l. Kanyaró.
(lat.) a. m. betegeskedés, gyöngélkedő állapot.
(lat.) a. m. betegség. - M. hungaricus a. m. malaria (l. o.). - M. maculosus Dieckerhoff a. m. lótifusz (l. o.). - M. maculosus Werlhoffti, l. Werlhoff-féle betegség. - M. sacer, L. Epilepszia.
Dill. (növ.), l. Kucsmagomba.
(Smrzovka), falu Gablonz (ettől 6 km.-nyire) csehországi kerületi kapitányságban, (1890) 6277 lak., jelentékeny üveg-, üveggyöngy-készítéssel, továbbá pamutfonással és üvegcsiszolással; régi kastéllyal.
(Dent de), l. Dent.
titkos, könnyen eldugható fegyver: hegyes őr, titkos lőfegyver, zsebpisztoly, gyilok.
(mordvinok, oroszul mordva), finn néptörzs, mely a Volga középső folyása melletti országokat lakja, K-re egészen az Ural-hegység déli lejtőjéig, Ny-ra egészen a Moksa vizéig. Számukat a mult évtized derekán 1 148 800-ra tették, mig félszázaddal előbb alig félmillióra. A M. nagy része a szimbirszki, nisnij-novgorodi, szaratovi, tambovi, penzai és szamarai kormányzóságra jut. A M. erősen összeolvadtak az oroszokkal, sőt nagy részben már saját nyelvöket is elfelejtették. Erős testalkatuak, a 100 éves aggastyánok köztük nem mennek nagy ritkaság számba; többnyire szőke hajzattal, kék v. szürke szemekkel. Testök közép magasságu, arcuk lapos, széles, pofacsontjaik és álluk kissé kiálló. Szeretnek piros himzésü fehér ruhát viselni; kedves foglalkozásuk a földmivelés. Sajátságos jelenség, hogy a nők náluk 30 éves koruk előtt nem mennek férjhez. A M. három törzsre oszlanak: a moksákra, a Moksa folyó mellett- az erzákra, akik valószinüleg azonosak a régi irók által emlegetett aorozokkal, és a karatajekre, akik még csak a szimbirszki kormányzóság szengilheji kerületében vannak. Ezek közül a tetjusi kerületében vannak. Ezek közül a tetjusi kerületben lakók moszlinek és szokásban és nyelvben tatárokká váltak, a többiek a görög kat. vallás hivei. A mordvin nyelv az ural-altáji nyelvtörzs finn-ugor ágához tartozik (l. Ugor nyelvcsalád). V. ö. Barna Ferdinánd, A M. történeti viszontagságai (u. o. 1877); u. az, A M. pogány istenei és ünnepi szertartásai (u. o. 1879); A mordva nép házassági szokásai (u. o. 1887). A M. a Volga jobbpartján, Nagy-Bolgárország DNy-i részében a VI-XIII. sz.-ban tömegesen laktak. A XIII. sz.-beli Julián magyar barát szerint, ki a Volgán 15 nap alatt járta be földjüket, pogányok és oly kegyetlenek, hogy semmibe sem veszik, aki ember nem ölt, s magukkal hordozzák levágott ellenségeik koponyáit. Arab irók szerint 15 napi, a bolgároktól 3 napi távolságra eset a burtaszok földje, melyet az orosz irók Mordiának tartanak. Földjük 15-17 napi járóföldre volt s igy tudósításuk e része egybevág a Juliánéval.
(ejtsd: mór), 1. Hanna, angol regényirónő, szül. Stapletonban 1745 febr. 2., megh. Cliftonban 1833 szept. 7. Egy pásztori játékkal (The search after happiness) lépett föl 1763., melyet tetszéssel fogadtak; ezt követte The inflexible captive c. tragédia. 1774. Londonba ment, és a Drury Lane szinházban nagy siker aratott Percy (1777) c. szomorujátékával, melynek címszerepét a hires Garick játszotta. Ezután igen sokat irt a vallásról, nevelésről, erkölcsökről, stb. s u. n. irányregényekben adta közre morális nézeteit; nevezetesebb iratai: Thoughts on the importtance of he manners of the Great to general society (1788); Caelebs in search of a wife (1809); Hints towards forming the character of a íoung princess (1805); stb. Műveinek válogatott kiadása Londonban (11 köt. 1853) jelent meg.
2. M. Tamás, l. Morus.
-család (csulai és dadai). Magyar nemesi család, mely a XV. és XVI. században szerepelt. Nevezetesebb tagjai: M. György, 1492. szörényi bán volt; 1505. mint belgrádi bán részt vett a rákosi országgyülésen. - Fia, M. László első ízben az 1514-iki pórlázadás alkalmával tünt ki. Részt vett a mohácsi csatában és azután mint I. Ferdinánd király párthive rablásai és garázdálkodásai által hírhedtté lett. Kiostromolták Palotából, mire megszökött, de elfogatott. 1537. huszárjaival Eszék vidékét pusztította; 1543. pedig a törökök elől, miután a Pozsony vmegyében levő Vöröskő várát Thurzó Eleknek eladta, a mátraalji Nána várába menekült. A törökök innen is kizaklatták és mint foglyot gyermekeivel együtt Konstantipnápolyba vitték, ahol meg is halt. Idősebbik fia 1554. mint Kapudsi pasa említtetik. - M. Péter 1494. követ a portánál. - M. Fülöp (l. o.). - M. János 1549. Salm által mint Balassa Menyhért párthive Léván elfogatott. Benne kihalt a család. Nem bizonyos, hogy ebből a családból való volt-e M. Péter, Várday kalocsai érsek házának gondnoka, aki ura pénzével 1496. a Szerémségbe szökött, továbbá M. Mihály, belgrádi kapitány, aki 1521. a várat feladta a töröknek. A kőrösbányai, a paklisai, valamint a jobbágyi M.-k is valószinüleg egyazon ágból fakadtak, mint a csulai.
M. Fülöp (vagy Csulai M. Fülöp), 1519. egri nagyprépost, majd II. Lajos követe Velencében s 1524. pécsi püspök; a mohácsi csatában vérzett el. Ez éppen Várhely tőszomszédságában nevelkedvén, kedvvel gyüjtötte annak feliratos emlékei is s egy másolat-gyüjteménye maradt 1521-ből.