János Mihály, német szatirikus iró, szül Willstädtban Strassburg mellett 1601 márc. 5., megh. Wormsban 1669 ápr. 4. M., ki egy Spanyolországból V. Károly császár alatt bevándorolt család (de Mosenrosh) sarjadéka volt, jogot tanult és különböző nyilvános tisztségeket töltött be. A harminc-éves háboru borzalmai sokféleképen megviselték, végre Mainzban nyert díszes állást, hol a választó-fejedelem és a hesseni tartomány grófnő szolgálatában állott. Fő művében: Wunderliche und wahrhaftige Gesichte Philanders von Sittewald (1643) a spanyol Quevedo hatása alatt áll, kinek Látományai (Suenos) indították szatiráinak ilyetén keretbe való foglalására. V. ö. Wirth, M.-'s Geschichte (1887); Pariser, Beiträge zu einer Biographie M.-'s (1891); Heinrich, Német irod. tört. (II. 423. s köv. old.).
görög bukolika- és idillköltő Szirakuzából, Kr. e. a II. sz.-ban. A neki tulajdonított költemények: Europe, egy kis eposz, egy panaszos párbeszéd töredéke, melyet Herakles anyja és neje folytatnak egymással, gyászdal Bionra, a tengeri és a falusi élet szépségeinek megkapó összehasonlítása, stb.; magyarul vályi Nagy F. ford.: Vion és M. idylliumai (Sárospatak 1811).
állattani értelemben l. Pézsma; növénytani értelemben l. Mimulus.
az ugyanily nevü kerületi kapitányság székhelye Galiciában, vasút mellett, (1890) 4314 lak., lenszövéssel és nagy lóvásárokkal.
kisközség Somogy vmegye kaposvári j.-ban, (1891) 1116 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Illatos szerek.
helytelen kifejezés a mecset szóra, lásd Mecset.
(Mosella, Moselle), a Rajna baloldali mellékfolyója; a Voges-hegység D-i szöglettében, a Welscher Belchen és Drumont között 3 forráspatakból ered; eleinte ÉNy-nak folyik, jobbról fölveszi a Kis-M.-t, vagyis Moselotteót, elfolyik Toul mellett, ahol hirtelen ÉK-nek fordul és ezen irányban folyik Frouardig; Novéantnál német területre ér; Perltól kezdve 34 km.-en át Luxemburg határául szolgál és elfolyván Friernél, Koblenznél torkollik. Jobbról fölveszi a Meurtheöt, Metznél és Seillett, azután a Saart, Ruwert és Thront, balról az Ornet, a Saueert vagyis Suret, Kyllt, Salmot, Liesert, Alfot. Hossza 514 km., vizterölete 28 300 km2. Frouardtól kezdve hajózható; Triertől kezdve gőzösök is járnak rajta. Partjain jó borok teremnek. V. ö. Rutsch, Die M. u. ihre Seitenthäler (Trier 1879).
A Mosel folyó mentén, különösen Trier és Cochem között, magnéziában bővelkedő agyagpalán terem, rendszerint meredek hegyoldalakon, fő szőllőfajták a rizling és elbling. A M.-ok zöldes-sárgák, nem olyan tüzesek, mint a rajnamentiek, de szintén igen kedves zamatuak. Többnyire gyengék s emiatt bajosan szállíthatók. A Moselblümchen nem más mint bodzavirággal szagosított M., melynek muskotályszerü szaga van.
a. m. Felső-Lotaia, l. Lotaia (története) XI. köt. 664. old.