(lat.) a. m. veleszülött, benszülött. - Nativizmus, természetesség, mely néha a durvasággal is rokon. L. Naív.
(tör. Anadoli), l. Kis-Azsia.
Pál Gerhard, német filozofus, szül. Düsseldorfban 1854 jan. 24. Berlinben, Bonnban és Strassburgban tanult; 1881. Marburgban habilitáltatta magát s azóta az ottani egyetem tanára. Mint filozofus N. a neokantizmus egyik fő képviselője; 1887 óta kiadója és szerkesztője a Philosophische Monatshefte folyóiratnak. Önálló művei: Descartes' Erkenntnisstheorie (Marburg 1882); Einleitung in die Psychologie nach krit. Methode (Freiburg 1888); Die Ethika des Demokritos (Marburg 1893); Pestalozzis Ideen über Arbeiterbildung und sociale Fragen (Heilbronn 1894).
az alkali fémek csoportjába tartozó elem, mely vegyületeiben mint egy vegyértékü nagyon pozitiv gyök szerepel; jele Na, atomsúlya 23,0. A levegőn igen gyorsan oxidálódván, a természetben szin állapotban nem is fordulhat elő. Vegyületei igen elterjedtek és ezek közül egyesek igen nagy tömegekben találhatók. Legfontosabb N. tartalmu ásvány a halit (konyhasó), mely hazánkban igen sok helyen óriási tömegekben fordul elő. A hazánkban található szíksó lényegében N.-karbonátból áll, a chilisalétrom pedig N.-nitrátból áll; a kriolit a N.- és aluminiumfluoridoknak a vegyülete. Igen nagy mennyiségben fordul elő a különféle szilikátokban. A tengervizben és az ásványvizekben különféle sói találhatók; ugyszintén a növényekben és az állati test minden részében. Az állati nedvek némelyikében 75% N.-klorid is található. E fémet először Davy állította elő, a N. hidroxidnak elektrolizise révén. Gyárilag a Deville-féle eljárással ugy készítik, hogy igen tiszta N.-karbonát (30 sr.), kőszén (13 sr.) és kréta (5 sr.) finom elegyét kovácsolt vas retortákban fehér izzásra felhevítik. Ilyenkor a szén redukálja a N.-karbonátot és a szabaddá lett fém gőzzé alakul, melyet alkalmas hűtőkészülékben megsűrítenek. A redukció jóval könnyebben megy végbe, mint a káliummal és semmi veszéllyel sincs egybekötve, mert a N. a redukciónál keletkező szénoxiddal nem képez robbanó vegyületet, mint a kálium. Az igy kapott nyers N.-ot megtisztítás végett petroleum alatt megolvasztják és vásznon átpréselik, vagy pedig a nyers N.-ot újból ledesztillálják. A N. ezüstfehér és nagyon fénylő fém. Fs. 15°-on 0,972. Közönséges hőfokon viaszlágyságu, lehűtve törékeny és 95,6°-on forr. Vörös izzáson szintelen gőzzé alakul. A levegőn igen gyorsan oxidálódik és a felületén képződött oxidréteg miatt fényét veszti, ezért petroleum alatt, v. még inkább olyan beforrasztott üvegcsövekben tartják, amelyeket leforrasztás előtt a N.-ra nem ható gázzal (hidrogén) töltöttek meg. A levegőn sokáig állva lassanként N.-hidroxiddá lesz. A N. rendkivül erélyesen ható test, és e tekintetben a kálium után következik; a negativ elemekkel hő és igen gyakran fénylés közben egyesül. A levegőn hevítve meggyullad és vakító sárga lánggal elég. A vizre dobott N.-darabka megolvad és ide-oda szaladva, igen hevesen elbontja a vizet, de a fejlődő hidrogén - noha ekkor igen sok hő képződik - nem gyulad meg, mint a káliumnál, mert a folyton mozgó N. lehül a viztől. Lángra fog azonban lobbani a hidrogén, ha a N. darabkát szűrő papirra tesszük és ezáltal mozgásában megakadályozzuk. Ezért nedves kézzel a N.-ot nem szabad megfogni, mert igen veszélyes égési sebeket okozhat. A N. (10 sr.) a káliummal (16 sr.) közönséges hőfokon a kénesőhöz hasonló elegyet, a kénesővel pedig a N. mennyiségéhez képest folyékony vagy szilárd amalgamot képez.
A N. vegyületei közül legfontosabbak a N.-sók, mivel ezeket különféle ipari célokra és gyógyszerül is használják. E sók szintelenek, kivéve azokat, amelyek színes savakból származó savmaradékokat tartalmaznak és vizben - a savanyu piroantimonsavas-N. kivételével - könnyen oldódnak. Vegyületei a szintelen Bunsen-lángot vakító sárgára festik; e láng szinképében a spektroszkóppal vizsgálva, egyetlen élénk sárga vonal látható. Mennyiségi meghatározása többnyire N.-klorid v. N.-szulfát alakjában történik.
