falu Brixen tiroli kerületi kapitányságban, a Valser-patak mellett, a Pusterthal bejáratánál, 579 lak. Nyáron sokan keresik föl nyarló helyül. Közelében van a M.-i szoros, amelynél 1809. tiroliak és franciák gyakran küzdöttek egymás ellen, továbbá Spinges falu, ahol 1797 ápr. 2. a franciák az osztrákokat visszaszorították és egy meredek sziklán Rodeneck-kastély, jelenleg a Karácsonyi grófok tulajdona.
Lujza, családi nevén Müller Klára, Mundt Tivadar iró neje, német regényirónő, szül. Neubrandenburgban 1814 jan. 2., megh. Berlinben 1873 szept. 26. Lapos felfogásu és művészietlen előadásu történeti regényeit, melyekben egyébként ügyesen aknázta ki a mémoire-irodalmat, még ma is szivesen aknázta ki a mémoire-irodalmat, még ma is szivesen olvassa a történelem nagy korszakai iránt érdeklődő, de csekélyebb irodalmi ízléssel biró közönség. A sok közül az ismertebbek: Friedrich der Grosse und sein Hof (több részből álló nagy regényciklus, 1853-58); Joseph II. und sein Hof (1855); Napoleon in Deutschland (1858); Der grosse Kufürst und seine Zeit (11 kötet, 1864-66); Prinz Eugen und seine Zeit (1863); Graf von Benjowsky (1865); Kaiser Alexander und sein Hof (1868); Mohammed Ali und sein Haus (1871) stb. Irt még útirajzokat: Federzeichnungen auf der Reise nach der Schweiz (1868); Reisebriefe aus Ägypten (1871) stb. Legtöbb regénye megjelent magyar fordításban is.
város Merseburg porosz kerületben, az Elbe jobbpartján, (1890) 3438 lak. Azelőtt a szász választófejedelemséghez tartozott. Ismeretes azon vereségről, amelyet a M. melletti lochaui mezőn 1547 ápr. 24. I. János Frigyes szász választó V. Károly császártól szenvedett. E csatában egy Luca nevü huszár fogta el Frigyest.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Felső-Bajor-kerületben, az Inn partján, amelyen 100 m. hosszu híd vezet át, vasút mellett, (1890) 2938 lak., vashámorral. Azelőtt salzburgi határvár volt. M. ismeretes azon győzelemről, amelyet 1322 szept. 28. itt IV. Bajor Lajos ellenfelén, Szép Frigyesen kivívott és őt el is fogta. E csatában a Róbert Károly királytól küldött magyar segélyhad is, mely Frigyest segítette, részt vett.
(Müllenbach), kisközség Szepes vmegye szepesszombati j.-ban, (1891) 367 német lak.; hozzátartozik Ó-Tátrafüred. L. Tátrafüred.
Henrik, porosz államférfi, szül. riegben 1813 nov. 4., megh. Potsdamban 1874 ápr. 2. Jogot végzett, miközben a burschok módjára élte világát és többi között a «rad aus dem Wirthshaus» kezdetü deákdalt is költötte. Azután több tartományi törvényszéknél működött, mignem Eichhorn 1840. a közoktatásügyi minisztériumba hivta, ahol 1846. tanácsosi rangra emelkedett, 1849. pedig a lutheránus egyházi zsinat tagja lett. Ő dolgozta ki a porosz evangelikus egyház új szervezetének javaslatát. 1862 márc. 18. a Hohenlohe-kabinetben a kultuszminisztérium élére került, mely állását a Bismarck-kabinetben is megtartotta. Midőn Frigyes Vilmos trónörökössel is meggyült a baja, I. Vilmos király 1872 jan. felmentette őt hivatalától. Ekkor adta ki a Grundlinien einer Philosophie der Staats- und Rechtslehre nach evangelischen Principien c. munkáját (Berlin 1873). Ifju korában költött víg versei és dalai (Gedichte) 1842. jelentek meg, 2. kiad. 1879.
latin természetrajzi nevek után Mühlfeld (1. o.) Károly Megerle nevének rövidítése.
1. Károly Megerle, osztrák természetvizsgáló, szül. 1765., megh. 1840. A bécsi cs. kir. természetrajzi kabinet őre volt, s magának is nevezetes természettörténelmi gyüjteménye volt; irta: Entwurf eines neuen Systems der Schaliergeh‹use (Berlin 1811, a Magaz. der Gesellsch. naturforsch. Freunde c. folyóiratban). - 2. M. Gyula, 1. Rösler.
1. az ugyanily nevü türingiai járás székhelye, az Unstrut és vasút mellett, (1890) 27 538 lak., jelentékeny iparral; a jelentékenyebb ipágak: gyapju-, félgyapju- és pamutkelmeszövés, pamutfonás, faárukészítés, szivar-, bőr-, varrógép-, kötőgép-, sör-, maláta-, enyvgyártás és kelmefestés. Legjelentékenyebb épülete a gót ízlésben épült Mária-templom. M.-t már 1300. virágzó kereskedelmi városként említik. 1825. a parasztháboruban Münzer Tamásnak volt főhadiszállása, akit mellette fejeztek le. V. ö. Herquet és Schweineberg, Urkundenbuch d. ehemals freien Reichsstadt M. (Halle 1874). - 2. M. (Milevsko), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, 22 km.-nyire Tábortól, vasút mellett, (1890) 2823 lak.
arab eredetü török szó, jelent pecsétet. Innen mühür-dár a pecsétőrző, vagyis a nagyvezér titkára, akire az állam pecsétjének őrizete van bizva.