igen fűszeres, sűrü, sötétbarna, nem komlózott sör, mely nevét Mumme Keresztélytől kapta, ki először főzte Braunschwigben 1492.; íze édes és kellemes. Kétféle minőségben (városi M. és hajós M.) főzik; ezelőtt nagyon kedvelték, de most a bajor sör annyira kiszorította, hogy leginkább csak a hajósok fogyasztják.
250 m. hosszu és 16 m. mély, sötétzöld szinü tó a Fekete-erdőben Badenben. lefolyása az Acher.
Lucius, római konzul, Korintus elfoglalója, vitéz katona, de egyszerü és korlátolt tudásu (a műkincseket szállító katonákat megfenyegette, hogy mindent, amit eltörnek, nekik kell majd megcsinálniok); maga sem tudta, hogyan jutott az Achaicus melléknévhez: 142. az ifjabb Scipiokollegája mintcenzor, de megférhetetlen természetével csak terhére volt a közös ügyvitelnek.
1. Parotitis epidemica.
mérték, 1. Maund.
(ejtsd: mő-) Albert gróf, francia monárkista, politikus, szül. Lumignyben (Seine et Marne) 1841 febr. 23., mint a hires bölcsész Helvétius dédunokája. M. korán a hadseregbe lépett s mint tiszt szolgált egy vértesezredben, majd századossá lépvén elő, Páris kormányzójának segédtisztjévé lőn. Ebben az állásban a katolikus és monárkista körök érdekeinek szolgált és számos katolikus munkásegyletet alapított. Minthogy ezen tevékenysége sehogy sem állott összhangzásban állásával s mert több oldalról heves támadásoknak volt kitéve, 1875. kilépett a hadseregből s a klérus segítségével 1876. Pontisyben képviselővé választott. A kamarában a legszélsőbb jobboledalon foglalt helyet s minden alkalommal és nagy eréllyel buzgólkodot a katolikus egyház és a monárkia elvei mellett. Beszédei összegyüjtve Questions socialies cím alatt (Páris 1888, 3 köt.) jelentek meg. 1893 aug. megbukott az általános választásokban, de 1894 jan. 22. Morlaixben, pótválasztás alkalmával újra mandátumhoz jutott.
1. András, norvég költő, szül. 1811 okt. 19., megh. Vedboekben 1884 jun. 27. Kristianiában jogot tanult s 1841-46. a Den Constitutionelle címü lap szerkesztője, 1850. az egyetemi könyvtár őre volt; 1860. a strorthing évi tiszteletdíjat biztosított neki, hogy szabadon foglalkozhassék a költészettel, 1866. pedig kinevezték a kopenhágai egyetem tanárává. Ephemerer (1836) c. költeményeivel és Kong Sverres Ungdom (1837) c. drámájával lépett fel; egyéb kötetei; Digte, gamle og nye (Kristiania 1848); Ny digte (u. o. 1850); Sorg og Tröst (u. o. 1852); Nyeste digte (u. o. 1861) stb. Leirta olaszországi utazását is; Billeder fra Nord og Syd (1849). Drámai közül nevezetesek: Salamon de Caus (1854); En Aften paa Giske (1891); Lord William Russel (1860). Irt regényeket is (Kongedatterens Brudefart, Kristiania 1861; összes műveit (Samlede Skrifter, 5 köt., Kopenhága 1887-90) Monrad és Lassen adta ki.
2. M. Péter András, norvég történetiró, szül. Kristianiában 1810 dec. 15-én, megh. Rómában 1863 máj. 25. 1835-37-ig Kopenhágában és Svédországban tartózkodott, mire 1841. a Kristianiai egyetemen a történelem tanára lőn. Fő műve a Det morske Folks Historie, mely 1319-ig terjed (1851-63,8 köt.)Az első négy főszakaszt Claussen németre fordította (Lübeck 1853-54, 2 köt.). Összegyüjtött értekzéseit államköltségen adták ki (Kristiania 1873-76, 4 köt.). Rómában a Cestius-piramis szomszédságában helyezték nyugalomra.
(ejtsd: möaszi), Delaware county székhelye Indiana É.-amerikai államban, 84 km.-nyire Indianopolistól a White River és vasút mellett, (1890) 11 345 lak., zsákvászonszövéssel, szegkovácsolással; élénk gabona-, liszt- és marhakereskedéssel.
Ágost, német politikus, szül. Pyritzben 1837 jan. 23. A berlini egyetemen tanult s 1863. ügyvéd és közjegyző lett Berlinben. Kitünt a politikai bűnügyek védelmében (védte Ármin Harry grófot) s 1881. beválasztották a birodalmi gyülésbe, melynek azóta folyton tagja. Kezdetben a német szabadelvüek, 1893 óta a szabadelvü néppárt kiváló tagja, s mint ilyen különösen jogi kérdésekben tekintély; 1887 óta a brandenburgi tartománygyülésnek is tagja.
ókori város és római gyarmat Hispania Baeticában, közel Cordubához; Kr e. 214-ben Cn. Scipio itt győzte le a karthagóiakat, Kr. e. 45 márc. 17. pedig véres harc volt itt Caesar és Cn. Pompejus fiai közt.