a dinamika (1. o.) elavult és rossz neve.
1. Momentum.
(a nyelvtanban) azok, melyek a cselekvésnek csak egy mozzanatát jelölik, szorosabb értelemben, amelyek a hirtelen befejezés mozzanatát jelentik, ellentében a gyakorító és a kezdő igékkel. A legközönségesebb M. képzője -an, -en, zuhan, pattan, zörren (a megfelelő gyakorítók zuhog, pattog, zörög), néha t képzővel megtoldva, p. toppant, horkant. Előfordul sokszor az -int képzős is (kivált a székely nyelvjárásokban), p. érint, nyomint, emelint, kavarint stb. Néha az -ít képző szerepel ilyen jelentéssel: vonít (p. vállat), merít, emelít, kaparít. Ritkább az -all, -ell képző: lövell, fuvall.
(olasz, ejtsd: modzetta, lat. mucetum), széles,kis csuklyával ellátott és a könyökig érő vállgallér, mely elül begombolható. A pápa és magasabb rangu papok hordják a ka fölött. Nevét az olasz mozzo a. m. megrövidített szótól nyerte, mert egy köpünyegforma csuklyás öltöny (cappa) megkurtításából származott. A pápai M. piros v. fehér; a bibornoki piros, viola, rózsa, a püspöki és kanonoki viola szinü. A M. tulajdonképen nem szertartásos öltöny, azért nem is szabad lenne szentségeket kiszolgáltatni. V. ö. Wetzer- Welte, Kirchenlexikon (VIII. 1968-1970).
1. Ágost Ferdinánd, német matematikus és csillagász, szül. Schulpfortában 1790 november 17., megh. Lipcsében 1868 szept. 26. M. főleg a geometria és mekanika terén szerzett érdemeket. Der barycentrische Calcul c. műve (1827) egészen új szempontokat vezetett be a geometriába. Ő adta az első impulzust a trimetrikus koordoniták használatára, ő vezette be a kettős viszony fogalmát és ő fejtette ki a geometriai rokonságoknak Euler által megemlített elméletét. Egyéb jelentékeny művei: Lehrcuch der Statik (1837): Mechanik des Himmels (1843); Die Hauptsätze der Stronomie (1874). Összegyüjtött műveit Baltzer adta ki négy kötetben (1885-87).
2. M. Károly Ágost, német zoologus, szül. Eulenburgban 1825 febr. 7. Eleinte mint hamburgi tanító működött, majd Kielbe jutott az állattan tanárának s itt különösen a tengeri faunát tette beható tanulmány tárgyává. A német kormány megbizásából a különböző országok tengerpartjain utazott az osztrigatenyésztés tanulmányozása céljából és erre vonatkozólag jelentést is tett. Több értékes dolgozata jelent meg. Jelenleg a berlini természetrajzi muzeum igazgatója.
3. M. Tivadar, német germanista, szül. Lipcsében 1821 jun. 22., megh. u. o. 1890 ápr. 25. Előbb szülővárosában volt 1852 óta magán, 1859 óta rendkivüli tanár; 1865 óta a germán filologia rendes tanára volt Kielben. Kiváló szakférfiu a skandináv nyelvek és irodalmak terén. Fő művei: Analecta Norroena (1859); Edda Saemundar (kiadás, 1860); arics Isländerbuc (1869); Über die altnordische Sprache (1872); Altnordisches Glossar (1866) s több értékes könyvészeti munka.
1. város Magdeburg porosz kerületben az Ehle és vasút mellett, (1890) 1637 lak., őrlő- és fürészmalmokkal. Ismeretes az 1813 ápr. 5. vívott csatáról, amelyben a York vezérlete alatt álló poroszok az olasz alkirály vezérelte franciákat visszaszorították. - 2. M., falu Lipcse (ennek közelében) szászországi kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 4369 lak., virágkészítéssel, szőrmeáru-festéssel, sör- és téglagyártással. A lipcsei csata közelében folyt le.
város Bade alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, Bécs közelében, a Brühl (1. o.) völgy kijáratánál, vasút mellett, (1890) 11 120 lak., vasművekkel, cipő-, lakk-, firnászgyártással, vasúti felszerelések készítésével és bortermeléssel; a Hyrtl-féle alapítványból felállított árvaházzal; Francisco-Josephinum nevü mezőgazdasági középiskolával, ásványvizforrással; közelében Priessnitzthal neü hidegvizgyógyintézettel. 1895. Schöffel volt polgármesternek Tilgnertől készített szobrát leplezték le M.-ben.
Seeland dán kerülethez tartozó sziget a Balti-tengerben, Seeland, Ulosund és Falster közt, amelytől a Grönsund választja el, 213 km2 területtel, (1890) 13 600 lak. Bonholm után a legmagasabb dán sziget, a Köngsbjergben 141 m.-nyire emelkedik; földje nagyobbára krétaképződmény. A baltitengermelléki patjai, Möens Klint, 100-130 m. magasságra meredeken emelkednekki. Földje termékeny. Sok helyen szép erdők takarják, ezért nyaralóul is számosan fölkeresik. 1100. még 3 részből állott, amelyek a föld szekuláris emelkedése következtében egyesültek; ez emelkedés még most is tart.
János Ádám, német kat. teologus, egyháztörténész, szül. Ingersheimban (Württemberg) 1796 máj. 6., megh. Würzburgban 1838 ápr. 12. 1835. a müncheni egyetemen tanár. 1838. a würzburgi káptalannál dékánnak nevezték ki. Fő műve: Symbolik oder Darstellung der dogmatischen Gegensätze der Katholiken u. Protestanten nach ihren öffentlichen Bekenntnisschriften (Mainz 1832, 6. kiad. u. o. 1844). Döllinger kiadta hátrahagyott iratait (2 köt., Regensburg 1839-40); Reithmayer Patrologia-ját (u. o. 1839); Gams pedig Egyháztörténelmét (3. köt. u. o. 1867). V. ö. Wetzer- Welte, Kirchenlexikon (VIII. 1677-1689); Friedrich J., J. A. M. als Symboliker (München 1894).
falu Szász-Meiningen hercegség meiningeni kerületében, 6 km.-nyire Salzungentól É.-felé, (1890) 550 lak.; Luther családjának szülőhelye, kinek atyja ott bányász volt. Luthernek 1861. emléket állítottak.