az izlandi gejzirok legnagyobbika; 8-10 m. magas kúpos domb, amelynek átmérője 65 m.; tetejében tálalaku mélyedés tátong, amely 17-21 m. átmérőjü és 1,9-2,3 m. mély. L. Gejzir.
(lat. Graecia magna), D-i Olaszországnak elnevezése az ókorban, amennyiben görög gyarmatosok (italioták) lakták. De az elnevezés inkább csak földrajzi, mintsem politikai fogalom volt, s e területnek sem kiterjedését, sem határait nem lehet hatátozottan kijelölni; leginkább a Tarenti-öböl mellett fekvő Heraklea, Metapontum, Tarentum, Kroton, Kaulonia, Lokri és Rhegion városokat szokták összefoglalni a N. gyüjtőnév alá, de azért Neapolis, Cumae, Poseidonia stb. városokat, sőt még Szicilia görög gyarmatait is hozzászámították.
község, l. Sándoregyháza.
a reformátusok és unitáriusok közti hitviták egyik legérdekesebbje volt, mely többszöri sikertelen összejövetel után 1574 második felében folyt le. Szereplői református részről Veresmarti Illyés püspökön kivül többen voltak, mig ellenben az unitáriusok közül csupán Alvinczi György helybeli és Tolnai Lukács siklósi lelkész vett benne részt. A vita vége az lett, hogy a református püspök s maga mellé vett két birótársa Alvincziék elveit «hazugoknak és hamisak»-nak nyilvánítván, őket magukat halálra itélték, sőt a vallási türelmetlenség elfajulásának szomoru példája gyanánt Alvinczit fel is akasztották.
Azokat az államokat nevezik igy, amelyek hatalmuknál fogva az önálló államok között kiváló állást foglalnak el s politikai tekintetben irányadó befolyással birnak. Ilyen nagyhatalom századunk elején öt volt, az u. n. pentarchia: Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország és Oroszország. Korunkban Ausztria helyébe osztrák-magyar monárkia; Poroszország helyébe a német birodalom lépett, s hatodik nagyhatalommá az egységes Olaszország emelkedett. A N. mint tény, a nemzetközi jog a tényeket nem ignorálhatja. A jogi elismerésnek határa az államok egyensúlyának (l. o.) veszélyeztetése.
(Muntyele máre), l. Öreghavas.
(ném. Grossherzog, franc. grandduc, ang. grand-duke, olasz. granduca). A német és az idézett nyelvek e cím alatt ismerik a király és herceg között álló személyt. Legelőször Olaszországban merül fel, hol V. Pius pápa 1569-ben I. Cosimo firenzei hercegnek adományozta e címet. Midőn 1669. Toscana megalakult, a toscanai uralkodó vette föl e címet a királyi fenség megszólítással együtt. 1805. Napoleon császár sógorának, Muratnak, mint a bergi nagyhercegség uralkodójának adományozta e címet, 1806. pedig a bedeni válsztó, a hessen-darmstadti tartománygróf és a würzburgi választó vették fel e címet, csatlakozván a rajnai szövetséghez. A bécsi kongresszus határozata értelmében a N. cím Hessen-Darmstadt, Baden, Szász-Weimar, Mecklenburg-Schwerin, Mecklenburg-Strelitz és Oldenburg (utóbbit 1829 óta) uralkodóit illeti meg. A N. címet viselik még az osztrák császár mint Toscana és Krakó, a porosz király mint az alsórajnai vidék és Posen N.-e, és a német-alföldi király mint Luxemburg N.-e. Megmaradt azonkivül e cím a Habsburg-Lotarintiai háznak Toscanában uralkodott ágánál. A N. fia, illetve prezumtiv örökösének címe az örökös N. Az orosz cár címében szintén előfordul, mint «veljikij knjazj Szmolenszka, Ljitvy, Podolii i Finlandii» (Szmolenszk, Litvánia, Podolia és Finnország nagyhercege), de főképen a cári uralkodóház belső tagjait illetik e címmel. Ezek rangi címe viszocsesztvo (magasság), mig a cári házzal rokonságban levők címe egyszerüen herceg (illetőleg hercegnő).
l. Husvét.
volt a címe Vas Gereben (l. Radákovits) egy 1859. megjelent regényének, s ez a cím csakhamar szálló ige lett. Ebből fejlődött a nagy idők tanuja elnevezés, melyen az 1848-49. szabadságharcban résztvett honvédeket értik.
csillagászati távcsöveknél a fegyverzett és szabad szemmel észlelt látószög viszonya. Lényegesen függ a tárgy- és szemlencse gyujtópont-távolságától és e kettő hányadosával vehető egyenlőnek, ugy hogy i m gyujtópont-távolu objektiv lencse mellett az 1, 1/2, 1/3.. cm.-es gyujtótávolu okulár 100, 200, 300-szoros nagyítást ad. A hasznavehető N.-nak mindazonáltal határt szab egyrészt a levegő tisztátalansága és nyugtalansága s főleg a távcső nem teljes akromaziája és az objektiv szélén észlelhető diffrakció. Ha az objektiv lencse átmérőjét centiméterekben fejezzük ki, akkor a 25-szörös átmérővel egyenlő N. szabja meg a gyakorlati határt; kettős csillagoknál a 40-szeres átmérőig is mehetünk még. De ezen határokon tul a kép nagyobb méreteit már teljesen ellensúlyozza annak elmosódott volta.
N., a retorikában a kifejezés nyomósítására szolgáló alakzat. Két fő formáját különböztethetni meg; egyik az u. n. auxezis (incrementum), mely fokonként emeli ki egyre hatásosabb kifejezésekkel a tárgyat (l. Emelkedés); másik a tulajdonképeni N., máskép tulzás (hiperbola), mely minden átmenet nélkül egyszerre a legmagasabb foku kifejezéssel él. A N. mivolta nem a hihetetlenségben áll, mert akkor hazugság lenne; hanem abban, hogy a megfelelő kifejezés hiányában olyat választunk, mely a tárgy nagyságát szimbolizálja. A nagyítás gyakran áll a fenség szolgálatában (de bármely érzelem, p. a gúny is él vele), azonban megfelelő tartalom hiján könnyen válik nevetségessé.