Bécsben, ahol kellő előképzettségü ifjakat oktatnak arra, hogy belőlük jó tüzér- és műszaki tisztek váljanak. L. Katonai akadémiák.
(Technisches Militär-Comité), rendeltetése Ausztria-Magyarországban a tudomány és technika fejlődését szemmel tartani a végből, hogy ezt általában hadicélokra, különösen a tüzér-, hadmérnök-, utász-, vonat- és távirda-, továbbá a hadbiztossági ügy hasznára fordítsa. E bizottság a közös hadügyminisztérium segítő közege. Élén egy tábornok vagy törzstiszt áll. 4. osztályra tagolódik. A I. körébe tartoznak a tüzér-, fegyver-, vonat- és szerügyek; a II.-ba a hadmérnök-, utász- és katonaépítészeti ügyek; a III.-ba a hadbiztossági ügy és a statisztika; a IV.-be minden technologiai ügy, amennyiben a hadügyre vonatkozik, e tekintetből tehát ezen osztály a 3 elsőnek kiegészítője. A IV. osztályhoz tartozik: egy kémiai laboratorium, egy fizikai műszergyüjtemény, egy mekanikai műhely és egy fotografáló intézet.
(Technische Militär-Faxhcurse) a következők: a) különleges tanfolyam tábori- és vártüzér-századosok számára; b) a tüzér-lövésziskola; c) a felső tüzértanfolyam és d) a felső hadmérnöki tanfolyam. Céljuk: a) a tüzérszázadosoknak alkalmat nyujtani, hogy tüzértudományi ismereteiket minden tekintetben annyira növeljék, hogy főbb parancsnoki állásokban is helyüket állják; b) a tüzértiszteket jó oktatókká kiképezni, hogy a tüzérségnek egységes kiképzését előmozdíthassák; c) és d) hogy a különösen tehetséges és szorgalmas tisztek, akik a csapatszolgálatban már teljesen otthonosak, ama műszaki és hadtudományi szakokban oktathassanak, amelyeknek ismerte őket főbb állásokra vagy különleges alkalmazásokra képesíti.
l. Műegyetem.
(erd.), igy nevezik az erdészeti szolgálat körében alkalmazott azokat az altiszteket, kik kiváltképen az építkezéseknél, faúsztatásnál és tutajozásnál, valamint a fürészgépeknél stb. vannak alkalmazva, p. a famester, gépmester, gépkezelő stb.
l. Bejárás.
(arab) régebben kerületi v. városi alkormányzót jelentett. Újabb időkben a kajkam szó használatos helyette.
általában oly szerszám, melyet tudományos, művészeti, vagy technikai célokra használnak; első sorban a készítés módjának pontosságában, továbbá még abban is különböznek a szerszámoktól, hogy csupán egy bizonyos célra szolgálnak (p. a műkötés a sebészeti műtétekre), s éppen ezért a M. és szerszám, vagy pedig a M. és készülék közötti pontos határt megállapítani nem lehet. Mivel a M.-ek előállítása szakismeretet is igényel, M.-gyárak csak kulturállamokban vannak.
az a fa, mely műszaki v. ipari célokra szolgál, szemben a tűzi fával, mely csak tüzelésre való. Szerfának is mondják.
műszótár, l. Műnyelv.