l. Nátrium karbonátjai.
(bórsavas nátrium; helyesebben nátriumtetraborát vagy nátriumpiroborát). E só, melyet közönségesen boraxnak neveznek, ugy készül, hogy a vizben oldott bórsavat nátriumkarbonáttal telítik és az oldatot kikristályosítják; képlete (Na2B4O7+10H2O (l. bővebben Borax és Bórsav alatt).
(brómnátrium). E fontos sót többféle módon kapják. Gyárilag ugy készül, hogy tiszta nátriumhidroxidoldatban annyi brómot oldanak fel, míg az oldat a bróm fölöslegétől sárga, amikor a N. és brómsavas nátrium képződnek. E sárga folyadékot beszárítják, a maradékot szénporral bensőleg elegyítik és erősen izzítják. Ilyenkor a szén redukáló hatása következtében a brómsavas nátrium is N.-dá alakul. Az izzított tömegnek vizzel való kivonása és ezen oldatnak kikristályosításával a N. egyhajlásu oszlopokban válik ki; képlete NaBr+2H2O. De készül ugy is, hogy vasport vizzel leöntenek és e folyadékba melegítés közben brómot öntenek. Ilyenkor a vas és a bróm egyesülése folytán vizben oldható ferrobromid képződik. Ezt az oldatot azután forró nátriumkarbonát-oldatba öntik és a keletkezett csapadékot leszűrik. A leszűrt oldatból a N. kikristályosítható. A N. vizben igen könnyen oldódik és sós ízű; oldható borszeszben is. Hevítéskor a kristályviz elillan belőle és megolvad. Az ilyen módon kapott vizmentes N. igen fontos gyógyszer. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos N. különösen brómsavas nátriummal és nátriumkarbonáttal ne legyen szennyezve. Fotográfiai célokra is használják.
(fluornátrium), NaFl v. NaF. Szintén só, amely sokfélekép készülhet, legegyszerübb a fluorhidrogénsav vizes oldatának nátriumhidroxid v. nátriumkarbonáttal való telítése és az oldatnak bepárologtatása által. A N. szintelen, néha opalizáló v. gyöngyházfényü kristályos test, amely hideg vizben nehezen (25 sr.-ben), forró vizben könnyebben oldódik, borszeszben pedig csaknem teljesen oldhatatlan. Hevítéskor bomlás nélkül, de igen nehezen olvad meg. Csípős ízü és lúgos kémhatásu. Fluorhidrogénsavval elegyítve a bepárologtatáskor nátriumhidrofluorid NaFl.HFl. keletkezik belőle. Mindkettő, de különösen az utóbbi az üveget megmarja, ezért az iparban üvegmarószerül használják.
l. Nátriumamalgam.
az ortofoszforsavnak 3 nátriumsóját ismerjük:
|
Na3PO4 |
Na2HPO4 |
NaH2PO4 |
|
szabályos nátriumfoszfát |
dinátriumhidrofoszfát |
nátriumdihidrofoszfát |
A szabályos nátriumfoszfát ugy készül, hogy dinátriumfoszfátot fölös nátriumhidroxiddal melegítenek és az igy kapott folyadékot besűrítik. Hatoldalu oszlopokban kristályosodik, melyek 12 molekula vizet tartalmaznak. Vizben könnyen oldódik, oldata a szénoxidot nagy mohósággal elnyeli, amikor nátriumkarbonát és dinátriumhidrofoszfor képződik belőle. A dinátriumhidrofoszfát előállítása ugy történik, hogy a foszforsavat melegítés közben annyi nátriumkarbonáttal elegyítik, hogy a folyadék gyengén lúgos kémhatásu legyen. Ezután a folyadékot átszűrik és kikristályosítják. Egyhajlásu, 7 molekula vizet tartalmazó oszlopokban kristályosodik. Vizben könnyen oldódik, oldata gyengén lúgos kémhatásu és igen sok szénoxidot képes elnyelni. Hosszabb ideig 200°-ra hevítve lassankint nátriumpirofoszfáttá alakul át. Leginkább gyógyszerül (natrium phosphoricum) használják. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos szulfátokkal, kloridokkal, legfőkép arzénnel ne legyen szennyezve. A nátriumdihidrofoszfát akkor képződik, ha a szabályos sót hosszabb ideig fölös foszforsavval melegítjük és az oldatot besűrítjük, amelyből a kihüléskor rombos oszlopokban kiválik. Vizben könnyen oldódik, oldata savannyu kémhatásu. Erős izzításkor metafoszforsavas nátriummá alakul.
