don Fernando, Rianzares hercege, 1. Mária Krisztina (1).
(ejtsd: mönsztr) v. Mounster és Mown, Irország legnagyobb délnyugati tartománya Connaught, Leinster és az Atlanti-oceán közt 24 554 km2 területtel, (1891) 1 172 402, azaz 1 km2-re 48 lak. (1841. még 2 404 460 volt; az évi kivándorlás 20 050). A partokon sok az öböl, a Shannon-torkolat, a Dingle-, a Ballinskellig-öböl, a Kenmare-, Bantry- és a Dunmanus-öböl; délen van a Kinsalei-, Corki-, Youghali-kikötő, a Dungarvan-öböl és a Waterfordi-kikötő. A partok közelében számos sziget fekszik; ilyenek a Galway-öböl előtt az Aran-szigetek, a Dingle-öböl előtt Valentia, amelyről öt kábel visz Amerikába és a Clear-Island. A felület mindenütt hegyes. Északon van a Clare nevü hegyes vidék a Slieve-Bernaghgal (529 m.), DNy-on a romantikus Kerry-hegység a Carrantao-Hillel, Irország legmagasabb (1041 m.) hegycsúcsával; Cork hegyei alacsonyabbak (682 m.), mig Waterfordban a Knockmealdon 795 m. Ezen és a többi hegyek közt vannak széntelepek, ólom-, réz- és vasércek. A tartománynak egyedül belsejében terülnek el kisebb síkságok. A folyók közt a legnagyobbak: Shannon, Cashen, Maine és Laune, a Killarney-tó lefolyása, Bandon, Lee, Blackwater és Suir. A tartománynak 1/3-a terméketlen. A földmivelés és állattenyésztésen kivül a halászat is jelentékeny foglalkozási ág. A földmivelő lakosság igen szegény. A városokban a vászon-, vitorlavászon-, a posztószövés, a bőr-, papir-, üveg- és enyvgyártás az iparágak; ezeken kivül sört, szeszt gyártanak és hajót építenek. A tartomány a következő 6 grófságra oszlik: Clare, Cork, Kerry, Limerick, Tipperary és Waterford.
En Ramon, spanyol krónikás, szül. Peralachában (Katalonia) 1265., megh. Valenciában 1340 táján. Sok ideig Sziciliai Frigyes király szolgálatában katonáskodott, aztán Valenciában telepedett meg. Megirta Aragonia epikai krónikáját I. Jakabtól IV. Alfonz megkoronázásáig (1213-1328. Valencia 1558, Stuttgart 1844). Műve becses forrásmunka a sziciliai háboruk történetére nézve. Nevezetes arról is, hogy katalán nyelven (1. Katalán nyelv és irodalom) van irva. Művét lefordították németre és franciára is (Buchow, Panthéon Littéraire, Páris 1875).
Hollandiában a papirpénz, vagyis azok a 10, 50 és 100 frtos pénzjegyek, melyek a bank által be nem váltatnak, hanem csak törvényes fizetési eszközül szolgálnak.
Lajos, norvég festő, szül. Aaröneben (Norvégia) 1843 márc. 11., megh. Düsseldorfban 1896 márc. 31. Eleinte Bergenben Schiertz festő tanitványa volt, 1861 óta azonban Düsseldorfban élt. Többnyire téli tájképeket festett: olvadó, piszkos hóval, kopár fákkal, sárral. De fölfogása festői, a legközönségesebb tárgyat is érdekessé teszi. Fölemlítendők közülük: Szarvasok az erdőben, télen (kristianiai képtár); Fenyveserdő télen (hamburgi képtár); Legelő tehenek ősszel; Halászok a jégen; Olvadás; Nyirfaerdő ősszel stb.
(állat), 1. Cervulus.
Banka-sziget (1. o.) fővárosa.
(Muntyele máre), hegycsúcs, 1. Öreghavas.
(a. m. kis havas), a Godján-Szárkő (1. o.) hegység egyik magasabb csúcsa, mely a Bisztra és Sebes völgyei közt Karánsebestől DK-re emelkedik.
1. Jellov-fém.