(ecetsavasnátrium), Na(C2H3O2). Ez a só rendesen ugy készül, hogy híg ecetsavat (ecetet) nátriumkarbonáttal (szóda) telítenek és az igy kapott oldatot besűrítés után kikristályosítják. A N. rombos oszlopokban kristályosodik, amelyek 3 molekula kristályvizet tartalmaznak. Fs 1,4. Vizben könnyen oldódik (közönséges hőmérsékleten 2,8 sr. vizben), ez kesernyés, sós ízü. A kristályos N. a levegőn elmálik és lassankint minden kristályviz eltávozik belőle. Hevítve jóval 100° fölé hevítve pedig vizmentessé lesz. A vizmentes N. op. 319°, de e hőfok fölé hevítve elbomlik és ekkor aceton távozik el belőle; erősen kiizzítva nátriumkarbonáttá lesz. Koncentrált ecetsavval bepárologtatva savanyu N.-á (nátriumdiacetáttá) Na(C2H3O2), C2H4O2, H2O. lesz. Ismeretes még a kétszer savanyu N. (nátriumtriacetát), mely 1 sr. megolvasztott N. és 6 sr. vizmentes ecetsav (jégecet) hevítése révén kapható. Ez utóbbi só op. 127° és 150°-ra hevítve ecetsavra és N.-ra bomlik. A N.-ot főleg a tiszta ecetsav, ecetéter stb. előállításához használják, de ezenkivül hús konzerválására is alkalmazzák. A magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos szer, ezért a gyógyszerül használt N.-nak szulfátokat, kloridokat, de főleg rezet, ólmot tartalmazniok nem szabad.
az aluminiumhidroxid az erősebb bázisokkal szemben a sav szerepét játssza és ezért ezekkel sókhoz hasonló vegyületeket képez, melyeket aluminátoknak neveznek. A N. képződik akkor, ha aluminiumhidroxidot nátriumhidroxidban feloldunk. Gyárilag ugy készül, hogy kriolitot égetett mésszel vagy bauxitot szódával olvasztanak össze, a kapott tömeget vizzel kivonják és a vizes oldatot bepárologtatják. Az előállításához használt égetett mész mennyiségétől függően a keletkezett N. képlete Na2Al2O4 vagy Na6Al2O6. Kristályos alakban még nem ismeretes. Az iparban a papír, színes lakkok, aluminiumvegyületek stb. előállításánál használják.
e vegyület a természetben helyenkint (Grönland) igen nagy mennyiségben található és a mineralogusok kriolitnak nevezik; képlete 6NaFl6.Al2Fl6. Mesterségesen ugy készül, hogy nátriumkarbonát (3 sr.) és aluminiumoxid elegyét fluorhidrogénsav fölöslegével beszárítják és azután a tömeget összeolvasztják. A természetes N.-ot az iparban különféle nátrium- és aluminiumvegyületek előállításához használják. A kereskedésben ásványszóda (mineralsoda) név alatt is előfordul
(nátriumfoncsor), a nátriumnak a kénesővel való elegye (ötvénye). Ugy készül, hogy tégelyben 150°-ra melegített kénesőbe felszeletelt nátriumdarabkákat dobnak apránkint. A nátrium a kénesővel sistergés és tűztünemények között egyesül, ezért tanácsos minden szeletke bedobásakor a tégelyt gyorsan befedni. Az 1% nátriumot tartalmazó N. ezüstszinü, sűrü folyadék, az 1,25%-ot tartalmazó kásaszerü, az 1,5% vagy ennél több nátriumot tartalmazó pedig kristályos. A N.-ot erélyes redukáló sajátságánál fogva a kémiai műveletekben elég gyakran használják.
Na.NH2. E vegyületet Gay-Lussac és Thénard fedezték fel 1811. Képződik akkor, ha nátriumfémet levegővel kevert száraz ammoniák gázáramban hevítünk. A N. barna szinü kristályos test, amely higított sósavban igen hevesen feloldódik és ekkor nátriumklorid meg ammoniumklorid keletkezik belőle; szénnel hevítve hidrogénfejlődés közben nátriumcianiddé lesz, erősen izzítva pedig nátriumnitriddé (Na3N) alakul át.
(antimonsavas nátrium). Ugy készül, hogy antimont vagy antimontriszulfidot nátriumnitráttal összeolvasztanak. A tömegnek kimosása után N. fehér por alakjában visszamarad. Hideg vizben oldhatatlan, forró víz oldja és ezen oldatból oktaéderekben kristályosodik. Izzításkor kristályvizét elveszti és ekkor a vizmentes N. marad hátra, amelynek képlete NaSbO3. Fontos só még a nátriumhidropiroantimonát, Na2H2Sb2O7+6H2O, mely mint kristályos csapadék válik le, ha a nátriumsók töményebb oldatát káliumpiroantimonát-oldattal elegyítjük. Ezt a reakciót gyakran a nátrium kimutatására használják. Hideg vizben csaknem oldhatatlan.