(arab), eredeti jelentése tanácsos, tanácsadó. Újabban mint műszónak államtitkár jelentése van.
l. Művészeti kiállítás.
(arab) a. m. kormányzó, egy nagyobb török tartomány kormányzásával megbizott parancsnok. Minden vilájet vagyis nagyobb tartomány több müteszárrifságra van osztva.
(operáció), általában olyan rendszeres kézfogásokból álló művelet, melyet az emberi szervezeten gyógyítás v. rendellenességek megszüntetése céljából hajtanak végre. A M. által v. a szervezet szöveteinek szétválasztása által v. a test felületére gyakorolt erő hatásával, nyomás, nyujtás stb. által végezhető és e szerint véres M. v. nem véres M. Legtöbbször bizonyos eszközök, gépek készülékek használtatnak a M. végzésére, miket sebészeti eszközöknek v. műszereknek neveznek. Azon cél szerint, mit a M. által elérhetünk, megkülönböztetnek gyökeres M.-t, mely a betegséget teljesen gyógyítani, a kóros részt teljesen eltávolítani képes, és palástoló M.-t, mely a baj súlyos v. veszélyes tüneteit szünteti meg a nélkül, hogy a baj is gyógyítani képes volna. Az a tudomány, mely a M. végzésének szabályait tanítja, a műtéttan, melynek kiegészítő részei az eszköztan és a kötéstan, mikkel együtt véve a sebészet technikai részét teszi.
v. műtevő (opérateur), az az orvos, ki sebészeti műtételek végzésével foglalkozik hivatásszerüen. A műtételek végzése különös kézügyességet és begyakorlást tevén szükségessé, ezek elsajátítása is külön tanulmányt kiván, mi által az orvos képessé válik a műtételek kivitelénél kellő szabályossággal, pontossággal eljárni. Az igy képzett orvost, illetve sebészt M.-nek nevezik, ki külön bizonyítványt kap.
az az intézet, melyben fiatal orvosdoktorok a magasabb sebészeti kiképzés és sebészeti kézügyesség begyakorlása végett alkalmaztatnak, hogy műtőorvosokká váljanak. Ilyen intézetek hazánk tudományegyetemeinek sebészeti klinikumaival állanak kapcsolatban s van e szerint három, u. m. a kolozsvári tudományegyetemen kettő (egyik Kovács József tanár, másik Réczey Imre tanár igazgatása alatt). Az intézetek az egyetemhez tartoznak s annak fenhatósága alatt állanak. A M.-nél alkalmazottak műtőnövendékeknek hivatnak. Számuk a kolozsvári intézetnél 4. a budapesti intézeteknél 8-8, kiknek fele külön e célra alapított állami ösztöndíjat húz alkalmaztatása ideje alatt, fele pedig díjazatlanul működik. Ugyanitt nyer évente műtői kiképzést 2-3 katonaorvos a honvédség és a közös hadsereg köréből.
L. Műtőintézet.
l. Művészettörténet.
l. Mesterséges trágyafélék.
e néven azokat az utakat foglaljuk össze, amelyek nem az egy járás vagy kerékcsapás által feltört nyers földön mutatkozó kezdetleges útirányt jelölik meg, hanem amelyek a többrendbeli közlekedés minden igényének lehető figyelembe vételével s tekintettel a talaj minőségére, ennek lejtszini és vízelvezetési viszonyaira, a mindenkori műszaki tudomány szabályainak megfelelően terveztettek és lettek megépítve. A régi népek közül a persák és asszirok az ő utaiknál még csak arra voltak figyelemmel, hogy azokat a rajtuk megálló viz el ne rongálja s ennélfogva kissé nyergelten s jobbra-balra szivárgó árkokkal ellátva állították elő. Az etruszkok voltak az elsők, akik legelőször építettek igazi M.-at, mert a régi görögök utait amelyeket ők nagy kövekkel ugyan kiraktak, de egyéb tekintetben azokat a közlekedés szempontjából ki nem képezték, még valódi M.-nak mondani nem lehet. Az etruszkok jól ledöngölt vastag kavicságyra fektették erősen összerótt több oldalu lapos vagy útburkolóköveiket s az ekként elkészített nyergelt kocsiút mindkét oldalát széles lapos kövekkel szegélyezték, amely szegélyezés egyrészt a gyalogjárók számára szolgált, másrészt pedig a középső úttestnek biztos támasztékait képezte. A régi rómaiak nagy műutai a következő alkatrészekből állottak: 1. a kiásott útágyban egy vagy két sor mészhabarccsal megerősített lapos kő (stationer) alapzat rakatott le; 2. erre jött ismét mészhabarcsba rakott durva terméskőréteg (rudus); 3. Erre az elsőrendű hadi utaknál egy zúzott kőből és mészből álló betonszerű réteg (nucleus); 4. végre az utat borító kövezet (summum dorsum), amelyet erősen lesujkoltak. A római út elosztása és mérete a következő volt: a) középen a kocsiút mintegy 5,25 m. szélességben; b) ettől jobbra-balra voltak a gyalogjárók, mindegyik mintegy 2,5 m. széles (margines); c) a gyalogjárókat a kocsiúttól két oldalt falak választották el, melyek az útból mintegy 40 cm.-re emelkedtek ki és mintegy 50 cm. vastagsággal birtak és arra szolgáltak, hogy a gyalogjárókat védjék s utóbbiak által pihenőhelyként is használtassanak. A rómaiaknak tisztán hadi célokat szolgáló utain más volt a beosztás, mert ezeknél a légiók számára a középen volt 4-7 m. széles út s ennek, szélein voltak berendezve a polgári közlekedésre szolgáló útvonalak. Augusztus császár idejében a római birodalomban már 28 elsőrendü műút volt. A középkorban Nagy Károk építtetett néhány utat s a római utakat is helyreállította, utódai azonban a fenttartást elhanyagolták s az egész középkor, sőt még az újkor is a XVII. sz. közepéig egyáltalában nem kedvezett az utaknak. A XVII. sz. óta különösen Franciaországban kezdtek a M.-ra gondot fordítani, azonban a Franciaországban épült u. n. királyi utak egészen 1775-ig, amikor Trésaguet (l. Makadam) új építési rendszerét alkalmazni kezdte, felette szomoru állapotban voltak. A királyi utak rendszerint 72-74 láb szélességgel lettek kihasítva, azonban csak ezeknek közepe, mintegy 12-16 láb szélességben volt még ahogy kikövezve. Max Adam óta az utak tekintetében gyökeres fordulat állott be és az államkormányok mindent elkövetnek arra, hogy ugy a hadászati, mint a közforgalmi érdekek megóvhatása végett az utakat minél tökéletesebbekké tegyék. A M. legismertebb fajai: a) zúzott kő- (l. Makadam) utak, alapzattal vagy anélkül; b) kőutak és pedig terméskővel, kockákkal, ez utóbbiak vagy egyenes sorokban, vagy ahlgerinc-formában vagy egyenesben, váltakozó keresztkötésekkel: c) aszfaltutak (öntött vagy pörkölt aszfaltból, vagy aszfalt-makadamból); d) faburkolatok stb. A M.-hoz felhasznált anyagok a különböző országokban található nyers anyaghoz és az utak rendeltetéséhez képest különbözők s vidékenként is változnak. A zúzott kőhöz kemény mészkő, meszes homokkő, bazalt, gránit, szienit, trachit, porfir stb. használtatik, a kockákhoz gránit, közönséges és quarcos trachit, keramit és kongó tégla.