Kisközség Gömör vmegye rozsnyói j.-ban, (1891) 430 magyar és tót lakossal, Roxer Gyula papirgyárával, mely évenként mintegy, 1200 q papirt állít elő.
vagy acélozás, a kovácsvasnak acéllal való burkolása hegesztéssel. Rendesen a szerszámokat nádalják, hogy a kovácsvas szívósságát az acél keménységével egyesítsék. Napról napra veszít jelentőségéből, mert az acél manapság már igen olcsó.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye zsablyai j.-ban, (1891) 2330 szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(növ., nadálydió, haramag Diószegiéknél, borgyökérfű Baumgartnennál, állítólag azért meg a növény szaga olyan mint a borfölé vagy borvirágé, vizi mogyoró, borvirág, Oenanthe Tourn.), ernyős, kopasz fű, többnyire nedves helyen terem, levele egyszer v. többször szárnyalt, ernyője sokvirágu, virága fehér, termése hengerded v. körteforma, tetején a két hosszu bibeszállal. Mintegy 40 faja (hazánkban 7) mind a két földségnek É-i részén, Afrika D-i és Ausztrália meleg vidékein terem. Az Oe. fistulosa L. többnyáréltü, 3-9 dm. magas, szára csöves, csíkolt, a csomóiból gyökeret bocsát. Vizparton, árokban, mocsaras réten Európában s hazánkban is nő, narkotikus mérges, azelőtt vizelethajtő orvosságnak rendelték. A többi faja is mérges v. gyanus. A vizi petrezselyem (Phellandrium Aquaticum L. v. Oe. aquatica L.) jó takarmányfű lenne (l. Bösövény). Legmérgesebb a déleurópai Oe. crocata L.; gyökerében sárga teje van, a bőrön égető, nagyon viszkető kiütést okoz, s minthogy más gyökérrel összetéveszthető, már több halált okozott. Az Oe. v. Lichtensteinia inebrians Thunb. Fokföldön terem, a hottentoták részegítő italt csinálnak belőle.
(állat), L. Piócafélék.
(növ., nadálygyökér, madárgyökér, nadályfű, Symphytum Tourn), érdeslevelü fű, 17 faja az óvilágban (hazánkban 7) terem. Többnyári, többnyire sertés növény, tőkéje vastag, néha gumóforma, levele váltakozó, hasítatlan, némelyik fajé a száron lefutt, azért a szár beszegett, virágzata kunkorodott füzér, szirma csöves, torokpikkelye árforma és kúpformán összeborul, termése sima. A S. asperrimum Bieb. kaukázusi levele csaknem tüskésszőrös, virága eleinte szép biborszin, később kék mint az ég. Gyakran kertben látni, sőt kitünő takarmánynak is ajánlják, de nagybeli termesztése nem igen sikerül. A S. officinale L. (nagy nadályfű, forrasztófű), keményszőrü gyökere orsóforma, ágas, kivül fekete, szára 0,3-1 m. magas, levele lefutó, virága lilapiros, néhol sárgásfehér (S. molle Janka). Nedves réten, viz mellett egész Európában terem. Nyálkás gyökerének (radix symphyti v. consolidae maioris) pépéjét csonttöréskor borogatónak használják, gyenge levele salátának készíthető, Izlandon pedig spinótnak főzik. A jószág is szivesen eszi, gyökerével pirosra festhetni.
János, ref. pap és történetiró, szül. Kőrös-Nadányban 1643 körül, megh. 1707. Németalföldi egyetemeken tanult, igy 1658. Utrechtben vitát állott ily címen «De jure belli». Lejdai tartózkodása alatt adta ki 1663. Florus Hungaricus s. Rerum Hungaricarum compendium c. történeti művét, mely Amsterdamban jelent meg. Apja megöletése után a nagyenyedi ref. kollégiumban a logika és a zsidó nyelv tanára lett, mely minőségében 1669. kiadta Kolozsvárt Mizáld Antal orvos művének fordítását, mely a Kerteknek gond-viseléséről, ékesítésekről, oltásokról, a Füveknek orvos hasznaikról, Gyümöltsök tartásokról szól. Ellenségei azzal rémítgették, hogy a fejedelem el akarja fogatni, mire Erdélyt elhagyta és Nagybajomba ment prédikátornak. Az eklézsia könyvében nincs róla említés; de biztos adatok mutatják, hogy valóban Nagybajomban tartózkodott. 1707 jun. 8-iki halotti búcsuztatójában, melyet Szikszai Sámuel irt, elbúcsuzik családjától, a nagybajomiaktól és Nógrádi Benedektől, mint utódától, aki 1700. foglalta el hivatalát; tehát ez ideig számíthatjuk N. prédikátorságát, aki nagy nyomorban hunyt el. V. ö. Oláh, Nagybajomi református papok emlékezete (Sárospataki füzetek, 1859. évf.); Bod Péter, Magyar Athenas.
Félix, párisi iró és léghajós, l. Tourmachon.
1. N., kisközség Arad vmegye ternovai j.-ban, (1891) 2440 oláh lakossal, gőzfürészgyárral. - 2. N., kisközség Pozsony vmegye nagyszombati j.-ban, (1891) 1279 tót és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
náddal benőtt, illetve nádtermelésre használt terület. A nádtermelés hazánkban régebben nagyon jelentékeny mivelési ág volt, melynek területe az 50-es években a 200 000 hektárt meghaladta. A folyó- és álló-vizek szabályozása óta azonban a N.-ok területe folyton apadt, ugy hogy a 90.-es évek elején csak 90 000 hektárra terjedt.