(növ.), Calepinus és Molnár Albert szótáraiban a cukornak (saccharum) csak ez a magyar neve ismeretes. Páriz-Pápainál már ott van a cukor is s ez a jövevény szó a XVIII. sz.-ban polgárjogot nyerve, a tősgyökeres szót a használatból kiszorította.
l. Kaszanádoló gép.
v nádorispán (Palatinus regni), közjogunk szerint az országnak első zászlósura. A legrégibb időben a király nevezte ki, de már III. Endre király a magyar törvénytárba fel nem vett 1291-iki végzeményében igérte, hogy «az ország régi szokásához képest» a N.-t az ország nemeseinek tanácsára fogja kinevezni. Az 1439-iki (Albert király) végezmény 2-ik cikke pedig határozottan rendeli, hogy a király az ország ősi szokásához képest N.-t a főrendek (praelati, barones) és a nemesek tanácsából nevezzen, mivelhogy a N. ugy a királynak, mint az ország honfiainak jogot és igazságot szolgáltathat és szolgáltatni tartozik, amit az 1452-iki végzemény 33-ik cikke (II. Ulászló I. végzeménye u. n. Decretum majus) ismétel, s megállapítja az esküformulát, melyet a N. megválasztása után azonnal a rendek előtt nyilvánosan letenni tartozik. Ugyanezt ismétli az 1526-iki végzemény 2-ik cikke (II. Lajos királynak rákosi végzeménye: Constitutiones Conventus Campi Rákos); e végzeménynek 22-ik cikke pedig meghatározza, hogy «Palatini officium vita comite duret» (a N.-i hivatal életfogytig tartson), s a N. hivatalától csak a törvény rendes útján s csak főbenjáró bűntett miatt legyen megfosztható. Az 1485. egyenesen N.-választás céljából («pro eligendo et sufficiendo novo Palatino») tartott országgyülésen (I. Mátyás uralkodása alatt: megválasztott Szapolyai Imre) hozott u. n. nádori cikkek (Articuli Pronunciati De officio Palatinatus) a N. hatáskörét 12 cikkben részletesen szabályozták, nevezetesen: 1. a királyválasztásnál övé az első szavazat; 2. a kiskoru király gyámja vagy gondnoka; 3. király nem létében v. a király serdületlen kora alatt országgyülést hirdethet; 4. nemesi felkelés (insurrectio) esetében ő az országnak főkapitánya; 5. a honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti, mindamellett a királyi méltóságnak és tekintélynek épségben hagyása mellett; 6. a király és az ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár; 7. ha a király gyengeelméjüségnél v. hanyagságnál fogva azt tehetné v. nem tenné, az ország szónokait meghallgatja s azoknak válaszol; 8. a királyi adományok alkalmából felmerült panaszokat a király elő terjeszti; 9. ő az országnak első nagybirája, oly értelemben, hogy a királyi méltóságon kivül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs. Érdekes erre vonatkozólag annak a rendelkezésnek kiemelése, hogy mig a többi országbirók ítéleteit s marasztalásait a király rendes hatalmánál fogva (de ordinaria sua potentia) enyhítheti, a N. itéleteivel szemben ezt nem rendes, hanem csak feltétlenhatalma s tekintélyénél fogva (non tam ordinaria, quam absoluta potentia et authoritate) teheti; 10. a király távollétében annak helytartója; 11. a kunoknak főkapitánya és birája s ezért tőlük évenkint háromezer aranyat húz; 12. Dalmáciának birája, amiért bizonyos dalmát szigeteknek jövedelmei illetik. Ezek a N.-i cikkek (melyeket Bartal hires kommentárjában a N.-i hivatal jogairól irt kommentárnak tart, s keletkezésüket II. Ulászló idejére teszi) a legújabb időkig a N.-i hatáskörnek alapvető szabályozását alkották, melyet a későbbi 1618. IV., 1681. I., 1715. V., XXXIII., 1723. IV., 1741. IX., 1791. XXIV., 1848. II. és XXVIII. s több más t.-cikkek ismételten megerősítettek, s alig módosítottak. Kiemelkedők: az 1555. I. t.-c. 10. §-a, mely megtiltja, hogy a N. hatósága s hivatalának bárki bármely ürügy alatt ellentállani merészeljen; az 1608. k. e. XVIII. t.-c., amely, miután a rendeknek azt a kiváltságát fejezi ki, hogy a király állandóan az országban tartózkodjék (mely kivánságot törvényeinkben ismételten kifejezve találjuk, igy jelesül 1681. I., 1723. VIII., 1741. VII.), arra az esetre, ha ezt a király «fontos okokból» nem tehetné, s hosszabb időre az országból távoznék, azt rendeli, hogy a N. (természetesen az országgyüléssel együtt gyakorlandó) teljes kormányzati hatalommal ruháztassék fel.
