Moustieri epoka

l. Kőkorszak.

Moutier

l. Münster (4).

Mouton

(ejtsd: muton) György, Lobau grófja, francia marsal, szül. Pfalzburgban, Lotaiában, 1770 febr. 21., megh. Párisban 1838 nov. 21. 1792. lépett a francia hadseregbe s már 1800. ezredes volt. 1805. I. Napoleon szárnysegédévé nevezte ki és az osztrák és porosz hadjárat folyama alatt a császár személye körül maradt. A békekötés után a gyalogság főfelügyelőjévé és hadosztálytábornokká nevezték ki, mire 1807. és 1808. Spanyolországban működött. 1809 ápr. 21. rohammal vette be Landshutot és megakadályozta Hiller tábornok és Károly főherceg egyesülését; máj. 21. bevette Esslinget (a Morvamezőn) s megmenté a Lobau-szigetén összeszorult francia haderőt. Napoelon ezért Lobau grófjává nevezte ki. 1815. Napoleonhoz csatlakozott és a VI. hadtest élén derekasan harcolt Ligny és Waterloo mellett, ahol az angolok fogságába került. A restauráció után a Bourbonok számkivetésbe küldték, mire 1818-ig Belgiumban tartózkodott. 1830 dec. 26. Lafayette helyébe a nemzeti gárda parancsnokává nevezték ki s mint ilyen erélyesen elnyomta az 1832. és 1834-iki zavarságokat. 1831 julius 30. a marsali rangot nyerte el.

Movens

(lat.) a. m. a mozgató.

Movimento

(olasz), a zenében a m. mozgás, időmérték.

Mowi

l. Maui.

Moxa

(spanyol, ejtsd: moha), eredetileg kis, láng nélkül égő anyagból készült kúp, amelyet erős bőringerképen a bőrön elégetnek. Kiment a divatból. Célszerüen helyettesíthető a villamos M. által, amelyet ugy alkalmaznak, hogy drótecsetalaku elektrod szálaiból bizonyos távolságból villamszikrákat ugratnak a bőrbe. Neuralgiáknál stb. használható.

Moya

Közép- és Dél-Amerikában iszapréteg, mely a vulkánikus hamuból és esővizból képződik, s kitörések alkalmával gyakran a völgybe ömlik; mint maga a lávafolyam. A Vezuvnak Kr. e. 79. történt kitörésekor Pompejit is elárasztotta a M., mely részben a pincéket töltötte meg.

Moyeuvre

(ejtsd: moajövr) vagy Gross-M., falu Lotaia kerület Diendenhofen kantonjában, a francia határhoz közel, az Orne völgyében, vasútvonal mentén, (1890) 5441 lak., nagy vashámorral és négy jelentékeny vasbányával.

Moyobamba

város Peruban Loreto departamentóban, a Közép-Cordillera K-i lejtőjén, a Rio Mayo partján, pamutiparral és szalmafonással. Kikötőjéül a Huallaga melletti Yurimagua szolgál.


Kezdőlap

˙