motette (közép-lat. motetum, mutetum, franc. motet), a legrégibb figurális énekfajnak a neve, melynek az volt a feladata, hogy a hosszan kitartott hangjegyekben mozgó cantus firmust felékesítő zöngékkel kövesse s körülövezze. A M. eredeti formájából fejlődött ki a polifonia az énekben s után a zenében. Formára nézve közel rokonságban állt a világi stilusu madrigal-lal, mely szövegre nézve kevésbbé volt megkötve. A motett figurációk későbben az ellenpontozatos műformákat eredményezte; minők: az utánzat, kánon, fuga stb. Azért a M. a keresztény zene ősformájának tekinthető.
város Lanark skót grófságban, 4 km.-nyire Hamiltontól, (1891) 18 726 lak., szénbányákkal, nagy vas- és acélművekkel.
Oszkár, német építész és műtörténetiró, szül. Lipcsében 1828 dec. 27. Drezdában Sempernél tanult s már 1848. a rüdigsdorfi templomot építette. Ekkor katona lett, de betegsége miatt már 1850-ben kilépett s miután Olasz- és Spanyolországot beutazta, 1853. Lipcsében telepedett meg mint építész. Irta: Gesch. der Baukunst u. Bildhauerei Venedigs (Lipcse 1856-60); Allgem. deutsch. Bauwörterbuch (4. kiad. 1881-1884); Die Baukunst des Mittelalters in Italien (Jena 1882-84). Sokat épített, leginkább csúcsíves és renaissance stilusban; számos templomot és várat restaurált.
l. Modon.
község Verőce vármegye naicei j.-ban, (1891) 1066 horvát lak.
területmérték Szerbiában szőllőkre = 1 embernek egy napra való munkaterület.
karibi eredetü vad industörzs, mely Kolumbia és Venezuela határhegyeiben, a Rio Cesar és a Rio Zulia közt lakik.
(lat.) a. m. mozgás, különösen testmozgás egészségi szempontból; kedélyizgalom, felindulás, parlamenti értelemben vmely javaslatétel.
(lat.), magyarul indok, indíték, az akaratra ható ok. Minthogy az akarat elhatározása elmebeli aktus, a M. is csak elmebeli lehet, azaz valamely érzelem vagy gondolat. Minthogy nem képzelhetek embert, ki ok nélkül cselekszik, főleg a drámában, mely az emberi életet cselekvés formájában tünteti fel, fölötte fontos, hogy a szereplők minden cselekedete határozott indító okból származzék s a néző ezeket az indító okokat alaposan fölismerhesse. Ezt nevezzük motivációnak. - M.-ok v. indokok (rationes decidendi), a jogban azok az indító okok, melyek a birót a határozathozatalnál vezették. A bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszere, mely nálunk a bűnügyekben már régebben, a polgári perekben pedig legújabba - 1893. XVIII. törv.-c. - a törvényes bizonyítási szabályokat kiszorította, a birói határozatok indoklását ki nem zárja. A szabály azért most is az, hogy az idéző végzésnek kivételével minden birói határozat indokolandó. Perdöntő határozatnál az indokolást a határozat szövegétől elkülönítve kell szerkeszteni. - M. a zenében a legkisebb ritmikus vagy melodikus gondolat, frázis, melynek továbbfűzése, kiterjesztése által eredményeztetnek a nagyobb periodusok, részek s végre egy egész teljes zenemű. Az ily M.-ok ritkán haladják tul az egy v. legfeljebb két aktust. Zöngeképleti változatosságuk pedig kimeríthetetlen.
(ejtsd: mottli) János Lothrop, északamerikai történetiró, szül. Dörschestrben (Massa chussets) 1814 ápr. 15., megh. Angliában, Kingston Rossel Houseban (Dorsetshire) 1877 máj. 29. Cambridgeben (Massachussets) kezdte, Göttingában és Berlinben pedig befejezte tanulmányait. 1841. a szt. pétervári követséghez küldték mint titkár, 1842-51. otthon időzött, 1851-56. amerikai követ volt Berlin, Drezda s Brüsszelben, 1861-68. Bécsben képviselte az Uniót, 1870. pedig az angol udvarhoz küldték és Angliában töltötte utolsó éveit is. Kisebb elbeszélésekkel (Morton's hopen, 1839; Merry Mount, 1849) kezdé irodalmi működését, de azután történeti tanulmányokra adta magát, melyek első gyümölcse a lelkesedéssel és ragyogó tollal irt The rise of the Dutch tepublic c. munka volt (3 köt., 1856, ném. 3. köt. 1857-60., II. kiad. 1861-62). Követte ezt a History of the United Netherlands (4 köt., 1860-68) Four questions for the people at the presidential election (1868); Historic progress and American democracy (1868); The life and death of J. Barneveld, advocate of Holland, with a view of the primary causes and movements of the thirty years'war (2 köt., 1874). V. ö. Holmes J. L. M. (Boston 1878) és első sorban M. levelezését, melyben egy nemes lélek, fenkölt szellem és sokoldalu tudós nyilvánul. The correspondence of J. L. M., kiadta Curtis G. W. (New-York 1889, 2 köt.). A Németalföld szabadságharcából az Antwerpen ostromáról szóló szakaszt károlyi tibor gr. magyarra fordította. Megjelent a Budapesti Szemlében (régi f. V. és VI. köt.).