A N.-i cikkekben elő nem forduló egyéb jogok közül említendők: hogy a N. a főrendi táblának elnöke volt, mit csak 1848. IV. t.-c. 7. §-a változtatott meg, rendelvén, hogy elnököt és másodelnököt a tábla tagjaiból a király fog kinevezni; elnöke volt a magyar kir. helytartótanácsának (1723. XCVII.); fő gondviselője az országos levéltárnak (1622. XXXI.); bizonyos esetekben gyámokat rendelt (1659. XXX., 1715. LXVIII., 1765. XXVI.); fontos ügyekben a király által meghallgatandó (1741. XI., 1791. XVII.); Pest-Pilis és Zsolt törvényesen egyesült megyéknek örökös fő-főispánja (mely főispánságról, valamint a jászkunok grófságáról, az utóbbi minőségben húzott tiszteletdíj fentartása mellett 1848. XXVIII. t.-c. szerint a királynak az országból távolléte idejére lemondott); főelnöke volt a hétszemélyes táblának (1723. XXIV.); a királyi táblához két birót nevezett, az al-N.-t és a N.-i itélőmestert; a vármegyék között felmerült határvillongásokban itélt; nádori adományokat tett (l. o.); koronázásnál a koronát az esztergomi érsekkel együtt teszi a király fejére. Fizetését a király határozza meg.
A N.-nak a legújabb időkig érvényes választási módját az 1608. k. e. III. t.-c. határozza meg. E szerint a N.-t az országgyülés választja a király által nevezett két római katolikus és két evangelikus jelölt közül. Megürülvén a N.-i méltóság, a király egy év alatt N.-választó országgyülést hirdetni és összehivni köteles, amit ha a király megtenni elmulasztana, a N.-választó országgyülés összehivásának joga az országbirót a s ilyennek nem létében a tárnokmesterre száll, kik az országgyülést hivatalvesztés terhe alatt összehivni és kihirdetni tartoznak, mit az 1613. VII., 1618. IV., 1622. II. és 1741. IX. t.-cikkek is megerősítettek. A választásnak királyi szentestése után a megválasztott az országrendek jelenlétében a király kezeihez leteszi az esküt az 1492. XXXIII. t.-cikkben meghatározott eskü minta szerint. Sándor Lipót, József és utoljára István cs. kir. főhercegek N.-rá választásánál a rendek a választásnak törvényben előirt módjától annyiban eltértek, hogy a kijelöltek neveit tartalmazó királyi levélnek felbontása nélkül, tehát a királyi kijelölés kihirdetésének mellőzésével az illető főherceget N.-rá választották, kijelentvén azonban, hogy az a jövő esetekre zsinórmértékül nem szolgáland, s a N.-választásra, valamint a N.-i méltóság hatósága s jogai iránt addig alkotott törvények épségben fentartatnak (1848. II.).
A N-i méltóság mindeddig törvény által eltörölve nincs. Az 1867. VII. t.-c. csakis az 1847-48. III. t.-cikknek a N. mint királyi helytartó jogkörére vonatkozó intézkedéseit helyezte érvényen kivül, minthogy összeegyeztethetetlenek azzal az elvvel, hogy a király a végrehajtó hatalmat a törvények és az alkotmány alapján a magyar minisztérium által «személyesen» gyakorolja. Egyebekben pedig mindaddig, mig a N.-i méltóság hatásköre, a felelős kormány elveivel megegyezőleg, törvény által szabályozva nem lesz: a N-választásnak elhalasztását rendelte el. A N.-i hivatalnak a vezérek korában létezett s nemzetgyülésen választott főbirói tisztség eredetéről v. ö. Bartal, Comment. I. köt.; Fraknói Vilmos, A nádori és országbirói hivatal eredete és hatáskörének kifejlődése (Budapest 1863).
