Henrik, német festő, szül. Boroszlóban 1806 ápr. 9., megh. Düsseldorfban 1891 jan. 16. Schadow vezetése alatt tanult előbb a berlini, azután a düsseldorfi akadémián, Olaszországban és Sziciliában is járt, 1844-68. az anatomiát tanította a düsseldorfi akadémián, 1848. tanári címet nyert. Vallásos és történeti tárgyu képei romantikus jellegüek. Említendők: Szt. Katalint angyalok a Sinai hegyére viszik, Szt. Erzsébet alamizsnát osztogat (berlini nemzeti képtár); Dante fölolvassa az Isteni komédiát; Madonna szentek között (freskókép a düsseldorfi Szt. András-templomban); Bouilloni gottfried beveszi Jeruzsálemet; A kereszténység terjesztése a Wuppervölgyben (freskófríz az elberfeldi városházán); Mária megkoronázása; Szt. Adalbert; Képsorozat szt. Menyhért, zollerni gróf életéből (Sigmaenben, Antal, hohenzollerni gróf sírja fölött); Krisztus a keresztfán; A jó pásztor; Lorelei; Ecce homo; a rajnai mondákat, történetet és népéletet ábrázoló rajzok.
művészeti termékek, különösen pedig modern festmények és szobrok kiállítására szolgáló épület. Az orsz. magy. képzőművészeti társulat M.-áról 1. e szó alatt.
A M. abban különbözik a népdaltól, hogy amig ez utóbbi strofikus keretben mozog, addig a M. az illető szövegkölteményt egészen átdolgozza zeneileg, annak váltakozó hangulata s költői képei szerint. A M.-válfaj a szózene terén egészen külön irodalmat alkot, mely minden nemzetnél alapja a magasabb műformáknak egészen az operáig.
(arab eredetü török szó) a. m. kormányzó, igazgató, elüljáró; újabban igazgató.
A 30-as és 40-es években a magyar közműveltségi törekvéseket vezető férfiak a képzőműveltségi törekvéseket vezető férfiak a képzőművészet ügyét is felkarolták. Trefort Ágoston 1838. pendítette meg olyan egyesület eszméjét, melynek feladata a művészet társadalmi úton való ápolása. 1839 nov. 10-12. megalakult a pesti műegyesület s elnökévé Trefort Ágostont, titkárává Szalay Lászlót választá. A tagok évi díja 5 frt, a kiállítások belépti díja 10 kr. volt; elhatároztatott, hogy az egyesület minden tavasszal rendez tárlatot. 1840 jun. 7-én az akkori városi redoute termeiben nyilt meg az első tárlat. Az egyesület a következő évben új átalakuláson ment keresztül, amidőn elnökévé Fáy Andrást, választmányi elnökké Wagner Sándort, alelnökké Kossuth Lajost, titkárrá Szekrényessy Dánielt választá, s céljául tűzte a művészetek szeretetének terjesztését, az ízlés nemesítését évenkinti kiállítás rendezése, a részvényesek közt kijátszandó jó festmények vétele és kiosztandó műlapok kiadása által. Azonban csakhamar panaszok emelkedtek a művészek és a közönség körében, hogy a M. jobban pártolja a külföldi művészeket, a hazaiakat pedig elhanyagolja. Nemsokára a szabadságharc viszontagságai hatottak zsibbasztólag a M. tevékenységére, mely többé nem birt nagyobb lendületet nyerni, majd 1861. megalakulván az országos magyar képzőművészeti társulat, a M. ekként fölöslegessé vált és általános részvétlenség következtében 1869. feloszlott. Virágzása idejében tagjainak száma 5484 volt. Maradandó emléket hagyott fenn tevékenységéről az által, hogy akkor élt jelesebb magyar művészeknél műlapjai számára néhány nagyobb szabásu festményt rendelt meg és azokat utóbb a nemzeti muzeumnak ajándékozta, amivel hathatósan elősegítette a József nádor pártfogása alatt 1846. alakult nemzeti képcsarnok-egylet törekvését, mely kizárólag arra volt irányítva, hogy a nemzeti muzeumban már megvolt Pyrker-féle képtárt nagyrészt közadakozás útján hazai művészeink kiválóbb műveivel gyarapítsa és nemzeti képcsarnokot létesítsen.
