l. Mappilla.
a görögök két mitikus jósa. Az egyik Tesszáliából, részt vett a kalidoniai vadászaton, a lapithák hadjáratában a kenaurok ellen s az argonauták vállalkozásában; Libiában halt meg kigyómarás következében, s orakulumot kapott és hősnek tisztelték. A másik, Apollon vagy a krétai Thakios és manto fia, a versenyben legyőzte Kalchast (l. o.) és Amphilochosszal (l. o.) Kilikiában Mallos várost építette; ennek birtoka miatt összeveszvén, a párharcban mind a ketten elestek.
(l. Kutyák, szinnyomat, 15. ábra), zömök, apró kutyafaj, 5-7 kg. súlyban. Feje gömbölyü; szemei sötétek, nagyok, rendesen aggódó kifejezésüek; fülei vékonyak, kicsinyek, bársonysimák és feketék; nyelve rövid, vastag, szögletes; orra rövid és fekete; arca fekete, homlokán nagy, mély redőkkel; nyaka rövid, vastag, húsos és a bőr lötyög rajta; farkát szorosan fölkunkorítja; szőre finom, fényes, de nem erős, sem gyapjas; szine ezüst- vagy sárgásszürke; hátán a nyakcsigolyától a farktövig erős fekete vonás van.
v. Moq. Tan., természetrajzi nevek után a Moquin Tandon Keresztély Horác nevének rövidítése, szül. Montpellierben 1804., megh. Párisban 1853., mint tanár. Különösen a piócákat és lágytestüeket tanulmányozta. Mint botanikus is ismeretes.
(ejtsd: mokegura), departamento Peruban Arequipa, Tacna, Tarata, Puno, Chucuito, Islay és a Nagy-oceán közt, 15 459 km2 területte, (1876) 28 786 lak. A partmelléki része sík és kopár;a Ny-i részt a Cordillerák ágai takarják; ezek völgyeiben sok szőllőt termelnek. A Rio Ilo közelében épült fővárosát, M.-t, mintegy 5000 lak., vasút köti össze a tenger mellett fekvő Ilo kikötővárossal. M. várost 1715. és 1868. földrengés rongálta meg.
(Moór) nagyközség Fejér vmegye móri j.-ban, (1891) 1015 házzal és 9309 lak. (közte 3329 magyar és 5956 német), a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, kir. közjegyzőség és adóhivatal székhelye, van kapucinus kolostora, takarékpénztára, népbankja, ipartestülete, alsófoku ipariskolája, lovassági kaszárnyája, többféle egyesülete, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Terjedelmes határában sok jó bor terem 1848 dec. 30. heves csata volt itt Perczel honvédjei és a császáriak között, akik a városbeliek segítségével visszaszorították a magyar sereget. 1874. az e csatában elesettek emlékére emlékoszlopot emeltek. M.-tól egy órajárásnyira fekszik a történelmi nevezetességü Csókavár (l. Csókakő). V. ö. Görgei I., A moóri csata (Pest 1867).
püspökök, l. Maurus.
és moriszkok, l. Mórok.
(Moor, Moro) Antonis van Dashorst, németalföldi festő, szül. a XVI. sz. első negyedében Utrechtben, megh. Antwerpenben 1576-78 között. Jan van Scoreelnek volt tanítványa, 1547. az antwerpeni szt. Lukács-céh tagja lett, azután sokat utazott, 1550. megfordult Rómában, végleg Antwerpenben telepedett le. Korának legünnepeltebb képmásfestői közé tartozott. Képmásai Európa összes nagyobb gyüjteményeiben találhatók. Különösen nagy számmal van képviselve az angol gyüjteményekben, a madridi és bécsi muzeumokban, a szt.-pétervári Eremitageban és a párisi Louvreban.
(lat.) a. m. késedelem; az adós késedelme a teljesítésben, M. in sovendo; a hitelező késedelme az elfogadásban, M. in accipiendo, lásd Késedelem.