János, református lelkész és ifjusági iró, szül. Adorjánházán (Veszprém) 1760., megh. Palotán 1823. A teologiát Debrecenben végezte, azután a hollandi egyetemekre ment. Hazajövén, 1791. antalfai, 1795. tótvázsonyi lelkész lőn, 1807. Palotára vitték. Munkái: Amerika vagy az új világ feltalálásának históriája (Robertsonból és Campeból az iskolás gyermekek számára, Pest 1817); A palotai két protestáns felekezet uniója (Veszprém). Ezeken kívűl jelentek meg még tőle Versek, s a Prédikátori Tárház I-IV. kötetében (Vác 1805) számos egyházi beszéd.
(héb.) a. m. fejedelem, előkelő; e címmel jelölik a keleti zsidók ama hitsorsosaikat, kik tudományos téren kiválnak, vagy segélyezésüket hathatósan elősegítik. A II. jeruzsálemi templom idején állami méltóságot (patriárka) jelentett, amely Hillel rabbi (körülbelül Kr. e. 30.) családjában néhány századon át (V. sz. első feléig) öröklődött.
az ugyanily nevü disztriktus főhelye Bombay brit-indiai presidency É-i diviziójában, a Godaveri és vasút mellett, (1891) 24 429 lak., pamutiparral, rézedénykészítéssel. A hindu mondák szerint innen rabolta el Ravana a szép Szitát. A várost számos búcsujáró keresi föl, hogy a közelében levő, szentnek tartott barlangokat keresse föl.
(Naszr ed-din), persa sah, a Kadsar-dinasztiából, szül. 1831 jul. 17/18., merénylet áldozatául esett Teheránban 1896 máj. 1. Mohammed sah fia. Trónörökös korában atyja Tebrizbe küldötte mint helytartót. Midőn Mohammed elhalt (1848 szept. 10.), a trón ugyan N.-re szállott, kinek azonban rokonaival elkeseredett harcokat kellett folytatnia. Uralkodása első éveiben a kormányt a művelt Mirza-Taki khánra bizta, ki sok visszaélést megszüntetett és több üdvös reformot léptetett életbe. Ámde az udvari ármány mindaddig áskálódott ellene, míg N. megölette. Ezzel a reform-korszaknak is vége volt, ámbár egyik-másik téren utóbb is történtek reformkisérletek. Magyar tisztek (Karacsay gróf és Nemiró huszárőrnagy), később pedig német tisztek és Huszein khán a hadsereg újjászervezése és európai mintára való begyakorlása körül fáradoztak; Pollák bécsi orvos (a sah házi orvosa) az egészségügyet iparkodott reformálni; német, angol és orosz vállalkozók gyárakat alapítottak, vasutakat és műutakat építettek és több efféle. Egészben véve azonban Persia belállapotai keveset változtak N. kormánya alatt és a belügyi politika terén a keleti despotizmus maradt az uralkodó rendszer. Vallási tekintetben a sah eleintén fölötte türelmetlennek mutatkozott és midőn a bábista szekta (l. o.) több hive 1858. merényletet intézett N. ellen, ez rettenetes boszut vett az egész felekezeten, melyet soha többé nem méltatott kegyelemre. (Gyilkosa is egy ilyen üldözött szektához tartozott.) Több ízben, tudniillik 1873., 1878. és 1889-ben, a sah (állítólag tanulmányi célból) meglátogatta Európát és 1889 aug. 26.-27. Budapestet is felkereste. A látottakat naplójába jegyezte fel, mely nyomtatásban is megjelent. Fiatal korában verseket is irt, melyet a Divan nevü gyüjteményben láttak napvilágot. Elsőszülött fia, Mazud Mirza, nem törvényes nőtől született és ez okból a második, Muzaffer ed-din, az előtt Teherán kormányzója, örökölte a trónt. Az 1896 máj. 3. Tebrizben végbement trónralépés egészben véve simán folyt le és Muzaffer ed-din testvérei is hódoltak neki; a tartományokban azonban több helyt felkelés ütött ki. (L. Persia.) V. ö. Vasárnapi Újság 1873, 27. sz. és 1889, 34. sz.
az a férfi, aki a házasságkötés alkalmával külön mind a férfi, mind a nő részéről tanuként szerepel; kérő N., aki valamely leányt bizonyos férfi számára megkér; kiadó N. a leány tanuja.
nagyközség Beszterce-Naszód vmegye N.-i j.-ban, (1891) 2697 oláh, német és magyar lak.; gör.kel.esperesség, a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, kir. közjegyzőség és adóhivatal széke; van gör. kat. főgimnáziuma, többféle egyesülete, ipari vállalata, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Élénk vásárai vannak. N. a végvidéki oláh ezred székhelye volt; mikor a végvidéket eltörölték, az ezred tőkealapját az iskolák fentartására rendelték, jövedelméből tartják fenn az ottani főgimnáziumot. N. székhelye volt N.-vidéknek, melynek területe 295 09 km2, lakóinak száma (1870) 52 688 volt. Részben ebből alakította az 1876. XXXIII. t.-c. Beszterce-Naszód vmegyét (l. o.).
l. Naszód.
l. Naszir ed-din.
nagykzség Komárom vmegye udvardi j.-ban, (1891) 3679 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Zemplén vmegye nagymihályi j.-ban, (1891) 1023 tót és német lak., vasúti megállóval, postahivatallal és postatakarékpénztárral.