1. Aba Sámuel, «comes palacii Regii» 1041 előtt, majd király.
2. Zách (Zache c. Palacii) 1055.
3. Atha, előbb somogyi ispán 1064 körül.
4. Rodován, Bugar (Bugat) fia 1067.
5. I. Gyula 1075.
6. I. Péter 1091.
7. II. Gyula előbb országbiró 1095 körül.
8. I. Pál 1100-1106.
9. I. János (Janus), Uros fia 1108-1116.
10. Lampert, Szt. László sógora 1125.
11. III. Gyula 1134.
12. II. Pál bácsi főispán 1135.
13. Fancsal (Fonsol, Fancel) 1137-1138.
14. Belus bán, II. Géza nagybátyja 1145-1146., újra 1156-1158.
15. Gerson 1155.
16. Hendrik, előbb országbiró, majd soproni főispán, a Héderváry-család őse 1162.
17. I. Tamás (IV. István nádora) 1163.
18. Ampud bán, II. Dénes nádor nagyatyja, csanádi főispán 1165-67., 1172.
19. Farkas, valószinüleg a Kachich-nemből, 1178-83.
20. I. Dienes, valószinüleg a Tomaj-nemből, tengermelléki bán és bácsi főispán 1184.
21. II. Tamás, somogyi és fejérmegyei főispán, valószinüleg Zách fia 1185-86.
22. Mog (Mocho, Mok), hihetőleg a Bogát-Radván-nemből, bácsi főispán, előbb országbíró 1188-94.; 2-szor 1198-99. bácsi főispán; 3-szor bihari és soproni főispán 1206.
23. Ézsau, bácsi főispán 1197-98.
24. Mika, bihari és bácsi főispán 1199-1202.
25. I. Benedek, bihari főispán, a későbbi erdélyi vajda 1202-1204.
26. I. Miklós, újvári (abauj- és hevesmegyei), majd nyitrai főispán, előbb bán 1205-1206.
27. Csepán (I. István), a Győr-nembeli István fia, pozsonyi és bácsi főispán 1207-1209.
28. Poth, mosoni főispán, az előbbinek testvére 1209-1212. 29. Bánk bán (II. Benedek), Bór-nemz., pozsonyi és kevei főispán 1212-1213.
30. Miklós, Borcs fia a Záh-nemz., csanádi és bordogi főispán (valószinüleg egy személy I. Miklóssal) 1213-1215.; újra 1218-1222. soproni főispán (a teljesen ismeretlen személyiségü Vechich fia Theodorik, kit 1222-re említ nádornak a szászok kiváltságlevele, Pauler szerint aligha más mint Borch fia, Miklós rosszul olvasott neve); 3-szor 1226. soproni főispán.
31. IV. Gyula bán, Siklósi Simon fia a Kaán-nemz., a Siklósy-család őse, soproni főispán 1215-18.; újra 1222-1226. soproni főispán.
32. II. Dienes, Ompud szolnoki főispán fia, Ompud nádor unokája, előbb tárnokmester 1227-28 májustól; újra 1228 második felétől-1234.
33. I. Mois, bihari főispán 1228 második felétől 1231 május 9.
34. III. Dienes, Tomaj-nemből Dienes fia, a Losonczy- és Bánffy-család őse, szolnoki főispán, előbb tárnokmester 1235-1241 márc. 12.
35. Arnold, Buzád-nemből id. Arnold fia, somogyi főispán 1242 márc. 18-tól máj. 10.
36. I. László bán, Kaán-nemből, somogyi főispán, előbb országbiró 1242 nov. 16-1244 nov. 24.
37. IV. Dienes, Türje-nemből, a Szentgirolty-család őse, somogyi főispán, előbb bán és szlavon herceg 1245 ápr. 11-1246 jan. 10.; újra 1238 máj. 1. pozsonyi főispán; 3-szor 1252 szept. előtt.
