herceg, l. Lannes.
(ejtsd: -vicsentino), város Vicenza olasz tartományban, az Aldego és vasút mellett, (1881) 4357 lak. 1796 nov. havában az Alvinczy vezérelte osztrákok itt győzték le Massena és Augereau francia hadait. 1805. ellenben vereséget szenvedtek Beauharnais csapataitól.
(Brauglio), 2980 m. magas csúcs a Münstervölgyi-Alpesek Spölalpen kiágazásában; a Val di Braulio jobboldalán, Bormiótól É-ra 7 km-nyire.
kis helység Monaco fejedelemségben, 2 km.-nyire Monacótól, gyönyörü vidéken, a tenger és vasút mellett. Ismeretes ama kaszinójáról, amelyben a világ minden részéből ide özönlő játékosok hazárd-játékot űznek. A bank birtokosai Blanc Kamill b., egy Radziwill herceg és Bertora gróf. Évi jövedelmük által 20 millió frank. A kaszinónak 1913-ig van engedélye.
(ejtsd: monte kaszino), 519 m. magas hegy Caserta olasz tartományban, amely Cassino (l. o.) város fölött meredeken emelkedik ki és amelyen az ókorban Apollo temploma állott. E hegyen alapított szt. Benedek 529. azon kolostort, amely a nyugati szerzetesrendek mintakolostorává lett; pompás épületei, értékes okirattára, nagy gazdagsága, könyvtára és szerzeteseinek tudományos működése a középkorban nagy hirre emelték. Miután a beneventumi longobardok elpusztították, II. Gergely pápa újra fölvirágoztatta és Nagy Károly nagy kedvezményekkel látta el. 937. a magyarok is ostromolták a kolostort, de be nem vehették és mindössze nehány elfogott barát után váltságdíjat szedtek a kolostortól. erődítményei dacára a IX. sz.-ban a csaracénok oly keményen ostromolták, hogy a szerzetesek kénytelenek voltak Teanóba menekülni. Csakhamar azonban a M.-i kolostor újra föllendült és a XI. sz.-ban Richer és Dezső apátok korában érte le a legnagyobb virágzását és egyikévé lett a Gergely-féle párt fő támasztékainak. 1504. a spanyolok a franciák ellen viselt háborukban földúlták. 1866. a kolostort szekulatizálták; a kolostor épületét számos szobrával, az 1727. újra épített pompás templomot szép festményeivel együtt nemzeti tulajdonná nyilvánították és az ott lakó 30 szerzetees őrizetére bizták, akik egy papnevelő intézetet, internátussal egybekötött gimnáziumot tartanak fönn és azonkivül az okirattárnak és könyvtárnak legértékesebb példányait bocsátják közzé.
(ejtsd: -katini), 1. di Val di Cecina, falu Pisa olasz tartományban, Volterra közelében, (1881) 4558 lak., ásványvizforrással, közelében La Cava nevü rézbányákkal. - 2. M. di Val di Nievole, falu Lucca olasz tartományban, (1881) 6964 lak., hires meleg forrásokkal, amelyek közül a Tettuccio-, Olivo-, Regina- és Savi-források a legismeretesebbek; 18-30o a hőmérsékletük; főképen altesti bántalmak, görvély, köszvény, reumatikus és női bajok ellen használják.
(ejtsd: -kavó), az ókorban Mons Albanus, az Albano-hegy (másképen Monti Laziali) legmagasabb csúcsa, mely egy kihült kráter Ny-i szélén (Hannibal tábora) emelkedik, s a történelem előtti időkben a latinok szent hegye volt. Itt tartották a szövetségei ünnepeket (Feriae latinae), s itt állott Jupiter Latiaris híres temploma, melynek romjait York kardinális 1783. széthányta s a kövekből a passzionisták kolostorát építtette; a hegycsúcsra egy még igen jó karban levő, lávatéglákkal kirakott antik út vezet föl (Via triumphalis), melyen azok a római hadvezérek vonultak föl ünnepélyesen a templomhoz, akiknek a diadalmenetet a városban nem engedélyezték.
(ejtsd: -tekki), Shakspere Romeo és Juliájában két ellenségeskedésben élő család; innét átvitt értelemben két ellenséges párt megjelölésére is használják.
(ejtsd: -cseneri) v. Cenere, 31,5 km. hosszu út az Alapok Adula csoportjában Tessin svájci kantonban, Bellizona és Lugano közt; a Gotthard-vasút megnyitása óta el van hanyagolva.
(ejtsd: -cser-), Pisa olasz tartomány Cecina völgyében fekvő 420 m. magas domb, mely borax-tartalmu (20oC.) forrásairól nevezetes; ezeket már 1810 óta gyárilag aknázzák ki.