tó, máskép Ansanto (1. o., I. köt., 686. old.).
v. muff lon (állat, Ovis musimon Schreb), juhfajta, mely Korzika és Szárdinia szigetek hegységeiben él. A kos szarvai csavarmenetmentesek, elől homoru, minden mellső él nélkül. Gyapjuja rövid, simán egymásra fekvő, barnasárga, nyakán, fején és két oldalán feketés. Télen gesztenyebarna. A nősténynek csak ritkán van szarva. Testhossza 1,5 m., farkhossza 15 cm.; vállmagassága 70 cm. 50-100-anként csapatokban él, rendkivül fürge, vad és óvatos. Megszelidíthető. Állatkertekben nem ritka. Rokona a sörényes M. (O. Fragelaphus Desm.), melynek szarvai előrehajlottak és hullámosak, nyakán pedig melléig érő söény, díszlik. Vörösbarna szinü. Hasonló nagyságu É.-Afrikában a hegységben vadon él. Állatkertekben gyakori. - A persa v. keleti M. (O. orientalis Gm.), hasonló az európai M.-hoz, háta gesztenyebarna, hasa fehéres, nyaka és melle fekete. Persiában és Arméniában otthonos.
(arab), az ulemá-testületnek ama tagja, mely a mohammedán vallás törvényen alapuló jogi véleménnyel (fetvá) látja el a törvényszéket. E fetvá alapján hozza a biró (kádi) itéletét. A M. a törvényszék tagja, rangra nézve egy fokkal a kádi alatt áll; a legfőbb M. a Konstantinápolyban székelő Sejkh-ul-iszlám, ki a nagyvezérrel egyrangu és az egész birodalom ulemáinak főnöke. A kormány köteles minden fontos állami intézkedésre nézve az ő vallásjogi véleményét bekérni.
(Mughan), puszta Transzkaukáziában az Aras és a Kura alsó folyása közt, részben Dsevat orosz kerülethez, részben Persiához tartozik, s területe körülbelül 3900 km2. Az ókorban számos csatorna öntözte s termékeny területe nagyon népes volt; most vizben nagyon szegény, csak az őszi esők után van némi vegetációja s alig lakják.
falu és hidegvizgyógyintézet a bajorországi Felső-Frank-kerületben, a Wiesent mellett, 453 lak. M. középpontja a Frank-Svájcnak és a Frank-Jurában egyike a legszebb helyeknek. Közelében 46 ismeretes cseppkőbarlang van, amelyeket nagyobbára már a XVIII. sz.-ban fedeztek föl és Rosenmüller, Cuvier, Bucklet, Buch, Berghaus stb. kutatták át és irtak le. M. és Streitberg között van a Rosenmüller-, Oswald-, a Wunder-, Witzen- és Sophien-barlang, hatalmas cseppkőképződményekkel.
(ejtsd: muddsa), Mila, város és hadi kikötő Capo d'Istria isztriai kerületi kapitányságban, 5 km.-nyire. Triesttől, az Adriai-tengernek a városról elnevezett öble mellett, (1890) 7651 olasz és szlovén lak., nagy hajógyárakkal, halászattal, zöldség-, gyümölcs- és szőllőtermeléssel; Lajos Salvator főherceg egy villájával. M. a római Amulia. Nagy Károly az aquilejai partriárkának ajándékozta. 1354. Paganino Doria, genovai admirális szétrombolta.
1. Mogul.
(állat), a tüskeparáshalak rendjének egyik neme a Mugilidae-családból. Fajainak teste megnyult, fejük lapos, szájuk gyenge fogu és kicsiny, hátukon két páratlan parát viselnek, hasúszóik közel állanak a mellúszókhoz. Valamennyi tengerekben él, de behúzódnak egyesek az édes vizekbe is. Húsuk igen ízletes.
1. Mohammed.
Alexandrovics Pál, orosz történetiró, szül. 1798., megh. Würzburgban 1871 dec. 28. Eleinte katonáskodott, azután történeti tanulmányokkal foglalkozott, egyúttal pedig fontos állásokat töltött be (igy 1861. Lengyelországban); tagja volt az államtanácsnak s elnöke az archeologiai bizottságnak. Kiadta Zolkjemszkij emlékiratait, Filaret patriárka kéziratát és temérdek históriai okmányt.