vörösbarna szinü pamut, melyet Khinában termelnek. Onnan, N. városról kapta a nevét is. Az e pamutból készült vászonkötésü szöveteket nyersen (fehérítetlenül) használják. Tréfásan minden nagyon vékony kirivó szinü szövetből készült ruhát, különösen a nadrágot, N. vagy porcellán nadrágnak neveznek.
Fridtjof, norvég utazó, szül. Kristiania közelében 1861 okt. 10. 1882. járt először a sarkvidéken. Mint a bergeni természetrajzi muzeum konzervátora Gronlands Inlandsis címü dolgozatával Grönland kikutatása érdekében szólalt föl és a hókorcsolya használatát ajánlotta az utazás megkönnyítésére. Egy kereskedőtől támogatva 1888 máj. 9. indult el Leithből grönlandi nevezetes útjára. Neki sikerült először keresztülhatolni Grönland jégsivatagján. 1889 máj. 21. érkezett vissza hazájába. Azóta még nagyobb célt tűzött maga elé: az északi sark megközelítését Ferenc József-földje irányában. A legújabb hirek szerint visszatérőben van ezen második nevezetes útjáról, melynek eredményét kiváncsian várja az egész művelt világ. Első útjának leirása németül is megjelent Auf Schneeschuhen durch Grönland cím alatt (1890).
(ejtsd: nanter), város Seine francia départementban, a Szajna völgyében, a Mont-Valérien lábánál, vasút mellett, (1891) 5056, mint község 10 430 lak., aluminium-gyárral és hires tésztakészítéssel; nagy fogházzal. N. a régi Nemptodurum, szt. Genoveva szülővárosa és búcsujáró hely. A szokás, hogy pünkösdkor rózsakirályt koszoruznak meg benne, még a középkorból való.
(ejtsd: nant), Loire-Inférieure francia département fővárosa és püspöki székhely a Loire, Erdre, Sevre Nantaise és a N.-Bresti csatorna találkozásánál, vasúti vonalak mellett, (1891) 122 750 lak., üstkészítéssel, vas- és rézöntéssel, sör-, gép-, papiros-, bőrgyártással és cserzőkkel, gőzmalmokkal és gyapjuszövéssel; cukorfinomítókkal, jelentékeny konzervgyárakkal, élénk bor- és sókereskedéssel. Halászatának fontossága alább szállt. Mint kereskedelmi kikötő Franciaországban a 6-ik helyet foglalja el; a Loireon Pellerin és Paimboeuf között a hajózást homokzátonyok nehezítik meg és St. Nazairet kedvezőbb fekvésénél fogva a tengeri hajók inkább fölkeresik. A hajózási akadályok legyőzése végett épült a 14. km. hosszu Loire-csatorna, azonkivül N.-ot Bresttel 360 km. hosszu csatorna köti össze. A Loire É-i ágában levő kikötő 200 hajó számára kényelmesesen van berendezve. 1892. a bevitel kitett 1 261 338 t.-t; a főbb cikkek: cukor a francia gyarmatokból (40 732), gabona(60 812), fa (58 806), kender (2930), bor (14 817), szén főképen Angliából (831 281), vasérc (88 390), kovácsolt, öntött vas és acél (18 407 t.). A kivitel volt 199 376 t., ennek főbb cikkei: tojás (6076), vaj (1836), gabona (37 003), nyers cukor (5559), zöldség (1073), bor (3720), halak (2559), agyagáruk, üveg stb. (3208), szövetek (1693) és fémáruk (4327 t.). 1893. a bevitel 1 167 145, a kivitel csak 168 556 t.-t tett ki. Ugyanezen évben 291 hajó érkezett meg, az összes loirei kikötőkbe azonban 2933, 989 621 t. tartalommal, a távozó hajók száma pedig 2974 volt 1 013 588 tonna tartalommal. N. rendes hajóösszeköttetésben áll Bordeux, Havre és Hamburg kikötőkkel, a Spanyolországgal, Martinique, Kuba szigetekkel, és a Mexikóval való hajóösszeköttetés St. Nazaireból indul ki. N. nagyobb része a Loire jobbpartján terül el; 5 külvárosa van, amelyek közül a legszebbek Feydeau és Gloriette szigeteken épültek. Templomai közül a legrégibb a VI. sz.