(ejtsd: monzsoa), az ugyanily nevü járás székhelye Aachen porosz kerületben, a Hohe Venn lábánál, a Ruhr szűk völgyében, vasút mellett, (1890) 1974 lak., gyapju- és selyemszövéssel.
(ejtsd: monlüszön), az ugyanily nevü járás székhelye Allier francia départementban a Cher mindkét partján, ahol az Amaron torkollik belé, vasút mellett, (1891) 27 898 lak., virágzó gyáriparral, amit a közeli commentryi széntelep tesz lehetővé. A jelentékenyebb iparágak: vasolvasztás és egyéb vasművek, kémiai és üvegipar, meg gőzkazángyártás. Az ipartelepek a Cher balpartján, síkságon, a régi város ellenben érdekes régi házaival egy domb lejtőjén épült, amelyet egy XV. sz.-beli erősség, jelenleg kaszárnya koszoruz; e részében a Notre-Dame-templomot nehány érdekes kép díszíti. V. ö. A.-Y., M. et son château au XII. siecle (Clermont 1846).
(ejtsd: monmartr), Páris (l. o.) egyik része az É-i oldalán egy magaslaton, amelyet a rómaiak idejében Mons Martisnak, későbben Mons Martyriumnak hivtak, mivel az alján szt. Dénes és társai vértanuhalált szenvedtek. VI. Lajos itt egy benceapátságot alapított, amelyet a forradalom szekularizált; épületei közül a Szt. Pétertemplom máig is fenáll. A domb Ny-i lejtőjén temető, D-i lejtőjén pedig ültetvények vannak. 1814. a M. megostromlása döntötte el a március 30-iki párisi csatát. 1871. pedig a párisi kommün csapatai tartották megszállva, mig május 25. a versaillesi csapatok el nem űzték.
(ejtsd: monmedi), az ugyanily nevü járás székhelye és másodrendü erősség Meuse francia départementban, 87 km.-nyire Bar-le-Ductől, a Chiers jobbpartján, vasút mellett, (1891) 2782 lak. A citadelláját 1235. építették; az V. Károly és II. Fülöp ellen viselt háborukban többször megostromolták (1542. Guise hercege, 1544. és 1555. Nevers hercege, 1657. XIV. Lajos hadai). 1659. a pireneusi békében francia birtokká lett. Ekkor Vauban megerősítette, 1815. és 1870. kemény ostromot kellett elszenvednie, amely mindannyiszor a vár föladásával végződött.
(ejtsd: monmirály), város Marne francia départementban, 35 km.-nyire Épernaytől, a Petit-Morin és vasút mellett, (1891) 2373 lak., kitünő malomköveket szolgáltató bányával; egy XIII. sz.-beli templommal és egy emlékkel, amely I. Napoleonnak 1814 febr. 11. és 12. a Blücher vezérelte poroszokon és a Sacken vezérelte oroszokon kivívott győzelmeit hirdeti.
(ejtsd: monmoranszi), város Seine-et-Oise francia départementban, 19 km.-nyire Pontoisetől, a M.-i erdő DK-i szélén, vasút mellett, (1891) 4577 lak. közönséges csipkekészítéssel és kitünő cseresznyeterméssel. Egészséges éghajlatánál fogva a párisiak kedvelt nyaraló helye. XVI. sz.-beli templomában látható Anne connétable mauzoleuma. M.-ban két ház van, amelyekben Rousseau lakott. M.-ban két ház van, amelyeken Rousseau lakott. Az újabban restaurált Ermitageban irta Nouvelle Héloďset és az Emilet, Mont-Louisban pedig a Contrat socialt. Közelében van Enghien (l. o.) fürdőhely. M.-ról kapta nevét azon hires család, amely Franciaországnak számos kitünő férfiut adott. V. ö. Lefeuve, Le tour de la Vallée: hist. et descr. de M. (1868).
