L. (állat), a köpenycsatornával ellátott kagylókhoz, a Myidák családjába tartozó kagylónem, melynek teknői egyenlőtlenek, a bal kissé kissé kisebb mint a jobb, vastagok, koncentrikus csikoltak. Köpenycsatornájuk hosszu. 10 élő faja leginkább a hidegebb tengerekben él, 17 kihalt faja pedig a harmadkorból való. Az élő fajok különösen a folyók torkolatánál beássák magukat a homokba. Egyeseket meg is esznek. Legismertebb faj a M. arenaria L.; 10 cm. hosszu, 6,5 cm. széles. Az atlanti-oceán É-i felében tartózkodik. M. truncata L. az Északi- és Keleti-tengerben stb.
(növ.), l. Gombák.
Illig (állat), l. Bőgőmajom.
(növ.) a. m. gombák (l. o.).
l. Maduraláb.
(állat), a fonalascsápu kétszárnyuak rendjébe tartozó légycsalád, melynek lárvái többnyire gombákban élnek. 500 ismert faja közül Európában 45 faj található. Ilyenek: Sciara, Macrocera, Platyura, Sciophila, Mycetophila légynemek.
mindama állatoknak közös gyüjtőneve, melyek gombákban élnek vagy laknak. Ilyenek különösen a gombalegyek.
(növ.) a. m. penészgubacs, élő penészfajok okozta gubacs. L. Gubacs.
l. Borvirág és Ecetágygomba.
1. Frigyes, tulajdonképen Mekum, Luther barátja és segítő társa szül. Lichtenfelsben 1491 dec. 26., megh. 1546 ápr. 7. Az annabergi ferencrendü kolostorba lépett, honnan 1512. Weimarba ment; 1517. Lutherhez csatlakozott s 1524. mint prédikátor Gothába került, hol evand. templomot és iskolát alapítván, nagy tekintélyre jutott. V. ö. Ledderhose, Friedrich M. (Gotha 1854); Meurer, Friedrich M.'s Leben (Leb. der Altvät. der kath. Kirche, Lipcse 1864).
2. M. Oszvald, tulajdonképen Geishüsler, zwingli barátja segítő társa, szül. Luzerben 1488., meghalt Baselben 1552. okt. 14. Bernben tanult s 1510 óta Baselben, hol Zwinglivel megismerkedett s több iskolát vezetett. Miután Luzernben és Einsiedelnben tanár volt, 1524-ben visszatért Zürichbe; Zwingli halála után pedig Basleben a teologia tanára és az ottani egyház elöljárója lett. V. ö. Hagenbach, Joh. Ökolampad und Oswald M. (Elberfeld 1859).