l. Heliotrop.
l. Ekliptika Föld és Napimádás.
midőn a test a nap sugárzó melegének tétetik ki, még pedig meztelenül. Lehetnek részlegesek is, p. ha csak a beteg térdízületet tesszük ki a napfény hőhatásának. A napsugarak növelik a test hőkapacitását, a bőrkiválasztást, élénkítik a bőr vérkeringését, az edényeket kitágítják és igy régi exszudatumok felszivódhatnak, a belső szervektől esetleg a vér elvonható. Reumás ízületekre, izmokra, idegzsábákra, továbbá anemiás, ideges, gyengült szervezetü betegekre jó hatással vannak a N.-k. Rendesen hidegvizgyógyintézeteknél találhatunk férfiak és nők számára külön elkerített kerteket, melyek N.-k céljaira szolgálnak.
olyan kis gép, melyben a mozgató elem közvetetlen napsugarak által hevített levegő. Ericsson János készített először olyan gépet, melyet gőz helyett forró levegő hajtott. A gépet több ízben módosította s 1856. olyan szerkezetet adott neki, hogy a kisiparnak is használhatóvá lett. 1868. szerkesztette ezt a gépet, melyet N.-nek neveztek el.
feltünést keltett egyén, kinek személye valamely eseményhez van kötve. Általában valamely rövid kor föltünő alakja, ki e miatt darab ideig a napi eseményekben élénk érdeklődés tárgya.
l. Nafta.
(ném. Sonnenlehen), a hűbérrendszer alatt oly birtok, melynek nem volt hűbérura, s melynek a birtokos teljes s korlátlan tulajdonosa volt. Hűbérúrnak a napot tekintették, innen az elnevezés.
vagy nápicfű (növ.), különböző pázsit; a sárfű, szőrfű, a descampsfű (l. o.) és Weingaertneria neve Diószegiéknél.
(diurnum), nap szerint számítandó jutalmazás bizonyos szolgálatokért. N. jár p. a közhivatalnokoknak székhelyükön kivül teljesített hivatali cselekményekért, kiküldetés esetében.
N.-ban szokás részesíteni a képviselőház tagjait, s innen a N.-akat dietáknak nevezik. Hazánkban az 1848. V. t.-c. 56. §-a az országgyülési képviselőknek öt pengő forint N.-at állapított meg; az 1893. VI. t.-c. ellenben a tiszteletdíj rendszerére tért át (l. Képviselő). A képviselők N.-ban részesítése a politikának egyik vitás kérdése. Alárendelt jelentőségü szempont az, amivel némelyek a N. ellen fordulnak, hogy t. i. a képviselőház, ha tagjai N.-ban nem részesülnek, gyorsabban dolgozik, mint ellenkező esetben, amelyben a N. kérdése a tárgyalások elhúzására ösztönzi vagy ösztönözheti a képviselőket. a kérdésnek elvi jelentősége abban van, hogy N. hiányában a képviselők inkább a vagyonilag teljesen független, első sorban a birtokos osztályból kerülnek ki, ami a képviselőháznak nagyobb foku konzervatív jelleget kölcsönöz; de miután a vagyoni függetlenség s a szellemi képesség s erkölcsi arravalóság nem szükségszerüen járnak együtt, s miután a N.-hiány ennek folytán oly elemeknek s oly erőknek távolmaradására vezethet, amelyeknek a közügyekben részvételét a közérdek parancsolja, a N.-at ellenző irányt konzervativ, az ellenkező irányt szabadelvü iránynak lehet tekinteni, amely utóbbinak egyik kétségtelen előnye mindenesetre az, hogy jobban biztosítja a különböző társadalmi osztályoknak képviseletét. A tapasztalat egyébiránt az, hogy ott, ahol a képviselők N.-at nem kapnak, a politikai pártok magánpénztárakat létesítenek, hogy kiváló, de vagyontalan erőknek a képviselői állás elvállalását lehetővé tegyék; ez pedig a képviselők függetlenségét jobban veszélyezteti, mint az országos pénztárból nyujtott N.
