Monstera

Adans. (növ., Tornelia Gutierez), az aroideák génusza, 15 faja Amerika tropikus vidékén terem. Kúszó, nem tejelő cserjék. Legismeretesebb faja a M. deliciosa Liebm. (M. Lennea C. Koch, M. pertusa Vries, Philodendron pertulum Kunth, Tornelia fragrans Gutierez) nagy és átliggatott leveléről ismeretes kerti dísz. (l. Díszlomb l. mellékletén.)

Monstrancia

(lat.), szentségmutató, megszentelt edény, melyben az oltári szentséget főbb ünnepek és egyéb meghatározott napok alkalmával, nagyobb ostya alakjában a hivők számára nyilvános imádásra kiteszik, vagy körmenetben körülhordozzák. A szent ostyát félholdalaku villa tartja üveg vagy kristály alatt. Eredete a XIII. sz.-ra viendő vissza, mikor az Úr napja rendeltettet az oltári szentség ünneplésére. Nevezetes az esztergomi M., melyet Simor bibornok vert aranyakból öntetett és a királytól a koronázás emlékére adott mellkereszt gyémántjaival ékesített. Jeles műemlék a gyulafehérvári, melyet óriási súlyánál fogva két áldozópap hord körmenetek alkalmával.

Monstruosus

(lat.) a. m. alaktalan, korcsképződésü, hibás vagy a rendestől eltérő módra képződött; monstrum, szörny, l. Torzszülött; a botanikában, l. Korcsképződés.

Monsummano

város Lucca olasz tartományban, az Apenninek egyik legszebb völgyében, a Nievola partján, vasút közelében, (1881) 2913, mint község 6931 lak., Giusti-emlékkel. A mellette levő barlangban 1849. három tavat (30o, 32,5o és 35oC.) fedeztek fel; a belőlük kiemelkedő gőzöket gőzfürdőkben fogják föl és köszvény, reumatikus és egyéb bajok ellen használják. V. ö. Kossuth Lajos, A M.-i barlang (Magyar Ujság, 1872., 1. sz. és Természettud. Közl. XXVI. köt., 1894).

Mons Veneris

l. Fan.

Monszun

(monsoon, moussons), az Indiai-tengerben és annak környékén az évszakkal rendesen fellépő szél. L. Ciklon.

Mont.

latin állatnevek után Montfort Dénes francia konchiologus (megh. 1820.) nevének rövidítése.

Mont

1. Deodat, belga építész, l. Del Mont. - 2. M. K: M: Polydoor de, flamant költő, l. Pol de Mont.

Montacuta

l. Salisbury.

Montafon

(Montavon, Montavum), a felső Ill völgye Bludenz vorarlbergi kerületi kapitányságban, szép tájképi vonásokkal és pompás legelőkkel. A Rhetikon választja el a Prättigautól. Főhelye Schruns (686 m., 1462 lak.). V. ö. Pfister, Das M. miot dem obern Paznaum (Augburg 1884).


Kezdőlap

˙