a műszaki tudományok főiskolája. Feladatuk, hogy a gyakorlat számára megfelelő szakerőket, mérnököket, gépészmérnököket, építészeket, vegyészeket stb. képezzenek. Történetük nem nyulik messze vissza a multba; majdnem valamennyi a jelen század szülötte. A legrégibb M. a párisi école polytechnique, mely 1794. lépett életbe école centrale de travaux publics néven; majd utána sorban 1806. a prágai, 1815. a bécsi, 1821. a berlini, 1822. a darmstadti, 1825. a karlsruhei, 1827. a müncheni.
Hazánkban a műszaki oktatás berendezése 1782-re nyulik vissza. Ez évben lépett életbe a budai tudományegyetem bölcsészeti karával kapcsolatban a mérnöki intézet, mely 1850-ig állott fenn, amikor az a József-ipartanodába kebeleztette be. Az első határozatot egy országos M. felállítása iránt az 1832-36-iki pozsonyi országgyülés hozta, e határozat azonban végrehajtást nem nyert. 1844 jun. 20. kelt legfelsőbb udvari rendelettel szerveztetett egy ipariskola, mely fokozatosan volt M.-mé kifejlesztendő s amely Magyarországo nádora tiszteletére a József nevet kapta. 1846 nov. 1. nyilt meg. Szervezete szűk korltáok között mozgott: egy előkészítő-osztály egy évfolyammal és három szakosztály, nevezetesen egy kereskedelmi, egy műipari és egy gazdasági szakosztály két-két tanfolyammal tették ki az ipartanodát. 1850. hozzá osztották be a mérnöki intézetet, 1856. pedig M. rangra emeltetett. 1867-től kezdve áll be kedvezőbb helyzet a magyar M.-re nézve. Ez évtől 1872-ig a tanszékek száma csaknem megháromszorozódik, a felszaporodott tárgyak szétválasztatnak, az intézet Pestre helyzetetik át megfelelő épületbe és autonomikus alapon új szervezetet nyer, majd 1882-ben saját céljainak megfelelő épületet és újabb szervezetet kap.
A kir. József-M. 5 szakosztályra tagozódik, u. m. az egyetemes osztályra, az építészeti, a mérnöki, a gépészmérnöki, az építészi és végre a vegyészi szakosztályra. A tanulmányi idő valamennyi szakosztályban négy év. Az egyetemes osztály célja leginkább a tanári pályára készülőknek, valamint azoknak, kik a M.-en csak egyes tudományokat kivánnak tanulmányozni, a felsőbb kiképzésre az alkalmat megadni. A mérnöki, gépészmérnöki és építészeti szakosztályok első évfolyama közös abból a célból, hogy az első év végével, midőn a hallgató már némi tájékozottsággal bir pályája felől, az átlépés egyik szakosztályból a másikba megkönnyítve legyen. Rendes hallgatóul a M.-re csakis főreáliskolai vagy főgimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal lehet beiratkozni, rendkivüli hallgatóul ugyan e bizonyítvány nélkül is fölvehető az olyan ifju, ki 18. életévét betöltötte és a kellő intelligenciával bir, de tanulmányairól semminemü bizonyítványt nem kap, sem képesítő okiratot nem nyer. A rendes hallgatók a kötelezett tárgyakból minden tanévben előmenetelt tartoznak felmutatni s ezenkivül a második év végén, vagy a harmadik elején az első szigorlatot letenni. Csakis e szigorlat sikeres letevése után mehetnek tovább a harmadik évfolyamba, ahol már a szaktárgyakat hallgatják. E szigorlat az alapvető tárgyakból áll. További legalább is négy félévi tanulmányi idő után a végzett hallgatók második szigorlatot tesznek a szaktárgyakból, mire aztán oklevelet (mérnöki, gépészmérnöki, építészi illetőleg vegyészi oklevelet) nyernek. Tandíj félévenként 30 frt, beiratási díj évenként 5 frt.
