Liberia Ny.-afrikai néger köztársaság fővárosa, a Mesurado hegyfokban végződő félsziget É-i partján, mintegy 5000 lak. Kávé-, pálmaolaj-, festékfa- és kaucsuk-kereskedéssel; erősséggel és ennek közelében csinos házakkal. Az évi középhőmérséklet 27,5o, de a közeli sós mocsarak miatt az európaikra nézve egészségtelen.
(lat.) a. m. hegy.
(ejtsd: monsz, Bergen), Hainaut belga tartomány fővárosa, 52 km.-nyire Brüsszeltől, a Trouille völgyében, vasutak mellett, (1890) 25 237 lak., gyapju- és pamutfonással, vasöntéssel, sörgyártással; élénk gabona- és szénkereskedéssel, amelyet a Scheldéhez vezető Canal de Conté is előmozdít. A gazdag széntelepek középpontjában fekvő város régi erődítményei helyén szép ültetvények vannak. A legjelentékenyebb épületek: a Waltrude-egyház (1450-1687) pompás üvegfestményekkel és faragványokkal; a városháza a XV. sz.-ból. Emlékszobrok: Orlandus Lassusé, IX. Balduiné és I. Lipóté. Eredetét egy római tábornak köszönheti, amelyet állítólag még Julius Caesar állíttatott fel. Már a középkorban jelentékeny hely volt. 1572 máj. 24. a francia hugenották segítségével elfoglalta Orániai Lajos, de szept. 19. a spanyolok visszafoglalták. 1691. Vauban újra elfoglalta, de a ryswijki béke 1697. ismét visszaadta a spanyoloknak. A spanyol örökösödési háboruban 1701. ismét a franciák hatalmába került és 1709-ig meg is maradt; a badeni béke azonban 1714. az osztrákoknak itélte oda. 1746 jul. 10. a franciák Conti vezérlete alatt megint hatalmukba kerítették, de 1748. ismét visszaadták az osztrákoknak. 1792. a franciák, midőn újra elfoglalták, erődítményeit lerombolták. 1818. ezeket újra felépítették és 1866. megint lerombolták.
hegy, l. Albano és Monte-Cavo.
(franc., ejtsd: monszenyőr) a. m. uram, Franciaországban a középkorban lovagok és a legfőbb biróság elnökének címe, később csak királyi hercegeknek és az egyház és állam legnagyobb méltóságainak adták meg. A XVI. sz.-ban M. helyett általában csak monsieurnek címezték a lovagokat, és XIV. Lajos ideje óta a M. kizárólag a dauphint illeti meg.
(franc., ejtsd: moszjő) a. m. úr, uram, a többesben messieurs, uraim, az általános cím férfiszemélyek részére; korábbi időkben a francia király legidősb fitestvérének hivatalos megszólítása. - M.de Paris, a párisi hóhér tréfás címe; M. Véto, XVI. Lajos gúnyneve.
(ol., ejtsd: monszinyóre), az olasz főpapok címe.
(ejtsd: -szinyi) Péter Sándor, francia zeneszerző, szül. St.-Omer mellett Fauquembergueben 1729 okt. 17., megh. Párisban 1814 jan. 14. Az orleansi herceg jószágkezelője és a csatornaépítkezések főfelügyelője volt a forradalomig, ekkor állása megszünt s ő a kormánytól zeneszerzői érdemeiért 2400 livre nyugdíjat kapott, 1800. pedig Piccini utóda a conservatoire-on, tanulmányai felügyelő, de elég szerény volt 1802. visszalépni, mert alapos elméleti képzettsége nem volt. 1813. Grétry helyére az akadémia tagjául választották. A franciák nemzeti víg dalművének M. az egyik megteremtője. Életirói: Quartremere de Quincy (1818), Alexandre (1819), Hédouin.
l. Mont de piété.
(ang., ejtsd: monszt'r, franc. monstre, a latin monstrum-tól) a. m. óriási, tulságos nagy, roppant, nagy szabásu, igy p. M.-meeting, óriási népgyülés; M.-pör, nagy pör; M.-hangverseny, l. Hangverseny.