város Girgenti (ettől 19 km.-nyire) sziciliai tartományban, a N. balpartján emelkedő dombon, (1881) 10 395 lak., kénbányánnak.
75 km. hosszu folyó Ny-i Oroszországban; a Peipusz-tóból folyik ki Szirenectől; Narvától egy km.-nyire nagy, 8 m. magas vizesést alkot, amely a Krähnholmi nagy pamutgyárt hajtja, Narva várostól 12 km.-nyire ömlik a Finn-öbölbe. Fő mellékvize a Plyussza.
az ugyanily nevü járás székhelye Penza orosz kormányzóságban, a Seldaissza és Lapizsenka partján, (1893) 5230 lak., olajprésekkel és szeszégetéssel.
(ejtsd: nerregenszetz), a Long Island Sound K-i vége és a Buzzard-öböl közt fekvő öböl; hossza 44, szélessége 5-19 km. A Pawtuxet, Providence, Pawtucket és Tauton folyók táplálják. A Rhode-Island, Conanicut és Prudence szigetek vannak benne.
(lat.) a. m. elbeszélés; narrator, elbeszélő; narrata referro, beszélt dolgot mondok.
I. Justinian görög keleti császár hadvezére, születésének éve kétes, megh. Nápolyban 568 körül. Mint hadifogoly került a császári palotába s fokozatosan emelkedve a levéltárak őrévé, főkamarássá és a magán kincstár felügyelőjévé lett. 538. Belizár támogatására 7000 emberrel Itáliába küldték, hol Ariminumot felszabadította; midőn azonban Belizár Urbinót körültáborozta, N. seregével tőle különvált s Emilia tartományt kerítette hatalmába. E miatt a két hadvezér között viszály támadt és ennek következtében a már félig legyőzött keleti gótok újra életre ébredtek, míg a burgundok Milanót elfoglalták. Justinian császár erre N.-t 539. visszahivta; Belizár kegyvesztése és visszahivása után 552 elején azonban N. tekintélyes haderő élén újra Itáliába küldetett, hogy Totilas gót királyt győztes előnyomulásában feltartóztassa. Ezt a feladatot N. szerencsésen meg is oldotta; 563. pedig az utolsó gót királyt Tejast és hadait verte meg a Laktari hegy alján (Campaniában) vívott háromnapi csatában és ezzel a keleti gótok hatalmának vége volt. Midőn 554. Buccelin és Leutharid vezérlete alatt frank és alemann törzsek törtek be Itáliába, N. Casilinumnál ezeket is legyőzte és az egész félszigetet a görög iga alá hajtotta. Erre diadalmenetben vonult be Rómába, a császár pedig jutalomképen Itália helytartójává nevezte ki. Midőn II. Justinus őt 567. ezen állásától megfosztotta, N. Nápolyba költözött. V. ö. a kelet-római császárság és I. Justinianról szóló munkákat; Gregorovius, Gesch. Der Stadt Rom I.
község Belovár-Körös vmegye belovári j.-ban (1891) 1479 horvát-szerb lak.
Moehr. (növ.). l. Sudarka.
(növ.), magas ernyős kóró, a Ferula communis L. (l. Ferula és Aszandkóró). A N. rokon szava a Narthekion a. m. szekrényke vagy pikszis, a régiek drága tárgyaikattartották benne. A középkorban a templom előcsarnoka.
(ejtsd: -sevics) Adám Szaniszló, lengyel hisztorikus és költő, szül. Pinksben 1733 okt. 20., megh. Janóvban 1796 jul. 8. Pap lett s 1748. a jezsuiták rendjébe lépett; ezek kollégiumaiban s külföldön utaztában tanult. A király, kinek Czartoryski herceg ajánlotta, a rend eltörlése után két plébániával ajándékozta meg N.-t, s megbizta Lengyelország történetének megirásával; 1788. szmolenszki, 1790. lucki püspök, s részt vett a nagy országgyülésben is, de a feloszlatás után visszavonult a magánéletbe. Költeményei Lyrika (4 köt., Varsó 1778) címen jelentek meg; prózában megirta Chodkiewicz tábornok életrajzát (u. o. 1781); a krimi háboru történetét (Tauryka, u. o. 1787); stb. Fő műve: Historya narodu polskiego (6 köt. u. o. 1780-86; az I. Köt. 1834), mely a Piasztok történetét tárgyazza. A Teki Naruszewicza okmánygyüjtemény, melyet N. másoltatott le e műve folytatására, Czartoryski herceg s mások könyvtáraiban hever.