38. II. István, Gutkeled-nemből Dragun fia, a Ráskay-, Buthkay-, Márky- stb. család őse, somogyi főispán 1246-1247 jun. 2.
39. I. Loránd (Roland), Rátót-nemz., a Paksy-család őse, pozsonyi főispán 1249 febr. 9.-1252 márc. 13.; újra 1253 márc. 12.-1259. pozsonyi főispán; 3-szor 1265 okt. 6. pozsonyi főispán; 4-szer 1272 nov. 27.-1273 márc. 20. nádor, macsói bán, kemluki ispán, kunok birája; 5 ször 1273 jun. 24.-szept. 27. macsói bán, kunok birája; 6-szor 1274 szept. 30.-1275 jul. 11. kunok birája.
40. Németujvári Henrik (megh. 1274.), Héder-nemből Henrik fia, pozsonyi főispán 1260-1262., 1265.
41. V. Dienes, György fia a Baboneg-Blagay-családból, István ifj. király nádora és bácsi főispán 1623 május 3.; újra 1273 dec. 19-1274 szept. 25. oklicsi ispán, kunok birája; 3-szor 1277 második felében somogyi főispán, kunok birája; 4-szer 1283 szept.
42. I. Domokos, Csák Péter fia, bácsi és szebeni főispán, István ifj. király nádora 1266.
43. I. Lőrinc, Kemény fia, a Matucsinay-család őse, valószinüleg a Szentemágocs-nemz., somogyi és kemluki főispán 1267 szept.-1270 máj. 10.; újra 1272 aug. 3.-nov. 27. soproni főispán s a kunok birája; 3-szor 1273 május kunok birája, soproni és baranyi főispán.
44. III. Benedek, Tombold fia, alighanem Balog-nemből, szebeni főispán, V. István ifj. király nádora 1268.
45. II. Mois, Mois nádor fia, soproni főispán s a kunok birája 1270 máj. 13.-1272 jun. 16.
46. II. Miklós, Németujvári Henrik fia a Héder-nemz., soproni főispán, kunok birája 1275 jun. 17.-szept. 25.; 2-szor 1276 jul. 8.-1277 jul. 5. soproni főispán, kunok birája; 3-szor 1283 vége-1284 aug. 20. pozsonyi főispán; 4-szer 1285 jun. 16.-1286 jul. 29.; 5-ször 1287 márc. 2.-jun. 8.; 6-szor 1289 máj. 8.-szept. 8. a nyugati részek nádora; 7-szer 1291 febr. 22.-okt. 9. kunok birája, fejérmegyei és somogyi főispán; 8-szor 1292; 9-szer 1294-95 jun. 6. kunok birája, Fejér- és Somogymegye főispánja.
47. II. Péter, legid. Csák Máté fia, főispán, kunok birája 1275 dec. 2.-1276 márc. 29.; 2-szor 1277 nov. 16.-1278 okt. 29. somogyi főispán; 3-szor 1288. mosoni és soproni főispán.
48. I. Máté (Mátyus), legid. Csák Máté fia, somogyi, soproni és banai főispán, kunok birája 1278 végétől 1279 szept.; 2-szor 1282 aug. 25.-1283 ápr. 25. soproni és somogyi, majd pozsonyi főispán, kunok birája (megh. 1283 folyamán).
49. Finta, Aba-nemből Dávid fia, soproni és somogyi főispán, kunok birája 1280-1284 jun.
50. Németujvári Iván (II. János, megh. 1308.), Henrik fia a Héder-nemből, 1281 jun. után; újra 1287 jun. 8.-1288 soproni főispán; 3-szor 1303 jul. 3.-1304 ápr. 12. (Vencel nádora); 4-szer 1306 márc. 24.-1307 máj. 1. (Ottó nádora).