a Föld tengelye körüli forgásának tartama a Napra viszonyítva, illetve a Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a csillagidővel (l. o.), melynél a Föld tengelye körüli forgását az álló csillagok rendszerére vonatkoztatjuk. A N. egysége a valódi napi nap, mely a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ennek valamivel hosszabbnak kell lennie, mint a csillagnapnak, mivel a Nap az álló csillagok közt az év folyamán látszólag Ny-ról K-nek halad és igy ha bizonyos napon a Nap valamely álló csillaggal egyidejüleg delel, másnap, mikor az álló csillag újra delel, már valamivel K-re fog állani a déllőtől és igy csak későbben delelni. Azonkivül a valódi napi nap egyenlőtlen is, minthogy a Napnak látszólagos mozgása nem egyenletes (l. Nap), ennélfogva a valódi N.-t melyet a Napnak parallelkörében való haladásával mérünk, a közéletben nem használhatjuk. Valódi dél lesz, mikor a Nap a déllőn megy át, 1 óra, ha a Nap 15°-nyira áll Ny-on, 2 óra, ha 30°-ra stb., de ezen órák is különböző hosszuságuak; ezeket mutatják a napórák, de megfelelő mekanikai órákat szerkeszteni nem lehet. A csillagidőnek pedig kezdete az év folyamán a teljes napi napnak minden szakára esik, tehát éjjelre is, ezért szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán alapul. A Napnak ugyanis látszólagos pályájának teljes befutására - tavasznapéjegyenponttól kiindulva ahhoz vissza - 366 2422 csillagnapra (tropikus év hossza; l. Év) van szüksége; ennyi idő alatt a fentebb említett naponkinti visszamaradás miatt a Nap eggyel kevesebbszer delel, mint valamely álló csillag; a 366 2422 csillagnapot ennélfogva 365 2422 egyenlő részre osztjuk s feltesszük, hogy egy képzelt Nap, a közép Nap, ezen idő alatt egészen egyenletesen mozog az ekliptikán, és egyenletes mozgással futja be ugyanazt az utat, melyet a valódi Nap különböző gyorsasággal végez. Ezen közép Nap két egymásra következő delelése közt tehát mindig ugyanaz az idő: a közép nap folyik le, ezt 24 egyenlő órára 60 perccel, minden percre ismét 60 másodpercet számítva, osztjuk fel. Minthogy 365 2422 közép nap = 366 2422 csillagnap, azért 1 közép nap = 1 nap 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben kifejezve, és viszont 1 csillagnap = 23 óra 56 perc 4,09 másodperc középidő. A valódi és a közép N. 4-szer évenkint, t. i. ápr. 15., jun. 14., aug. 31. összeesnek, közben egyik a másikat megelőzi v. mögötte marad; ezt a mindenkori különbséget adja az időegyenlet (l. o.). A valódi és közép N. egymásközti különbsége okozza azt is, hogy a Napnak kelte és nyugta - amint az p. a naptárakban ki van tüntetve - nincsenek egyformán távol déli 12 órától, hanem a kelet és nyugvás ideinek közepe közel a valódi dél; p. Budapesten máj. 10. a Nap kel 4 óra 31 perckor és nyugszik 7 óra 20 perckor, a két adat középértéke 11 óra 56 perc, mi tényleg megfelel a máj. 10. a közép délben fennálló valódi N.-nek: 11 óra 56 perc 12 másodpercnek. Egészen közepén a kelésnek és nyugvásnak azonban igy sem lesz a Nap delelése, mert közben még az ekliptikában is tova megy a Nap (l. még Időmérés). V. ö. Brünnow F., Lehrbuch der sphärischen Astronomie (4. kiad. Berlin 1881); Förster W., Ortszeit und Weltzeit (Berlin 1884).