1. Iparoktatás.
1. Békéltető bizottságok és Iparbiróságok.
1. Fegyház és Kényszermunka.
1. Csavargás..
az ipartörvény 112. §-a által előirt igazolási könyv, mellyel minden iparossegédnek és gyári munkásnak birnia kell, mely szolgálati szerződést és bizonyítványt pótol. Ezt a munkába lépésnél és a munkaviszony megszüntével az első foku iparhatóságnak be kell mutatni.
Az ipar jelenlegi szervezete mellett fontos feladata van a munkáspiacnak, a munkakinálat és kereslet szervezésének. Erre legcélszerübbnek látszanak oly közegek, melyek hatósági jelleggel birnak, vagy legalább az állami vagy községi hatóságok által kellő támogatásban részesülnek. Különösen Németországban felkarolták a M. ügyét, főleg maguk a városi hatóságok. Franciaországban e feladattal különösen az u. n. bureaux de travail foglalkoznak. V. ö. Kreutzer, A munkaközvetítés (Budapest 1896).
(Knights of Labor), egy É.-amerikai nagy munkás-egyesület neve, amely a többi szakok szerint csoportosított munkás-szövetségekkel ellentétben, minden ipari foglalkozás munkásait egyesítette magában s az egész munkásosztály érdekeit képviselni akarja. 1869. alapított e néven Filadelfiában Stevens Ulrik szabó hat társával egy titkos egyesületet, amely a fennálló munkabér-rendszert a munkás-osztályok jobb nevelése, kereseti szövetségek szervezése és a politikai jogok megszerzése útján óhajtotta átalakítani. Az egyesület azonban csak akkor kezdett virágozni, mikor 1879. Stevens helyét Powderly foglalta el, aki az egyesület programmjának keresztül viteléhez a nyilvános agitációt használta fel s igen részletes statisztikai adatgyüjtés alapján derítette fel a munkások helyzetét. Ezen vizsgálódásokra támaszkodva szervezett az egyesület termelési és fogyasztási szövetkezeteket, a vasutakat, telefont, sürgönyt államosítatta, ellene dolgozott annak, hogy spekulánsok szerezhessenek a köztulajdonból fekvőségeket, postatakarékpénztárakat létesíttetett, a munkások egészségügyét és védelmét vezette, a 15 éven aluli gyemekeket eltiltotta a munkától, szabályoztatta a rabok munkásságát, keresztül vitte, hogy ugyanazon munkánál a férfiak és nők egyformán díjaztassanak és hogy a napi munkaidő 8 órában állapíttassék meg stb.
A M. rendjének szervezete erősen centralizálva van; minden városban van egy-egy páholyuk, a local assemblies, amelyek ötönként egy-egy keületet, district assemblies, alkotnak s a páholyok minden 100 tagjuk után egy-egy megbizottat küldenek a kerületi választmányba, amelynek tagjai ismét maguk közül küldenek képviselőket a központi választmányba, general assembly, s megválsztják a központi választmány igazgatóját, a grand master workman-t. Az általános ellenőrzésre és a pénztárak mevizsgálására külön 5 lovagból álló felügyelő bizottság van szervezve. Az egész szevezet igazgatása ugy van berendezve, hogy az egyes páholyok elküldik véleményüket a központi választmányba s ennek meghallgatásával intézkedik a nagymester. Eredetileg a munkás-sztrájkokat kárhoztatták a M., csakhamar azonban ezeknek is ők lettek vezetői és tagjaik száma éppen ez idő óta kezdett rohamosan szaporodni: a 80-as évek végén megközelítette, most pedig felülhaladja a tagok száma a félmilliót. A nagymester utasítása szerint szavaznak minden választás alkalmával, az ő szavára szüntetik meg és kezdik újra a munkát, tüntetnek, sőt nem egyszer kiháásokat is követnek el, igy p. a legutóbbi chicagói gyujtogatások és fosztogatások vezetésében is részük volt. A M.-nak egyesülete ugy gazdaságilag, mint politikailag jelentékeny szerepet játszik az Egyesült-Államokban. 1880 óta Journal of the Knights of Labor címen hivatalos közlönyt ad ki.
