(lat.), modillon, a dór oszloprend fő párkányán négyzet-alapalaku lapok, amelyek a fő párkány függőlemezének kiszökellő, vizszintes alsó síkját osztják meg.
(lat.) a. m. siketnéma.
(lat.) a. m. kölcsönügylet, 1. Kölcsön.
(alkalmasint a franc. moitié származéka) a. m. fele valaminek. Rendesen a kártyások használják s a fél nyereségre v. közös nyereségre játszást értik rajta.
(Muszaffarnagar), az ugyanily nevü disztriktus fővárosa a brit-indiai ÉNy-i tartományok Mirat nevü divizójában, vasút mellett, (1890) 18 166 lak.
(a gör. muzsa szóból), eredetileg muzsák temploma; aztán általában a muzsáknak, vagyis a tudománynak, művészeteknek szentelt hely. Az ókornak ez utóbbi értelemben vett legjelentékenyebb és legfontosabb M.-a Alexandriában volt, melynek alapítójául Ptolemaios Philadelphost nevezik meg. A királyi palota ama részében volt, melyben egyszersmind a könyvtár is el volt helyezve. Ott gyülekezett egy válogatott tudós társaság, melynek tagjait az állam tartotta el, hogy zavartalan élhessenek tudós kutatásaiknak. Tevékenységük kiválókép a filologiára vonatkozott, de a költészet épp ugy helyet talált itt, mint az orvostudomány és az ugynevezett exakt tudományok. A Ptolemaiosok idejében állt virágzása tetőpontján ez intézmény; de megmaradt a római uralom idejében is, néhány uralkodó-változás idejét kivéve. Claudius római császár egy másik M.-ot csatolt hozzá, elnevezve a saját nevéről. Az ókor egyéb hires M.-ai a pergamoni, antiochiai és konstantinápolyi.
A középkor vége óta M.-on ritka és érdekes tárgyak kiállítására szolgáló épületet értenek, melyekben természettudományi vagy művészeti tárgyakat őriznek; később műemlékek megőrzésére szolgáló épületet értettek rajta, mig az újabb időben művészeti és tudományos gyüjtemények elnevezésére szolgál. Vannak anatomiai, mezőgazdasági, ásványtani, növénytani, állattani, geologiai, etnologiai, fizikai, történeti, prehisztorikus stb. M.-ok, melyekben minden tudománynak történetét és rendszerét természeti tárgyak, preparatumok vagy műalkotások tüntetik föl. Vannak oly M.-ok is, melyek egyes mesterek műveit tartalmazzák, p. a Thorwaldsen-M. Kopenhágában, Rauch-M. Berlinben stb. Az első művészeti M.-ot Firenzében alapították. Előbb éremgyüjtemény volt, majd szobrokat csatoltak hozzá, mig a képeket külön termekben és nyilt udvarokon állították föl. A római M.-ok mintájára alakultak egyéb M.-ok is és köztük változatosság és egyetemesség tekintetében első a párisi Louvre, roppant gazdag és fontos a British Museum Londonban, a királyi M. Berlinben, a császári kir. M. Bécsben, a magyar nemzeti M. Budapesten, vidékiek közül a felső-magyarországi M. Kassán. Jelent a M. még zárt társaságot is, mely irodalmi célokra egyesült s mint könyvcím gyüjteményt, p. Petőfi-M. L. még Erdélyi Muzeum-egyesület, Horvát nemzeti muzeum.
1. Musszivarany.
(gör.), a művészetek tulságig szeretete.
a görög mitologia nőalakjai; Homeros a korábbi költők csak egyetlen muzsát (Musa a. m. elmélkedő, gondolkodó) ismertek, amely a dalt adta és ismert mindent, amit a rapszodosz tudni és megénekelni akart az istenekről, a kozmooniáról és a hőskorszakról. Több helyütt a M. háromságát (Apollo társaságában) tisztelték s ezeket gyakran összetévesztették a chariszokkal és a források nimfáival. Hesiodos teogoniájában, mely a M.-at Zeus leányainak mondja, számukat kilencre teszi és nevüket is megállapítja; anyjuk Mnemosyne volt, s befolyásuk csak a zenére, énekre, táncra és költészetre szorítkozott. Hivatásukat nem lehet egész pontosan megállapítani; Hesiodos szerint Kalliope (irótáblával vagy papirtekerccsel) a heroikus, epikus és komoly lirai költészet muzsája volt, a legelső a kilenc között; Klio (irattekerccsel), a történetirás, Melpomene (komoly maszkkal vagy buzogánnyal) a tragédia, Thalia (komikus maszkkal) a vígjáték, Urania a csillagászat, Terpsichore és Erato (húros hangszerekkel) a könnyed, csapongói lirai költészet, Euterpe (flótával) a zene muzsája volt, mig Polyhymnia, kit ruhába göngyölt karokkal ábrázoltak, ugy látszik egyetlen művészetnek sem volt megszemélyesítője. Az ókori képzőművészet többször megörökítette a M.-at; nevezetesebbek: a délfii Apollo-templomban és a Helikonon (ezt Kephisodotos, Praxiteles atyja készítette) állott csoportozatok; újabban Mantineában feltalálták Praxiteles három istenszobrát, melyeknek talapzatain a M. domborművei vannak.
(Nagy-), kisközség Bereg vmegye tiszaháti j.-ban, (1891) 1113 magyar, német és rutén lakossal, vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Jelentékeny timsóbányái vannak.