51. III. István, az Aba-nemből Tekus fia, a Tornay-családból, előbb bán és erdélyi vajda 1284 nov. 26.
52. I. Omode (megh. 1311.), Aba-nemb. Dávid fia, mosoni főispán 1285 elején; újra 1288. mosoni főispán; 3-szor 1290 aug., 1291 jul.-nov.; 4-szer 1293 jul. 11.; 5-ször 1295 nov.-1296 első fele dunáninneni nádor; 6-szor 1297 okt.-de.; 7-szer 1300 febr. aug., zalai és korkói főispán, kunok birája; 8-szor 1303 febr.-1304 aug. 24. (Róbert Károly nádora); 9-szer 1307 febr., szept., okt.,m 1308 nov., 1309 máj., jun., aug., 1310 jan.-szept., 1311. szepesi főispán (Róbert Károly). Pór Antalnak tünt föl legelőbb, hogy Omode nádor Miklós nevü fiát, bár mint lázadó 1312. a rozgonyi ütközetben esett el, egy pár oklevél egy évtized mulva is szereplő személynek s Róbert Károly hű emberének emlegeti. Nagyon természetes, hogy ennek más személynek kellett lennie s e szerint amazzal egy időtájban volt még:
53. II. Omode nádor is, aki nem más, mint Felső-Lindvai Miklós bán apja, a Gutkeled-nemb. idősb Omode fia, a «fekete» Omode. Nádorkodásnak időpontját nem lehet közelebbről meghatározni.
54. Mokianus, az Aba-nemb. Büken fia, a Debrey-családból, soproni, mosoni és somogyi főispán 1286 okt.
55. Rénold, a Baztej-nemb. Rénold fia, a Rozgonyi-család őse. 1289 nyarán és őszén, Pauler szerint csak a keleti részek nádora. Újra 1290 aug.; 3-szor 1291 szept. 23.
56. Mizse, izmaelita származásu, 1290 nyarán, utóbb bodrogi és tolnai főispán.
57. II. Mihály, a Szentemágocs-nemz. 1291.
58. II. Máté (megh. 1321.), Csák Péter fia, a kunok birája 1294 aug. 1. 1295. Újra 1296 második fele pozsonyi főispán; 3-szor 1297 aug. 6.-dec. 9.; 4-szer 1302 márc. (Vencel); 5-ször 1307 aug., 1308 márc., nov., 1309 máj., jun. (Róbert Károly).
59. Apor (Opour), a Péncz-nemb., előbb vajda és országbiró 1298 jul., 1299 máj. 2., jul. 29. dunáninneni nádor; újra 1304 aug. 24. (Róbert Károly nádora), ismét 1307 jun.
60. II. Loránd, Rátót-nemb. Lesuták fia, az Ilosvay-család őse, 1298 jul., 1299 jun. 15., jul. 29. dunántuli nádor s a kunok birája; 1303 febr., 1304 aug. 24. (Róbert Károly nádora); újra 1807 jun., szept., okt.
61. IV. István, Ákos nemb. Erne bán fia, 1302 dec.-1303 máj. 3. (Vencel nádora); újra 1304 máj. 2.-1305. (Ottó); 1307 szept., okt. (Róbert Károly). Említik még 1313 aug. 15. és 1315.
62. Kopoz, Borsa-nemb. Tamás fia (lefejezték 1317-ben), 1305 szept.-1306 febr. 7., előbb Róbert Károly, aztán Ottó nádora; 1307 szept., okt. (Róbert Károly), 1308 szept. szatmári főispán; 1309 jan., 1310 nov., 1313 jul., nov.
63. Hasznosi (II) Domokos, Rátolt-nemb. Porch István fia, a Pásztóy- és Tary-család őse, 1312 dec.; újra 1315 aug. 1-1318 márc. 12.; 1320 aug. 27.
64. Debreczeni Dózsa, szolnoki és szatmári főispán, 1322 jan./aug.
65. Druget Fülöp, szepesi és abaújvármegyei főispán, kunok birája 1322 dec. 18.-1327 máj. 19.
66. Druget (III.) János, somogyi, tolnai, bácsi fejérm. ungi és zempléni főispán 1328 okt. 31.-1333 máj. 6.
67. Druget Vilmos, szepesi sárosi és abaúji főispán, kunok birája 1334 jun. 2.-1342 jul. 21.
68. Giletfi (III.) Miklós, kunok birája, 1342 szept.-1356 jan. végéig.
69. Kont (IV.) Miklós, Tót Lőrinc fia, az Ujlaky-család őse, 1356 ápr. 6.-1367 ápr. 24.
70. II. László, oppelni herceg, kunok birája, 1367 máj. 1.-1372 szept. 15.
71. Simontornyai Laczffy (I.) Imre, kunok birája, 1372 okt. 6.-1375 ápr. 31.
72. id. Garay (V.) Miklós, pozsonyi főispán, kunok birája, 1376 jan. 26.-1385 szept.
