kerületi székváros Murcia spanyol tartományban, vasas forrásokkal, olajmalmokkal s (1887) 10 766 lak.
l. Pico de Mulhacen.
A cselekmény általában emberi magatartás, okság (kauzalitás) az általa előidézett közvetlen eredménnyel, a külvilági változással együtt. A cselekménynek tehát két eleme van: alanyi és tárgyi eleme. Ellentétben ezzel a nézettel némelyek a cselekmény alatt csak az emberi magatartást akarják érteni, mig mások megfordítva ezt nem számítják a cselekményhez, mely ellenkezőleg magát a cselekvés által előidézett változást, a konkret tettet jelentené. Az itt képviselt felfogás szerint, mely egyebek között a jogban egyedül lehetővé teszi számos különben megoldhatatlan kontroverziának helyes megoldását, a cselekményhez mindkét elem egyaránt hozzátartozik, mint az éremhez annak két oldala. A cselekménynek alanyi oldala lehet v. tevőleges, cselekvés a szónak szorosabb értelmében, testi mozgás v. nemleges, nem tevés. Utóbbi esetben M.-ról szólunk. A M. tehát cselekmény, amelynek alanyi oldala nem tevőleges erőkifejtésben, hanem nemleges magatartásban áll. Meg kell azonban jegyezni, hogy mulasztani nem annyit jelent, mint «semmit sem tenni», hanem «valamit nem tenni», jelesül nem tenni azt, amit megtenni kötelességünk. M.-ról csak kötelességgel, erkölcsi M.-ról tehát csak erkölcsi kötelességgel, jogi értelemben vett M.-ról csak jogi kötelezettséggel szemben lehet szó. Egy és ugyanaz a magatartás tehát lehet bizonyos szempontból M., más szempontból nem az. A jogi kötelezettség parancsoló törvényeknél magában a törvényparancsban gyökeredzik; tiltó törvényeknél gyökeredzhetik: a) a büntető törvényen kivül eső jogszabályban; b) az embernek valamely előzetes cselekvésében, mely őt az okság lefolyása fölött az által átvállalt uralomnál fogva a cselekvés folytán származható jogsértő eredmény megakadályozására kötelezi.
(delicta omissionis), az elkövetési büntetendő cselekmények (delicta commissionis) ellentéte, a. m. mulasztás (1. o.) által elkövetett büntetendő cselekmények. Szokás megkülönböztetni a) tiszta M.-et és b) mulasztás által elkövetett elkövetési büntetendő cselekményeket. Amazok parancsoló törvénynek áthágásában, tehát egyszerüen valaminek nem tevésében állanak, aminek megtételére a törvény büntetés terhe alatt kötelez, p. feljelentés elmulasztása azokban az esetekben, melyekben a törvény azt bünteti. Az utóbbiak tiltó törvénynek nem cselekvés, hanem mulasztás által megsértése, ami nem egyéb, mint a kommissziv deliktumoknak egyik elkövetési módja, p. gyilkosságnak elkövetése az élelemnek szándékos elvonása által.
(pardók), Amerikában a fehérek és négerek keresztezéséből származott szinesek; legtöbbnyire az anya a néger, s az apa fehér. Braziliában mameluko a nevük.
(ejtsd: mulcsen), az ugyanily nevü departamento székhelye Biobio chilei tartományban, a M. folyó s vasút mellett, 81892) 7958 lak., fakereskedéssel.
(lat.), Vulcanus mellékneve. 1. Hephaistos.
346 km. hosszu folyó a szász királyságban. Colditz közelében keletkezik a Zwickaui és Freibergi M. összefolyásából: az előbbi Schöneck mellett fakad és fölveszi a Chemnitzet, az utóbbi Csehországban Moldau mellet ered és a Zschopauval bővül. A két M. egyesülése után elfolyik Grimma mellett, a porosz szász tartomány egy részén és anhalton át és Wallwitzhafennél az Elbébe torkollik.
1. Gereard János, németalfölfi orvos és kémikus, szül. Utrechtben 1802 dec. 27., megh. u. o. 1880 ápr. 1. Gyakorló orvos volt és emellett a kémiával és behatóan foglalkozott; később 1840-68. az utrechti egyetemen a kémia professzora lett. Kiváló munkásságot fejtett ki a kémiai technologiai és a mezőgazdaság terén. Nevezetesebb munkái: Physiologische Chemie (1844-1851); Ernährung in ihrem Zusammenhang mit dem Volksgeist (1847); Chemie des Weines (1856); Chemie des Bieres (1858); Chemie der Ackerkrume (1862).
2. M. Lodewijk, németalföldi iró, szül. Hágában 1822 ápr. 9. Nagy sikert aratott Jan Faessen (Arnheim 1856) címü regényével; kedvezően fogadták De Kiesvereeniging van Stellendijk (Hága 1880) és Een Lief vers (u. o. 1881) c. vígjátékait is; említésre méltók még a németalföldi s az egyetemes történelemről irott kézikönyvei is.
(ejtsd: möllgrév) Konstantin János Phipps lord, angol utazó, szül. 1744 május 30., megh. Lüttichben 1792 okt. 10. Már 1765. fregattkapitány volt s 1773. átjárót keresett az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba, de csak a 80° 48'-ig hatolhatott. Az amerikai szabadságharcban 1783. egy páncélos hajó parancsnoka volt; ekkor titkos tanácsos, 1784. pedig peer lett, 1791. kilépett a szolgálatból. Útját A voyage towards the North Pole (London 1774) címü művében irta le. - M. Henry Phipps gróf, az előbbinek testvére, szül. 1755 febr. 14., megh. 1831 ápr. 7. Részt vett az amerikai háboruban, melynek befejezése után az alsóház tagja, 1794. pedig peer lett; nemsokára mint Pitt barátja, a minisztériumba is belépett. Pitt halála után az ellenzékhez csatlakozot, 1807. mint az admiralitás első lordja ismét a kabinet tagja lett, s 1812. tüzérségi főfelügyelőnek s Normanby viscountjának nevezték ki. Fia Normanby (1. o.) marquis.