falu Genova olasz tartomány savonai járásában. Ismeretes azon győzelemről, amelyet 1796 ápr. 12. Bonaparte az osztrákokon itt kivívott.
osztrák hercegi család. Az első, aki e címet viselte, Neipperg Ádám Adalber osztrák tábornok és második nejének, Mária Lujza oszrák főhercegnő és francia ex-császárnénak fia, Vilmos volt, szül. 1821 aug. 9., megh. 1895 ápr. 7. I. Ferenc József császár 1864 jul. 20. megengedte, hogy Neipperg Vilmos gróf a Neipperg név olasz fordítását, a Montenuovo nevet használhassa és Vilmost egyúttal hercegi rangra emelte. Vilmosnak és nejének, Batthyány Julia grófnőnek fia s a M.-család jelenlegi feje Alfréd Ádám Vilmos János herceg, szül. Bécsben 1854 szept. 16-án, cs. kir. kamarás és a maltai lovagrend tiszteletbeli tagja. 1896 márc. udvari főmarsalnak nevezte ki a király. Neje Kinsky Franciska grófnő, legid. fia Ferdinánd (szül. 1888 máj. 22.); azonfelül három leánya született.
Montenuovo (Neipperg) Vilmos éremgyüjteménye egyike volt a leggazdagabbaknak az újabb magángyüjtemények között. Leggazdagabbak és legszebb osztály volt Erdély, továbbá Magyarország, Ausztria, Olaszország pénzeiből, de kiterjedt ugyszólván a numazmatika minden ágára. A herceg 40 éven át gyüjtötte az anyagot, mig az családi okokból a hetvenes évek végén eladatott s Hess Adolf frankfurti éremkereskedő kezeibe jutott, ki azt elárusítván, a gyüjtemény száz és száz kézben oszlott meg. Kivételt képez a magyar érmek első csoportja, az árpádkoriaké, melyet a zágrábi muzeum egészben vásárolt meg. Katalogusok: Hess, Die Siebenürgischen Münzen; Cataloog von alt- und neufürstlichen Münzen des fürstlichen Mont. Münzkabinets, sowie die südslav. Münzen.
kolostor az Ascianótól D-re fekvő erdős Ancona-hegyen; nevezetes freskó-festményekkel (sodomától), melyek szt. Benedek életének egyes epizódjait jelenítik meg.
(ejtsd: -lózo), város és püspöki székhely Potenza olasz tartományban, 35 km.-nyire Materától, a Bradano mellett, (1881) 7013 lak., ásványvizforrással.
(ejtsd: -peen) Xavier Aymon de, francia regény- és drámairó, szül. Apremontban 1824 márc. 18. Igen sok regényt irt, melyek közül számos magyarul is megjelent; ilyenek: Dráma a tébolydában (Budapest 1883); Öngyilkos hercegi család (u. o. 1885); Pénz ő felsége (u. o. 1883); A vörös boszorkány (u. o. 1877); A szép özvegy (u. o. 1884); A kreolnő leányai (u. o. 1880) stb. Regényei egy részét részint maga, részint másokkal átdolgozta a boulevardi szinházak számára.
(ejtsd: -pulcsáno), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Siena (ettől 47 km.-nyire) olasz tartományban, 627 m. magasban, vasút mellett, (1881) 4806, mint község 13 387 lak. Kitünő bortermeléssel és vastartalmu ásványvizforrással; érdekes etruszk tárgyakat tartalmazó régiség-gyüjteménnyel. Egy közeli dombon áll a szép templom. Madonna di San Biagio, amelyet 1548. Antonio San Gallo épített. M. szülővárosa Bellarmin kardinálisnak és Angeli Polizianónak.
v. Montereaut Faut-Yonne (ejtsd: montro fotjonn), város Seine-et-Marne francia départementban, 20 km.-nyire Fontainebleautól, a Szajna és Yonne összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 7672 lak., nagy porcellán-gyárral, agyag-iparral, gép-, bőr-, cipőgyártással; gabona-, állat- és fakereskedéssel. Az Yonne hídján gyilkolták meg 1419 szept. 10. Rettenthetetlen János burgundi herceget. Ugyanit győzte le 1814 febr. 18. Napoleon a Schwarzenberg hadait. E győzelem emlékére állították föl a két folyó összefolyásánál I. Napoleon szobrát, amelyet ifj. Pajol készített.
(ejtsd: monteré), 1. Nuevo Leon mexikói állam fővárosa és püspöki székhely a Mitra, Silla, Gomez, Santa Clra és Picachos közti fensíkon, 486 m. magasban, a Santa Catarina partján, vasút mellett, mintegy 52 000 lak. Egyenes és széles utcáiban a legjelentékenyebb épület és székesegyház és városháza. 1847. az észak-amerikai Unio hadai itt megütköztek a mexikóiakkal és a várost is elfoglalták. M.-t 1597. alapították. - 2. M., county Kalifornia É.-amerikai államban, 10 000 km2 területtel, 12 000 lak., Salinas székhellyel. - 3. M., város az ugyanily nevü countyban, a M.-öböl partján, 145 km.-nyire San Franciscótól, vasút mellett, 3000 lak., halászattal. M. egyenletes éghajlatánál fogva egyike a lglátogatottabb tengeri fürdőknek a Nagy-oceán partján. 1770. alapították, 1847-ig Kalifornia fővárosa volt.
(ejtsd: -róza), a Montblanc után az Alpok legmagasabb (4638 m.) hegytömege Wallis svájci kanton, Torino és Novara olasz tartományok határán. A Macugnaga cirkusz-völgytől Ny-ra a Theodul-hágóig húzódik. Legmélyebb (3576 m.) horpadása a Weissthor. A magasabb csúcsai a Breithorn (4171 m.), a Lyskamm (4538 m.), a Balmenhorn (4324 m.), és a Dufour-csúcs, amelyben kulminál. A legnagyobb glecserek a Lys-, a Sesia-, a Macugnaga-, a Findelen- és a Gorner-glecser. Vizei a Rhônehoz és Póhoz folynak le. A legmélyebb hágói a szélein, vannak; Ny-on a Theodul-hágó vagy Matterjoch, D-en a Col des Dimes-blanches (3021 m.), K-en a Turlo- (2770 m.) és a Macugnaga-hágó. A M. nagyobbára gnájszból, amelyet fent csillámpala fed, továbbá szerpentinből áll. a Dugour-csúcsra először 1855 jul. 31. a Smith-testvérek jutottak föl. V. ö. Déchy Mór, Első felmászás a M. legmagasabb csúcsára a hegy déli oldaláról. (Földr. Közl. 1873, 101-122. térképpel).