(állat), l. Csőrös.
(növ.), l. Fenyőspárga. - Monotropaceae, l. Fenyőspárgafélék.
a spanyol Alicante tartomány székvárosa hegyes vidéken, mely esparto-fűben gazdag, az alicante-madridi vasútvonal mentén, (1887) 8792 lakossal, sóbányával és gyapjuszövőgyárral.
Ditlev Gothard, dán államférfiu, szül. Kopenhágában 1811 nov. 24., megh. u. o. 1887 márc. 28. Teologiát tanult, s az 1848-iki márciusi mozgalmakban nagy szerepet játszott és az u. n. márciusi minisztériumban kultuszminiszter is volt. 1849. püspökké nevezték ki, de 1854. az Örsted-kabinet elleni oppoziciója miatt e méltóságától megfosztották. Hall kabinetjében elvállalta (1859) a kultuszminisztérium vezetését, s ennek bukása után M. maga alakított új kabinet (1863); de a dániai-német háboru szerencsétlen kimenetele (1864) lemondásra kényszerítette. 1865. családostul kivándorolt Új-Zélandba, de négy év mulva újra visszatért Dániába, s 1871 megint visszakapta püspöki méltóságát is; 1882-86. a Folkething tagja volt s az ellenzékhez csatlakozott. Számos teologiai iratai közt legismertebb: Az ima hazájából, melyet több nyelvre lefordítottak; irt még egy tanulmányt a Régi Új-Zélandról is.
1. (Murriali), város érseki székhely Palermo (ettől 6 km.-nyire) sziciliai tartományban, gyönyörü vidéken, 19 543 lak. Ismeretes a pompás székesegyháza, normann-bizánci ízlésben épült pompás templom, keleti monolit-oszlopokkal, a normann királyik síremlékeivel és egész belsejét takaró pompás mozaikképekkel, amelyek az ó- és újtestamentumból ábrázolnak jeleneteket. Mellette egy régi apátság maradványai láthatók, ezek közt 216 pompásan faragott márványoszlop. A várost Roger normann király a XI. sz.-ban alapította. - 2. M., l. Mondovi.
(franc., ejtsd: monrepó) a. m. az én nyugalmam; kéjlakok neve, p. Ludwigsburgnál (l. o.).
(ejtsd: monnró), 1. több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabamában (268 km2 ter., 17 500 lak., M.-ville székh.), Arkansasban (2700 km2 ter., 10 000 lask., Clarendon székh.), Floridában (11 000 lak., Key Est székh.), Georginában (1200 km2 ter., 19 000 lak., Forsyth székh.), Illinoisban (990 km2 ter., 4000 lak., Waterloo székh.), Indianában (1120 km2 ter., 17 000 lak., Bloomington székh.), Iowaben (1120 km2 tter., 14 000 lak., Albia székh.), Kentuckyben (520 km2 ter., 11 000 lak., Tompkinsville székh.), Misszisszippiben (1820 km2 ter., 25 000 lak., Aberdeen székh.), Misszuriban (1600 km2 ter., 20 000 lak., Paris székh.), New-Yorkban (1872 km2 ter., 160 000 lak., Rochester székh.), Ohióban (1220 km2 ter., 27 000 lak., Woodsfield székh.), Pennsylvaniában (1560 km2 ter., 21 000 lak., Strousburg székh.), Tennesseeben (1300 km2 ter., 15 000 lak., Madisonville székh.), Nyugat-Virginiában (1200 km2 ter., 12 000 lak., Union székh.), Wisconsinban (3900 km2 ter., 22 000 lak., Spara székh.).
2. M., több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban; a legjelentékenyebb az ugyanily nevü county székhelye Michiganben, 138 km.-nyire Lansingtól, az Erio-tó partján, a Raisin torkolatánál, vasút mellett, (1890) 5229 lak., gép- és papirgyártással, gyapjuszövéssel és malmokkal.
