Naja

L. (állat), Pápaszemes kigyó.

Najac

(ejtsd: -zsak) Emil gróf, francia vígjátékiró, szül. Lorientben 1828 dec. 14., megh. Párisban 1889 ápr. 11. Számos vígjátékot és bohózatot irt; Aboutval együtt: Le capitaine Bitterlin (1860); Gaetana (1862); Nos gens (1866) stb.; Hennequinnel: Bébé (1878); Nounou (1879) stb.; Sardouval: Divorçons (1883) egyedül: Bettina (1866); Le docteur Rose (1872); Madame est servie (1874) stb.

Najádok

(gör.), a görög mitologiában a nimfák (l. o.); ugy tisztelték őket, mint az esőt küldő Zeus leányait.

Nájdas

kisközség Krassó-Szörény vármegye jámi j.-ban, (1891) 2610 oláh lakossal.

Najera

(ejtsd: nahera), az ugyanily nevü járás székhelye Logrono (ettől 25 km.-nyire) spanyol tartományban, a Najerilla partján, (1887) 2622 lak. Egykoron Navarrának volt fővárosa. 1367 ápr. 3. itt győzték le az angol fekete herceg seregei Trastamarai Henrik kasztiliai infans seregeit.

Nak

kisközség Tolna vmegye dombovári j.-ban, (1891) 1231 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Nakahuita

(növ.) a. m. Anakahuitafa (l. o.).

Nakáz

(orosz) a. m. utasítás, határozmány; ellentéte az ukáznak, mely a tulajdonképeni törvényt v. rendeletet jelenti.

Nakel

város Bromberg porosz kerületben, a Netze, a Brombergi-csatorna és vasút mellett, (1890) 6766 lak., vasöntővel, sör- és cukorgyárral, fürész- és őrlőmalmokkal.

Nakib al-asráf

(arab), a serifek (l. o.) főnöke; nagyobb mohammedán városokban az ulemá-osztályból való valamely tekintélyes serif, ki azzal van megbizva, hogy kerületében a serifek viszonyait nyilvántartsa és fölöttük felügyeljen. A N. tisztségének viselője a mohammedán társadalomban nagy tekintélynek örvend és nyilvános ünnepélyeken a legelső méltóságok között foglal helyet. A konstantinápolyi N. egyúttal az iszlám fővárosában őrzött ereklyéknek legfőbb őre.


Kezdőlap

˙