(a. m. hosszu fok), kikötő város és keni székhely Hizen japán tartományban, Kiusiu Ny-i partján, (1890) 58 142 lak. Kikötője, melyet 3 oldalról dombok és a sík tenger felől kis szigetek védenek, nyitva van az európai kereskedőknek; az Ivoga-szigeten világító torony áll. A fő kiviteli cikkek: lakkozott porcellán, tea, dohány, kámfor, rizs, szárított hal és réz; a bevitelé: cukor, pamut- és fémáruk. 1891. a kivitel 11 1/2 millió, a bevitel 8,8 millió márkát tett ki. Rendes gőzhajójáratok kötik össze Vladivosztokkal, Korea és Khina kikötőivel, továbbá Hongkonggal, Ausztráliával, Manilával és Honoluluval. A rendesen épült városban a porcellánipar még most is virágzó; jelentékenyebb épülete az arzenál és a kami Szumának szentelt templom. Közelében, Takaszimánál nagy széntelepek vannak. 1641-1854-ig csak a hollandoknak volt nyitva, akik Deszimán, egy mesterségesen alkotott szigeten tarthatták áruikat.
l. Konglomerát.
Károly Vilmos, von, német botanikus, szül. Kilchsbergben 1817., megh. Münchenben 1891 máj. 11. A bölcseleti szakból 1840. doktorátust tett, az orvostudományra ment át és Freiburg egyetemén (ahol 1852. a növénytan katedráját kapta meg) 1854. ebből a doktorátust szerzett. De ezután is hű maradt a növénytanhoz. 1857 óta a müncheni egyetemen a botanika tanára s a növénykert igazgatója. Működését a Schleidennel szerkesztett Zeitschrift für wissenschaftliche Botanik c. folyóirat 1844-46. évfolyamában kezdte meg. Főbb művei: Die Neueren Algensysteme (Zürich 1847); Pflanzenphysiologische Untersuchungen (u. o. 1855-58, Cramerral); Beiträge zur wissenshcaftlinche Botanik (Lipcse 1858-68); Botanische Mittheilungen (München 1861-63); Das Mikroskop (Schwendenerrel, Lipcse (1865-67, 2 köt., 2. kiad. 1877); Die niederen Pilzen in ihren Beziehungen zu den Infektionskrankheiten und der Gesundheitspflege (München 1877); Untersuchhungen über niedere Pilze (u. o. 1882); Hieracien Mitteleuropas (Peterrel, u. o. 1885-86); Gattungen einzelliger Algen (Zürich 1849); Zur Entwickelingsgeschichte des Pollens (u. o. 1842); Die Cirsien der Schweiz (Neuchatel 1841); Entstehung und Begriff der naturhistorischen Art (1. és 2. kiad. Lipcse 1865); Theorie der Gärung (München 1879); Mechanisch-physiologische Theorie der Abstammungslehre (u. o. 1883); Botanische Mitteilungen (a Sitzungsberichte d. Akademie-ban, u. o. 1886, 3 köt.).
l. Angkor.
György Gáspár, német művészettörténetiró, szül. Untersüssbachban 1801 jan. 6., megh. Münchenben 1866 jan. 20. Ódonkönykereskedő volt és művészeti lexikográfiai munkáival szerzett magának érdemeket. Ezek: Neues algemeines Künstlerlexikon (22 köt., München 1835-52; új kiadás Meyer Gyulától stb. csak 3 köt., Lipcse 1870-75. Most új kiadása van folyamatban); Monogrammisten (folyt. Andresen és Clauss, 5 köt., München 1857-79).
néger törzs, l. Yoruba.
kisközség Somogy vmegye tabi j.-ban, (1891) 1194 magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
Aici ken székhelye Ovari japán tartományban Nippon szigetén, az Ovari-öböl É-i végétől 5-6 km.-nyire fekvő síkságon, vasút mellett (1890) 170 453 lak., ovarii kék porcellánkészítéssel és szetói porcellánkereskedéssel; a Kencsiu-dsi nevü nagy klastrommal, amelyben az egykori ovarii hercegek egy része van eltemetve. A teljesen egyenes utcákból álló város Oto Nabunagának, Xaveri szt. Ferenc hatalmas protektorának korában Japán fővárosa volt.
1. az Enz jobboldali mellékvize. A Fekete-erdő würtenbergi lejtőjén ered, fölveszi a Würmöt és Pforzheimnál torkollik. - 2. N., az ugyanily nevü járás székhelye a würtenbergi Schwartzwald-kerületben, a N. és vasút mellett, (1890) 3540 lak., butor- és posztókészítéssel és fakereskedéssel.
(Nagpore), 1. egykori mahratt-állam Elő-Indiában, az É-i Dekanban, amely a mai Gondvana és Berar nagyobb részét foglalta magában és 1854 óta a Középtartományok egyik diviziója Nerbada, Dsabalpur, Csattiszgar, Madrasz, a Nizam országai és Berar közt 62 263 km2 területtel, 2 758 056 lak. Az egész divizió átlag 300 m. magas síkság, amelyet a Vaina-Ganga öntöz; ez egyesül az Uardhával, fölveszi a Pranhita nevet és a Godaveribe szakad. Földje fekete föld (regar), amely különösen alkalmas a pamuttanyésztésre, fő termékei ezenkivül rizs, kukorica, buza, szezam, olajos növények, különböző gyümölcsök, dohány, fűszerek, betel stb. Bányásznak a Ny-i alacsony vulkáni hegyekben vasat, rezet és márványt. Lakói nagyobbára gondok, azonkivül baigák, korkuk stb. Disztriktusai: Balaghat, Bhandara, Csanda, N. és Uardha. - 2. N., az ugyanily nevü divizió székhelye az É. sz. 21° 9´ 30 1/2 s a K. h. 79° 7´ alatt, a Nag és vasút mellett, az erősséggel koszoruzott Szitabaldi-domb alján, (1891) 117 014, nagyobbára hindu lak., pamutszövéssel, selyemkelme-, turbán-, gyapjutakaró-, sátorvászon-, rézárukészítéssel. A rendetlenül épült város legszebb épületei az egykori mahratt királyok sírjai, a kormányzói palota; legszebb parkja a Maharads Bagh.