(ejtsd: moonmoranszi), ősrégi francia nemesi család, mely nevét a Páris mellett fekvő M. helységtől vette s melynek tagjait 1327 óta a «Franciaország első bárói»-féle cím illette meg. A család őse állítólag Lesbius volt, aki mint szent Dionysios tanítványa, mesterével együtt szenvedett vértanuhalált. A történelem tanusága szerint I. Bouchard (megh. 980 körül) volt a M.-uradalom legrégibb birtokosa. II. Mátyás, kit a nagy connétable melléknévvel tisztteltek meg. II. Fülöp Ágost alatt Normandia elfoglalásánál (1203) tünt ki. Újabb babérokat aratott az angolok és németek elleni háboruban, jelesen a Bouvines mellett vívott döntő csatában (1214); később megadásra kényszerítette az albigenseket és IX. Lajost, VIII. Lajos kiskoru fiát védelmezte a lázongó nagyok ellen. Megh. 1230 nov. 24. Halála után a család két fő ágra szakadt; az idősbbik a M. báró, az ifjabbik a M. Laval név alatt szerepelt. II. János, az idősebbik ágnak sarja (szül. 1402., megh. 1477 jul. 6.) a XV. sz. elején ismét három ifjabb ágnak vetette meg alapját. Fia Vilmos, második nejétől született gyermeke (megh. 1531 máj. 24.), atyja franciaországi birtokait örökölte; János és Lajos fiai ellenben, kik első nejétől származtak, anyjuknak Branbantban lévő Nivelle és Fosseux birtokait örökölték. A Nivelle ág Németalföldre származott át s ott Hoorn grófnak (l. o.) és öccsének, Flórisnak kivégeztetésével szomoru véget ért (1568, ill. 1570) A Vilmos által meglapított bárói ág legkiválóbb sarja M. Anna volt, a XVI: sz. legnagyobb hadvezére, pair, I. Ferenc és II. Henrik királyok hirneves marsalja és connétable, akit II. Henrik király érdemei alapján 1551. hercegi rangra emelt. M. Anna, Vilmos fia, II. János unokája, szül. 1492 március 15., megh. Párisban 1567 nov. 11. I. Ferenccel együtt nevelték, részt vett a marignanói ütközetben (1515) és Bayard oldalán védelmezte Mézieres városát (1521). A Biccora mellett vívott csatában kiérdemelte a marsalbotot, Pavia mellett pedig (1525) I. Ferenccel együtt fogságba került. Mihelyt szabadságát visszanyerte, minden lehetőt megtett, hogy királyát kiszabadítsa, minek jutalmául Ferenc őt utóbb Languedoc kormányzójává nevezte ki és a Grand maître de France címmel tüntette ki. 1536. Felső-Olaszországba nyomult és 60 000 emberrel kivívta a fényes susai győzedelmet. Hasonló szerencsével harcolt Picardiában, mire I. Ferenc 1538. connétable-lá tette 1541-47. kegyvesztett volt; azonban II. Henrik trónralépte után visszakapta régi méltóságait. 1557. szerencsétlenül harcolt S. Quentin mellett a spanyolok ellen, akik el is fogták; hogy fogságából mielőbb kiszabaduljon, megkötötte a château-cambrésisi hátrányos békét, mely miatt II. Ferenc az udvartól elűzte. IX. Károly király ellenben újra kegyeibe fogadta. A hugenották elleni háboruk kitörése után M. a triumviratust alakította Guise herceggel és Saint-André marsallal s Condé ellen vonult, aki őt Dreux mellett (1562) legyőzte és elfogta. Kiszabadulván fogságából (1563), kiűzte az angolokat Havreból és megverte Condét St.-Denis mellett (1567); csakhogy e csatában maga is oly súlyos sebeket kapott, hogy belehalt. M. Anna öt fiut hagyott hátra, akik közül kettő vált ki. Az egyik, M. Ferenc (szül. 1530 jul. 17., megh. 1579 máj. 15.) Stuart Máriának (II. Ferenc nejének) kegyence és III. Henrik alatt Franciaország marsalja volt. (V. ö. Ruble, François de M. Páris 1880.) Másik fia, I. Henrik volt, aki 1544 jun. 15. szül. és 1614 ápr. 2. halt meg. Kezdetben a hugenották ellen harcolt, de összeveszvén a Guisekkel, a politikusok pártjának élére állott és később IV. Henrik hűséges embere lőn, amiért ez 1595. connétable-lá tette. - M. II. Henrik herceg, az előbbinek fia, szül. Chantillyben 1595 ápr. 30. és vérpadon halt meg 1632 okt. 30. XIII: Lajos már 17 éves korában kinevezte admirállá. A Richelieu ellen szőtt nagy összeesküvés alkalmával Gaston orleansi herceghez csatlakozott és Languedocban tényleg kitűzte a lázadás zászlaját, amiért Richelieu őt felségsértőnek nyilvánította. Schomberg marsal erre Castelnaudary mellett (1632 szept. 