Jakab, az É.-amerikai Egyesült-Államok 5-ik elnöke, szül. Westmoreland grófságban (Virginia) 1758 ápr. 28., megh. New-Yorkban 1831. jul. 4. Jogot végzett, részt vett a szabadságharcban és 1782. tagja lett Virginia állam törvényhozó testületének. 1783. polgártársai a kongresszusba, 1790. pedig szenátorrá választották. 1794. mint követ Franciaországba ment, ahol azonban csekély erélyt fejtett ki hazája érdekében, amiért 1796. visszahivták. Erre View of the conduct of the executive in the foreign affairs of the United States c. munkájában (1798) védeni iparkodott magatartását. 1799-1802-ig Virginia kormányzója volt, 1803. újra Páris-, majd Londonban járt mint követ, 1804. pedig Madridba küldték, ahonnan a kormány 1808. visszahivta. 1811. újra Virginia kormányzója lett; ez év végén pedig Madison elnök államtitkárrá tette; 1812. a hadügyminisztérium élére került. Ebben az állásban erélyesen folytatta az Angliával kitört háborut. 1817. az Unio elnökévé választották, mely állást 1821. egyhangulag másodszor is elnyerte. A külügyi politika terén elődeitől eltérően erélyes hurokat pengetett (l. Monroe-doktina) és mint első ismerte el a D-i és közép-amerikai felkelt spanyol gyarmatok függetlenségét. Misszisszippi, Illionois és Alabama alatta léptek az államok sorába, Florida pedig 1819. vétel útján került az Unio birtokába. 1825. visszalépett a magánéletbe. V. ö. Gilman D. C., James M. (Boston 1883) és Márki, M. s a M.-elv. (Erdélyi Muzeum, 1896, I-II. füzet).
névvel jelöljük a Monroe Jakab (l. o.) elnök által 1823 dec. 2. közzétett és Adams János Quincy államtitkár által szerkesztett proklamációt, melyben az É.-amerikai Egyesült-Államok elnöke azt hangsúlyozza, hogy az Unio mint szabad és független állam nem fogja tűrni, hogy a Szentszövetség (l. o.) rendszerét és abszolutisztikus törekvéseit Amerika szabad földjére is kiterjessze, mert ebből az Unio szabadságára is veszély származhatna; továbbá, hogy a Unio az európai államoknak a független amerikai országok leigázására célzó beavatkozását ellenszenvvel fogja kisérni, sőt esetleg fegyveresen is fogja az ily beavatkozást megakadályozni; végül, hogy Amerika földje nem szolgálhat többé szinhelyéül az európai államok gyarmatosításainak. Monroe valamennyi utóda a külügyi politika zsinórmértékének tartotta a M.-t, melyet Adams János Quincey elnök 1828. kelt nyilatkozatában még behatóbban fejtegetett. E doktrina miatt kellett III. Napoleon császárnak feláldozni (l. Mexikó története). Midőn pedig Anglia és Venezuela között 1896. határvita támadt, Cleveland elnök egy dec. a kongresszushoz intézett leiratban az angol gyarmatosok igényeiben és az angol kormánynak e kérdésben tanusított magatartásában a M. megsértését látta és fegyveres ellentállással fenyegetődzött. Az angol, sőt az egész európai sajtó a M. D.-Amerikára való merev alkalmazásának jogosultságát kétségbe vonta és Cleveland fellépését rosszalta. Komoly diplomáciai súrlódásra azonban (mostanig) nem került, mert egyrészt a new-yorki börze Cleveland nyilatkozatára óriási baisseszel felelt, másrészt pedig a szenátus és kongresszus a pénzügyi válság hatása alatt a hódítási mámorból csakhamar kijózanodtak és Davis szenátor és Phelps volt követ példájára mások is hibásnak mondották Cleveland interpretációját. V. ö. Wolseley, Teh M.-doctrin és Salisbury and the M. d. (The forum 1896, 20. köt.); Márki S., a M. (erdélyi Muzeum 1896).
kis félholdalaku nyilás, mely a harmadik agyüreget a két oldalt erős ventrikulussal összeköti; az angol Monro Sándor (szül. 1733., megh. 1817.) anatomus nevéről hivják igy. L. még Agyvelő (I. köt., 193. old.).