(Monghyr, Mungair), az ugyanily nevü brit-indiai disztriktus fővárosa Bengália Bhagalpur nevü diviziójában, a Gangesz jobbpartján, vasút mellett, (1891) 57 077 lak., akik közt 44 121 hindu és 12 578 mohammedánus és 322 keresztény; jelentékeny vas- és acéliparral, amelyhez a vasérceket Kharakpur hegyeiből kapják. Újabb időben az indigóültetvényekre is nagy gondot fordít. Az indigóval beültetett terület 25 900 km2 és az évi termelés 147 000 kg.
kártolt gyapjuszövetből készült műgyapju (1. o.), amelyet posztószövetek gyártásánál a gyapju közé kevernek, hogy a szövet árát csökkentsék.
utazó, 1. Park.
1. Ichneumon.
(ang., ejtsd: mönniszipel korporés'n) a. m. törvényhatósági testület. A hasonnevü törvény (act) által törvényhatósági joggal felruházott városok, melyek sorába London s néhány más hely kivételével valamennyi angol város tartozik. Polgár (burgess) minden teljes koru férfi, aki angol honos, 3 évig a városban (borough) v. attól legfeljebb 7 mérföldnyi távolságban lakott és szegényadót fizet. A polgárok a M.-actban részökre biztosított jogokat élvezik. A városi tanácsot (council of the borough) képezik: a mayor (polgármester), az aldermanek és a councillorok. Az utóbbiakat a polgárok, az aldermaneket és a polgármestert egy évre, a councillorokat három évre, az aldermaneket hat évre. A városi tisztviselők közül a városi tanács jegyzőt (town clerk) és pénztárnokot (treasurer), a polgárok összessége két auditort és két essessort választ. Egyéb szükséges vagy szokásos tisztviselőket a tanács választ, s ez állapítja meg fizetéseiket. Bizonyos városokban vannak békebirák és rendőrbirák, ezeket oly városokban pedig, amelyekben külön quarter-sessions biróság van, a recodert a korona nevezi ki. A recorder és a mayor hivatalból mindig békebirákis. A városi tanács rendesen évnegyedenkint tartja üléseit; dönt az abszolut szótöbbség, de érvényes határozathozatalhoz az összes tagok 1/3-a, s szabályrendeletek (bye-laws) alkotásához 2/3-ának jelenléte szükséges. A M.-act előtt hozott s a kereskedelmi és ipaszabadságot korlátozó statutumokat az új törvény megszüntette.
(lat.) a. m. törvényhatósági. M. statutumok, törvényhatósági szabályrendeletek. Ilyeneket csak törvényhatósági joggal felruházott (közönségek (universitates) alkothatnak, szabályszerüen összehivott közgyülésen, a törvény által megkivánt szavazattöbbséggel. Érvényükhöz, ahol a törvény rendeli, felsőbb megerősítés szükséges. A M. statutumoknak természetesen az ország törvényeivel, szokásaival ellenkezniök nem szabad (az eltérés még nem ellentét), de nem ellenkezhetnek az egyesek magánjogaival sem. Hazai jogrendszerünkben a M. statutumok a partikuláris jognak egyik főrészét alkotják. A magyar közjog szerint Horvátország külön joga is csak M. statutum jelentőségével bir, igy kifejezetten az 1715. CXX. t.-cikkben. Fontos M. statutumok még a sz. kir. városoknak, a kiváltságos kerületeknek, jász-kun kerületek, hajduvárosok, XVI szepesi városok, Turmező, Fiume, Erdélyben a székely és a szász nemzetnek különös joga.
(lat.) a. m. törvényhatóság. M.-ok nálunk az 1886. XXI. t.-c alapján a megyék és törvényhatósági joggal felruházott városok. A rómaiaknál azoknak az olasz városoknak megjelölése, amelyeknek római polgárjoguk volt ugyan, de szavazatjog nélkül, és saját kormányzattal birtak, mely több tekintetben a római mintát követte. A polgároktól különböztek a lakosok (incolae), kik a polgárok kötelességeiben igen, de jogaiban nem osztoztak. A római városszerkezet a középkorban is egy ideig megmaradt.
(lat.) a.m. bőkezüség.
(lat.) a. m. erődítmény; pörös ügyben oly körülmény, mely valamelyik félre kedvező.
(lat.) a. m. felszerelés (1. o.).