1.) őt és kis hadát legyőzte és fogságba kerítette; a toulousei parlament pedig M.-t halálra itélte, s XIII. Lajos király Richelieu erélyes fellépése folytán az itéletet végrehajtatta. Vele kihalt a M.-család egyenes ága. Birtokait nővére, II. Henrik, Bourbon-Condé hercegnek neje örökölte. - A M.-Fosseux ág férfiivadékai 1862 aug. 18-án, Anna Lajos Raoul Viktor herceggel haltak ki. A M.-Fosseux marquis számos, jelenleg már mind kihalt mellékágai közül megemlítendő a luxemburgi hercegek ága, melyből a hires Luxembourg marsal (l. o.) származott. Ez az ág 1861 márc. 5. halt ki Károly Manó Zsigmond hercegben. A Beaumont-Luxembourg mellékága Eduárd herceggel halt ki 1878 jan. 15. - A. M. Gui által 1230-ban alapított M.-Laval ág 1822-ben nyerte el a hercegi rangot. Legnevezetesebb sarjadéka volt M. Mátyás János Félicité, M. Laval hercege, született Párisban 1766 jul. 10-én, meghalt 1826 márc. 24. Részt vett az északamerikai szabadságharcban és a tábornoki rangot vívta ki magának. A nagy forradalom kitörésekor, mint a Montfort l'Amaury nemesség képviselője, 1789 aug. 4. a nemesi előjogok eltörlését indítványozta és a szövetségesek betörésekor fegyvert fogott hazája védelmére. Az 1793-iki események után azonban Svájcba menekült, honnan csak a rémuralom megszüntével tért vissza, de sem a direktorium alatt, sem Napoleon alatt közhivatalt nem vállalt. 1814. Artois gróf szárnysegédje lett, ő kisérte Angouleme hercegnőt Bordeauxba és Londonba (1815), azután pedig Gentbe ment XVIII. Lajoshoz. A király 1815 aug. 17. pairré, 1821. külügyminiszterré és nemsokára rá miniszterelnökké tette. V. ö. Vétillard, Notice sur la vie de M., le duc de M. (Le Mans 1826). - A Laval-ág utolsó férfi-sarjadéka Jenő Sándor volt, szül. 1773 jul. 20., megh. 1851 ápr. 2. - III. Napoleon császár a M. hercegi címet 1864. Talleyrand-Périgord Adalber grófnak adományozta. V. ö. Désormeaux, Histoire de la maison de M (Páris 1764); Les M. de France et les M. d'Irlande (u. o. 1828). - A M.-család Marasco grófi ágából származott M. Mátyás, osztrák alezredes, szül. 1809., megh. Grazban 1892 aug. 15., aki 1849. hazánk ellen harcolt, 1863. pedig Lónyai Katalin Erzsébetet vette nőül. Mátyásnak nem született gyermeke és igy a M.-Marasco ág is kihalt.
(ejtsd: monmorillyon), az ugyanily nevü járás székhelye Vienne francia départementban, 45 km.-nyire Poitierstől, a Gartempe mindkét partján, vasút mellett, (1891) 5268 lak., gép- makaronigyártással, több sörgyárral és vaskohókkal; mészkő- és vasércbányászattal. Régi apátságában nyolcszögü helyiségben látható La Hire síremléke érdekes alakokkal. V. ö. Lenoir, Observation sur les figures de M.
folyó Olaszországában; az etruszk Apenninekben ered, fölveszi a Rabbit és több águ deltában Ravenna mellett ömlik az Adriai-tengerbe; Forli város M. partjain fekszik.
város Corodva (ettől 36 km.-nyire) spanyol tartományban, a Guadalquivir balpartján, vasút mellett, egy sziklán, (1887) 12 565 lak., nagy olajfaültetvényekkel; szép híddal a Guadalquiviren át; a mór időkből való körfalak romjaival.