73. Széchy (VI.) Miklós, kunok birája, 1385 okt. 6.-1387 április.
74. Csáktornyai Laczffy (V.) István, kunok birája, 1387 ápr. 8.-1392 nov.
75. Ilsvay Leusták, fejérmegyei főispán, kunok birája, 1392 nov. 24.-1397 ápr.
76. Bebek Detre, fejérmegyei főispán, kunok birája, 1397 máj. 4.-1402 szept.
77. ifj. Garay (VII.) Miklós, kunok birája, 1402 szept. 21.-1433 nov. végéig. (Nádori helytartó Pálóczy György esztergomni érsek 1434.)
78. Pálóczy (III.) Máté, 1435 márc. 8.-1437 febr. 11.
79. Héderváry (II.) Lőrinc, 1437 márc. 7. 1447 aug. vége.
80. Garay (III.) László, 1447 szept. 15.-1458 jul. 23.
81. Guthi Ország (III.) Mihály, 1458 jul. 27.-1484 nov. 11.
82. Szapolyay (II.) Imre, 1486 jan.-1487 szept. 7. (Nádori helytartó Dóczi Orbán egri püspök 1487 dec. 5.-1491.)
83. Szapolyay (VI.) István, 1492 márc. 29.-1499 dec. 25.
84. Vingárti Geréb (III.) Péter, 1500 ápr. 24.-1503 eleje. 85. Perényi (III.) Imre, abaújm. főispán, kunok birája, 1504 ápr. 24.-1519 febr. 5.
86. Báthory (VII.) István, szabolcsi és szatmári főispán, kunok birája, 1519 febr. 17.- 1523 máj.; újra 1524 szept. 8.-1525 jul. 4.; újra 15265 ápr. 28.-1530. máj. 8.
87. Verbőczy (VIII.) István, a hatvani országgyülésen megválasztott nádor, 1525 jul. 5.-1526. ápr. 28.
88. Alsólindvai Bánffy (IV.) János, János király nádora 1530 máj.-1533 márc. (Nádori méltóság üres 1554-ig. Helytartók: János király részén Martonosi Pöstényi Gergely országbiró 1536 jan. 29.-1540 márc.; Ferdinánd részén Thurzó Elek gróf országbiró és Szalaházy Tamás egri püspök 1532 jun. 29.-1542 nov. 23., Révay Ferenc turóci főispán 1542 nov. 26.-1553. okt. 31. és Várday Pál esztergomi érsek 1542 dec. 30.-1549 okt. 12., majd Ujlaky Ferenc győri püspök 1550 ápr. 12.-1554. febr. 20.).
89. Nádasdy (III.) Tamás gróf, 1554 ápr.-1562 jun. 2.
(Üres a nádori méltóság 1608.-ig. Helytartók: egyházi részről Oláh Miklós esztergomi érsek 1562 szept. 25.-1568 jan. 14., Bornemisza Pál erdélyi püspök 1568 ápr. 9.-1572 ápr., Verancsics Antal esztergomi érsek 1572 jun. 24.-1573 jul. 31., Radéczi István egri püspök 1573 szept. 1.-1586 febr. 4., Draskovics György kalocsai érsek 1586 szept. 24.-1587 jan. 31., Fejérkövy István nyitrai püspök, majd esztergomi érsek 1587 aug. 13.-1595 nov. 21., Kutasy János kalocsai, majd esztergomi érsek 1597 jun. 2.- 1601 szept. 16., Hetesi Pethe Márton kalocsai érsek 1602 febr. 8.-1605 okt. 3. és Forgách Ferenc nyitrai püspök, majd esztergomi érsek 1607 jul. 4.-1608 jan. 29. Világiak (alnádorok): Mérey Mihály 1562 szept. 25.-1572 márc.; Czobor Imre 1572 ápr.-1581 febr.; Istvánffy Miklós 1582 jan. 19.-1608 jun. 4.; Mátyás főherceg kormányzó 1606 márc. 21.-jun. 23. és 1608 márc. 28.-máj. 16.)