A M.-et első sorban a M. tanácsa és ennek nevében és megbizásából másod sorban a rektori tanács igazgatja. Mind a két testület élén a rektor áll, kit a M. összes rendes és rendkivüli tanárai választanak a rendes tanárok köréből egy év tartamára, a lelépő rektor azonban ismét megválasztható. A szakosztályok élén a dékánok állanak. A rektor, prorektor, a dékánok és a gazdasági előadó, aki a tanári testület kebeléből öt évről öt évre választatik és a M. gazdasági ügyeit vezeti, alkotják a rektori tanácsot, mig a nagy tanács a M. összes rendes, rendkivüli, helyettes tanáraiból és a magántanárok választott képviselőiből áll. A tanszékek száma ez idő szerint 32. Az egyes tanszékekkel szertárak, gyüjtemények és laboratoriumok állanak kapcsolatban, amelyeknek évi dotációja jelenleg 32 300 frt. A könyvtárban van jelenleg 12 600 munka, 53 218 kötetben. A hallgatóság létszáma az 1895-96. tanévben 1149-re ment, ezeknek 43 százaléka a mérnöki, 40 a gépészmérnöki, 11 az építészi, 2 a vegyészi, 1 az egyetemes osztályba tartozott, mig 3 százalék rendkivüli hallgató volt. Szegényebb sorsu törekvő hallgatók számára ösztöndíjak vannak a M.-en rendszeresítve. Ilyet 1895. 71 hallgató élvezett összesen 17 677 frtnyi összegben. Ezen felül a kereskedelemügyi miniszter 40 ösztöndíj-állást szervezett évi 500 frtjával, melyet olyan hallgatók élvezhetnek, kik kötelezik magukat, hogy tanulmányaik bevégeztével az állam szolgálatába lépnek. A M. összes dotációja ez idő szerint 280 983 frt, amely összegből személyi járandóságokra megy 221 283 frt, dologi kiadásokra pedig 59 700 frt.
fentartása a közigazgatás gondoskodásának tárgya. Az 1881. XXXIX. t.-c. értelmében a M. a törvény különös védelme s a vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezvék. E törvény szerint műemlék a földben vagy a föld szinén lévő minden olyan építmény vagy tartozéka, mely történeti v. művészeti emlék becsével bir. Aki ilyen építményt felfedez, tartozik azt az illető községi elüljáróságnál azonnal bejelenteni. E bejelentéstől számított 60 illetve 30 napig a tulajdonos vagy birtokos köteles az építményt érintetlenül hagyni: ezen időtartam alatt a közoktatási miniszter rendelkezik az iránt, vajjon a felfedezett építmény mint műemlék fentartandó-e és a még gyanított földalatti M. feltárása végett ásatások eszközöltessenek-e. A M. fentartása, illetőleg az érintett ásatások eszközlése végett az elül említett törvény a szükséges földterületre és magára a műemlékre is kisajátítási jogot enged a közoktatási miniszternek. E kisajátítás tekintetében a kisajátítási törvény 1881. XLI. t.-c. anyagi és eljárási szabályai némi eltérésekkel alkalmaztatnak. V. ö. Archeologiai közlemények a hazai műemlékek ismeretének előmozdítására. Közrebocsájtja a magyar tudományos akadémia archeologiai bizottsága.
az a véleményező testület, melynek feladata a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a műemlékek fentartásáról szóló 1881. XXXIX. t.-c. értelmében teendő intézkedéseit szakszerü tanácsadással támogatni. A bizottság egy elnökből, egy előadóból, egy titkárból, egy építészből s több rendes és levelező tagból áll, kiket a vallás- és közoktatási miniszter nevez ki. A műemlékek feletti szakszerü felügyeletet a bizottság rendszerint vidéki (levelező) tagjai által gyakorolja, s amenyiben a felügyelete körében közigazgatási intézkedések szükségét látja, az illető törvényhatóság közigazgatási bizottságához, illetve a közoktatási miniszterhez fordul.
1. Építész.
1. Eposz és Epika.