1. Antal, jezsuita, filologus és költő, szül. Bars vmegyében 1719., megh. Nagyszombatban 1790. Kassán, Nagyszombatban, Egerben és Grazban működött mint tanár. Munkái: Joannis Corvini fortitudo (költemény, 1743); heroes Daciae (1744); Felices duorum Daciae Voivodarum adversus barbaros expoedtiones (1744). - 2. M. Miklós, jezsuita, történetiró, szül Szőllősön (Bars) 1714 körül, megh. Besztercebányán 1783., az előbbinek öccse. Egerben, Nagyszombatban és Bécsben volt tanár és utoljára kanonok lett Besztercebányán. Munkái: Palatium regni Hungariae seu Palatinorum vitae (I. 1515-ig, Bécs 1736, 3. kiad. 1762); Imperatores Ottomanici (1750) és több dogmatikus munka.
a. m. csótány (1. o.).
(muscarin). A légyölő galóca nevü gombában (agaricus muscarius) és az amanita muscariában előforduló mérges vegyület. Képlete C5H15NO3. A légyölő galócából igen körülményes módon és nehezen kapható. Előállítható azonban mesterséges úton a vizmentes sósavas kolinból, ha azt koncentrált salétromsavval oxidáljuk. A M. szintelen, szörpsűrüségü folyadék; szaga, íze nincs. Vizben, borszeszben könnyen oldódik; éterben oldhatatlan. Oldata erősen lúgos kémhatásu. Magasabb hőmérsékleten gyenge dohányszagot árasztva, elbomlik; káliumhidroxiddal összeolvasztva trimetilamin és ammoniak képződik belőle. Igen erős bázis lévén, savakkal a megfelelő M. sókká alakul át. Igen erős narkotikus méreg, kis adagja halálos. L. még Kolin.
1. Héring.
mérték, 1. Mickál.
(növ.) a. m. szerbtövis (1. o.).
igy nevezi Zay Mineralogiájában a csillámot meg a finoman átlátszó gipszet (Mária-üveg).
néven nevezték azokat a cs. kir. kormánybiztosokat, akiket 1849. az osztrák császár a magyarok közül azért nevezett ki, hogy a hazánkban betörő orosz hadaknak tanáccsal, útbaigazítással és a magyar viszonyokat illető felvilágosításokkal szolgáljanak. V. ö. Tóth B., Szájrul szájra (96. old.).
(ásv.), 1. Csillám.
1. Gránit.