-ban alapított és 1484. átalakított, szt. Péterről elnevezett dom gazdag portalékkal, pompás belső díszítésekkel; benne van II. Ferenc bretagnei hercegnek és nejének Foix Margitnak síremléke (1507-ből), a renaissance egyik pompás alkotása, továbbá Lamoriciere síremléke Duboistól. A szt. Miklósról elnevezett templomban Fournier püspök sírja látható. Egyéb jelentékenyebb épületei: az egykori bretagnei hercegek palotája, a pompás igazságügyi palota, az oszlophomlokzattal és szobrokkal díszített börze, az École des sciences, nagy árutárak (les salorges) és kaszárnyák. Vannak azonkivül a városnak szép sétahelyei (Cours Cambronne, 1848 óta Cambronne generális bronzszobrával, Cours St. Pierre és St. André), számos boulevardja, amelyek közül különösen a külsők igen szépek, botanikus kertje, A De la Fosse-rakparton áll a Maison des Tourelles, ahol a N.-i ediktumot irták alá. Kulturális intézményei: hidrográfiai iskola csillagvizsgálóval, zenekonzervatorium, nyilvános könyvtár (90 000 kötet, 500 kézirat, 10 000 rézmetszet), művészi muzeum (1000 kép, 300 faragvány), régiség- és természetrajzi gyüjtemény, akadémiai társaság, különböző szak-, közép- és népiskola és több tudományos és jótékonysági egyesület. N. az ókorban a namnéták fővárosa, Condivicuum vagy Portus Namnetum, későbben Namneta nevet viselt, a középkorban a bretagnei hercegeknek alapított, amely a nagy francia forradalomig állott fenn. IV. Henrik itt adta ki a városról elnevezett ediktumát. V. ö. Mellier, Essai sur l'histoire de la ville et du comté de N. (Nantes 1872).
(ejtsd: nantöly) Róbert, francia rézmetsző, szül. Reimsben 1620 körül, megh. Párisban 1678. Eleinte Mellan széles modorában dolgozott, de utóbb a Rubens-iskola metszőit, különösen Edelincket utánozta. Több mint 200 képmást metszett, közöttük életnagyságuakat is. XIV. Lajos királynak 11 arcképet készített. Műveinek nagy hatását az idézi elő, hogy éppen olyan kitünően rajzolt, mint amilyen mesteri, festői a technikája. Az ő kedvéért szabadította föl a király 1660. a rézmetszést a céhrendszer nyüge alól. V. ö. Loriquet, Robert N. (2. kiad. Reims 1886).
É.-amerikai indus törzs, mely az Algonkin népcsaládba tartozik és a Chesapeak-öböl mentén lakik.
(ejtsd: nantüa), az ugyanily nevü járás székhelye Ain francia départementnak a N.-i tó K-i végében, vasút mellett, (1891) 2973 lak., gazdasági gépgyárral, fésü- és posztókészítéssel; kis geologiai s paleontologiai muzeummal; egy bencekolostor romjaival, amelyben 7 évig volt eltemetve Kopasz Károly.
(ejtsd: nentökket), sziget, county és város Massachusetts É.-amerikai államban. A sziget és county az állam DK-i végében van 116 km2 ter., (1890) 3268 lak. Az egykor háromszögalaku sziget Ny-i végében 4 apró szigetté (Swyle, Tuckernuck, Gravel és Muskeget) tördelődött. N. főhelye a sziget É-i oldalán épült; egykoron hires volt a cethalászata.
(ejtsd: nentics), város Chester (ettől 30 km.-nyire) angol grófságban, a Weaver balpartján, a Liverpool-Birminghami-csatorna és vasút mellett, (1891) 7412 lak., üveggyártással, cipő-, selyem- és pamutkelme-készítéssel. N.-ben készítik a legjobb chester-sajtot.
Tamás (tulajdonképen Kirchmair), német-latin költő, szül. Hubelschmeiss bajor faluban 1511., megh. mint evangelikus lelkész Wiesloch badeni helységben. Nagyon hányatott élete volt, sokfelé volt alkalmazva, mert önálló teologiai nézetei és heves természete miatt sehol sem volt sokáig maradása. Hat szinműve van, melyek gyorsan jelentek meg német fordításokban is és nagy hatással voltak a kortársakra: Pammachius (1538, németül 1539), Mercator (1540, ném. 1541), Incendia (1541, ném. 1541), Hamanus (1543, ném. 1546), Hieremias (1551, ném. 1603), Judas Iscariotes (1552, ném. 1556). Irt még teologiai iratokon kivül szatirákat (1555) és egy allegorikus tankölteményt a mezőgazdaságról (1550). Életét megirta Erich Schmidt, Allgemeine Deutsche Biographie (XXIII, 245); egyes szinműveit most újból kiadják Bolte János és Schimdt Erich.