90. Illésházy (IX.) István, 1608 nov. 20.-1609 máj. 5.
91. Thurzó György gróf, 1609 dec. 10.-1617 márc. 8.
92. Forgách Zsigmond gróf, 1618 máj. 15.-1621 jun. 20.
93. Thurzó Szaniszló, 1622 máj. 16.-1625 máj. 1.
94. Esterházy (VIII.) Miklós gróf, 1625 nov. 22.-1645 nov. 7.
95. Draskovich (V.) János gróf, 1646 szept. 25.-1648 aug. 6.
96. Pálffy (III.) Pál gróf, 1649-1654 febr.
97. Wesselényi Ferenc gróf, 1655 márc. 15.-1667 márc. 28. (Helytartók: Nádasdy Ferenc gróf, országbiró 1667-70., Szelepcsényi György esztergomi érsek 1670 okt. 18.-1681 jun. 13.).
98. Esterházy (IV.) Pál herceg, 1681 jun. 13.-1713 márc. 24.
99, Pálffy (IX.) Miklós gróf, 1714 okt. 14.-1732 márc. 20. (Helytartó: Ferenc lotaiai herceg, 1732 ápr. 5.-1741 jun. 20.)
100. Pálffy (VI.) János gróf, 1741 jun. 22.-1751 márc. 24.
101. Batthyány Lajos gróf, 1751 máj. 11.-1765 okt. 26. (Helytartó: Albert szász herceg 1765-1781.)
102. Sándor m. kir. herceg, 1790 nov. 14.-1795 jul. 12.
103. József m. kir., herceg, 1796 nov. 12.-1847 jan. 13.
104. X. István m. kir. herceg, 1847 jan. 15.-1848.
l. Sárviz-csatorna.
l. Huszárok.
(Donatio Palatinalis), a nádor (l. o.) mint királyi helytartó által tett adomány (l. o.). A nádornak adományozási joga bizonyos határok közé volt szorítva, nevezetesen: nem adományozhatott senkinek 32 jobbágyteleknél (Triginta duos Colonos v. Jobbagiones sessionatos) többet (1609. LXVI., 1659. XXX., 1715. XXXIII.); nagyobb jószágot szét nem darabolhatott; egy személynek többször N.-t nem adhatott; nem nem-nemeseknek, mert az adomány egyik hatása az adományosnak megnemesítése volt, a nemesség adományozása pedig kizárólag királyi jog; nem oly jószágot, melyet a király fiskus már elfoglalt, tettleg birt (Bona per Fiscum possessa, 1723. IV.); csak tiszta adományt (Donatio pura) tehetett s nem vegyest (Donatio mixta). A N. alaki kellékei és hatása a királyi adománnyal azonos.
l. Nádor.
a. m. nádor (l. o.).
Magyarország nádorainak már II. Lajos óta volt saját testőrségük. Ezt azonban mindig időről időre állították össze, ugy hogy midőn az uralkodó család tagjai viselték a nádori méltóságot, rendesen a bécsi magyar testőrség környezte őket ünnepélyes alkalmakkor. A XVIII. sz.-ban még a nádori képviselőknek is volt ilyen gárdájuk. Mikor 1791 febr. Sándor főherceg mint nádor, Pozsonyba, majd ápr. Budára ment, mindannyiszor egynéhány magyar testőr kisérte. 1792 márc. szerveztetett a bécsi testőrség tagjaiból az állandó N., mely ekkor 2 kapitányból és 8 hadnagyból állott. Azonban nemsokára eltörölték. 1795 jan. 23. két fiatal testőrhadnagy, Ordódy és Csemez, megölte és kirabolta a N. másodparancsnokát, Véghelyit, mire őket márc. 5. Bécsben felakasztották, Véghelyit, mire őket márc. 5. Bécsben felakasztották. Egyszersmind rögtön fel is oszlatták a N.-et, ugy hogy József nádor beiktatásán, mely 1795 szept. 23. ment végbe, még nem vettek részt a testőrök. V. ö. Bullagi Aladár, A magyar kir. testőrség története.