(ásv.), l. Albit és Földpát.
l. Nátrium karbonátjai.
(nátronlúg, marónátron, marószóda), NaOH. Képződik olyankor, ha a nátrium a vizre hat. Többféle módon készülhet; gyári előállítása nátriumkarbonátból ugy történik, hogy e sót vizben oldják és forralás közben ez oldathoz oltott meszet addig kevernek, míg a leszűrt folyadék sósavval elegyítve többé már nem pezseg. Ilyenkor cserebomlás révén oldhatatlan kalciumkarbonát és oldható N. keletkezik. A forró folyadékot nagyobb palackba öntik és a kalciumkarbonát meg a fölös kalciumhidroxid leülepedése után a tiszta folyadékot lefejtik. E maró folyadék a N. vizes oldata és közönségesen nátronlúgnak nevezik. A lúgot eleintén vas üstben besűrítik, de mikor már annyira tömény lett, hogy a vasat is megtámadja, ezüst csészébe átöntik és ott addig hevítik, míg vizgőz többé nem távozik. A megolvadt tüzes N. a kihüléskor kristályos tömeggé mered meg. A kereskedésben darabokban vagy rudacskákban fordul elő. Az előállításnál különösen arra kell ügyelni, hogy az egész művelet alatt a N. levegővel lehetőleg ne érintkezzék, mert a N. a levegőből mohón szí szénoxidot és igy esetleg sok nátriumkarbonáttal lesz szennyezve. Igen nagy mennyiségü, de kevésbé tiszta N. (u. n. szappankő) készül a Leblanc-féle szódagyártásnál a szóda kikristályosítása után visszamaradt u. n. anyalúgból.
A tiszta, vizmentes N. fehér kristályos test, amelynek fs. 2,13. Vörös izzáson szintelen, sűrü folyadékká olvad meg. A levegőn könnyen szétfolyik és vizben igen könnyen (0,47 sr.-ben) oldódik, ugyszintén borszeszeben is. Vizet és széndioxidot igen mohón szí magába, ezért jól zárt edényben tartható el. A N. vizes oldatának (nátronlúg) fs.-a annál nagyobb, minél több N.-ot tartalmaz feloldva, ami a következő táblázatból is kitünik:
|
% NaOH |
fajsúly |
%NaOH |
fajsúly |
|
1 |
1,012 |
30 |
1,332 |
|
5 |
1,059 |
40 |
1,437 |
|
10 |
1,115 |
50 |
1,540 |
|
20 |
1,225 |
60 |
1,643 |
A nátronlúgnak vagy a szilárd N.-nak tiszta N. tartalma normálsavval (sósav, kénsav stb.) való megtitrálás útján határozhatjuk meg. A N., ugyszintén ennek oldata nagyon maró és mérges, oldata a bőrt sikamlóssá teszi, mivel a bőr epidermisét feloldja; igen híg oldata is erősen lúgos kémhatásu. A savakat igen könnyen telíti, amikor a megfelelő nátriumsók képződnek. A zsírokat és olajokat elszappanosítja, ezért főleg a szappangyártásnál használják, de ezenkivül igen sok kémiai műveletben is alkalmazzák. A magyar gyógyszerkönyvben 32%-os (fs. 1,35) oldata hivatalos.
(jódnátrium). E fontos só káliumjodidhoz (l. o.) hasonló módon készül, azzal a különbséggel, hogy készítéséhez természetesen a megfelelő nátriumvegyületeket használják. Színtelen egyhajlásu kristályokból áll, amelyek 2 molekula kristályvizet tartalmaznak. Vizben igen könnyen (0,6 sr.) oldódik. A levegőn nedvességet szí magába és a fénytől lassacskán elbomlik, ezért jól záró sötét edényben tartandó. Igen fontos gyógyszer, amelynek szennyezései a káliumjodidéval megegyezők.