(ejtsd: montifó) Mark, álnév, melyen Chartrouse Mária Emilia francia irónő ir. M. Párisban 1850. szül.; egy orvos leánya volt és korán férjhez ment Quivogel spanyol grófhoz. Egye regényeinek frivol iránya miatt, minők: Mme Ducroissy (1878), Les Dévoyés (1879), Contes drolatiques (1880) stb. többször pénzbirságra és szabadságvesztésre itélték.
nivalis (állat), l. Északi pinty.
(ejtsd: montinyi) Károly Mária Valentin, francia fizikus és csillagász, szül. Namurban 1819 jan. 8., megh. Schaerbeekben (Brüsszel mell.) 1890 márc. 16. 1841. Namurban az Atheneumon a fizika és mekanika tanárává lőn; 1856. hasonló minőségben Antwerpenbe ment, 1868-82. pedig Brüsszelben volt. 1867. a belga tudományos akadémia választotta tagjává, 1879. pedig a brüsszeli csillagvizsgáló levelező tagjává lett. M. a bányalég sebességének meghatározására szerkesztett készüléket, valamint elektromos meteorográfot; de legismertebbé scintillométerének feltalálása által lett és a csillagok ezzel való észlelései által, melyeket 1865-1886. végezett.
(ejtsd: montinyi szür szambr), község Haimant belga tartományban, 4 km.-nyire Charleroitól, a Sambre partján, (1890) 15 479 lak., vasművekkel, gép- és üveggyártással és cikoriakészítéssel.
alkotó részei: a vasburokba foglalt, 37 csőből álló csőcsomó, a töltő dob, a závárzat vagy fenékdarab 37 tekercsrugós tűvel, a lövegtalp, mozdony és kerekek. A závárzat előre- és hátratolása szögemeltyü segítségével történik. Súlya a lövegtalp nélkül 100 kg. Van 14 és 11 mm.-es. Töltésarány (l. o.) 90 cm. csőhosszuság mellett 1/5-e a lövedék súlyának. Percenkint két-háromszáz lövés. L. Honvédség és Löveg.
(ejtsd: -iho), város Badajoz spanyol tartományban, 24 km.-nyire Meridától, termékeny síkon, vasút mellett, (1887) 6681 lak., régi erősséggel, a M. spanyol grófi család várával. E családból származott III. Napoleon felesége, Eugénia (l. o.). 1644. itt győzelemet vívtak ki a portugálok a spanyolokon.
(növ., Anthemis L.) sugaras-fészkes, többnyire szagos fű, ritkán félcserje. levele váltakozó, 1-3-szor szárnyalt, virágfészke a szárat meg az ágakat tetőzi, fehér v. piros sugáru, csöves virága sárga; kaszatja 4-5 szögletü v. keskeny szárnyas élü. Mintegy 80 faja (hazánkban 12) az óvilágban terem. Az A. nobilis L. (római kamilla, olasz v. római székfű) szőrös fű, felemelkedő, némelykor sűrün gyepesedő; levele kétszer szárnyalt, virága kellemes fűszerszagu. Virága (flores chamomillae Romanae) fűszeres, keserü ízü, tartalma mintegy 0,5% sárgás egész kék szinü éteres olaj, mely kámforból, angelikasavból, különösen pedig az utóbbihoz tartozó aldehidből alakul. Az A. tinctoria L. sárga sugaru, gyakori fű, régen festékeért termesztették. Az A. Catula L. és A. arvensis L. (ebkapor, kutyakapor) mezei és kerti gyom. Az A. pyrethrum, l. Anacyclus.
(ejtsd: -llya), város Cordova (ettől 35 km.-nyire) spanyol tartományban, a Guadajoz és Genil közt, vasút mellett, (1887) 13 791 lak. Kitünő bortermeléssel; a római korból való számos emlékkel.
(ejtsd: -ze-), vagy Col d'Iseran 2769 m. magas, teherhordó állatoktól járható hágó a groji-havasokban, Tarentaise (Isere) és Mauriennen (Arc) völgyek közt; ez az átjáró Franciaországban a Kis-Szt.-Bernáttól a Mont-Cenishez.
(ejtsd: montivillié), város Seine-Inférieure francia départementban, 9 km.-nyire Havretól, a Lézarde és vasút mellett, (1891) 5344 lak., papir-, olajgyártással, malomiparral, pamut- és vászonszövéssel; műipariskolával, muzeummal és könyvtárral; egy régi bencés apátságnak a XI., illetőleg a XVI. sz.-ból való templomával. V. ö. Dumont, L'abbaye de M. (1876).