az a munkaszervezési eljárás, mely a termelést egyes ágakra elválasztja oly módon, hogy az egyes munkaerő lehetőleg egyenlő munkanemek elvégzésére fordíttassék. Megkülönböztetendő gazdasági és technikai M. Az előbbi önálló foglalkozások elválasztásához vezet s minthogy ezen a gazdasági felosztáson alapulnak a nagy társadalmi foglalkozási csoportok, ez társadalmi M.-nak is neveztetik. A technikai M. az egyes javak előállítására szükséges munkákat is tovább osztja fel, olyképen, hogy minden munkás a termelésnél szükséges munkának csak egyes részét végezi s ezen részmunkák egyesítéséből keletkezik az egész befejezett termék. A M. területileg is érvényesül, egyrészt ugyanazon állam egyes részei között, amennyiben egyes vidékek bizonyos termékek előállítására különös gondot fordítanak, másrészt a különböző államok között (nemzetközi M.), minek következtében bizonyos népek különösen egyes foglalkozásokban tünnek ki. Igy vannak földmives, iparos, kereskedelmi nemzetek. A M., melynek előfeltétele a munkaegyesítés, eredményezi, hogy a munkaerők ugyanabban az időben, ugyanazon erőkifejtéssel többet termelhetnek, mintha minden egyes munkaerő egymásután ugyanazon műveleteket végezné s hogy a munkaerők összessége oly termékek előállítására képes, amelyeket az egyes erők előállítani egyáltalán képtelenek volnának. A M. az utolsó században a nagyüzem fejlődésével s a gépek alkalmazása következtében rendkivüli haladást mutathat fel s a termelés nagyobbodásának egyik leglényegesebb tényezője. A technikai és gazdasági M. általános előnye, hogy általuk a munkaerő munkaképessége mennyiségileg és minőségileg fokoztatik.
1. Sztrájk.
(forgó- v. transzmisszió-dinamometerek), munkát teljesítő gépek munkafogyasztásának mérésére szolgáló készülékek. A transzmisszióra (Poncelet-Morin, Ayrton és Perry, Deprez) v. a transzmisszió és munkagép közé iktatva, papirszalagra rajzolja fogaskerekeken (Hachete, White, Hartig, Rieter, Rafford) vagy szíjkerekeken (Hefner-Alteneck, Bánki) vezetett kerületi erőket. A diagrammon lemért kerületi erő megsokszorozva a hozzátartozó kerületi sebességgel, megadja a felhasznált munka nagyságát. Az 1. és 2. ábra a Bánki-féle M. keresztmetszetét és távlati rajzát mutatja. A B tengely A állványban szilárdul áll és szabad végein az S1 és S2 lazán forgó kettős szíjdobokat hordja, melyeket a c csúcsok körül ingó C emelőkarra szerelt függélyes tengelyü korongokon vezetett szíj köt egymással össze. Az S1, S1´, S2, S2´ szíjszálak párhuzamosak. A szíjdobok egyikét a transzmisszió hajtja, a másik pedig a munkagéppel van kapcsolva. A közvetítő szíj a C emeltyüt az átvitt kerületi erővel arányos erővel emeli, mely erőnek nagyságát a J indikátor a szíjsebességekkel arányos sebességgel mozgatott papirszalagra rajzolja fel. Az igy nyert diagramm magassága megadott léptékben a kerületi erőt, területe pedig az átvitt munkát adja meg; 1. még Erőmérő. V. ö. Weisbach, Ingenieur-Mechanik (II.); Kittler Erasmus, Handbuch der Electrotechnik (I.).
[ÁBRA] 1. ábra. Munkamérő keresztmetszete.
[ÁBRA] 2. ábra. Munkamérő távlati képe.