A nátriumnak több szulfidját ismerjük, ezek: a nitriummonoszulfid Na2S; továbbá a következő poliszulfidok: a nátriumdiszulfid Na2S2, a nátriumtriszulfid Na2S3, a nátriumtetraszulfid Na2S4 és a nátriumpentaszulfid Na2S5. A nátriummonoszulfidot kristályos állapotban (Na2S+5H2O) legegyszerübben ugy készíthetjük, ha az alkoholos nátriumhidroxid-oldatnak felét kénhidrogéngázzal telítjük, és ehhez a másik felét hozzáöntjük. Az elegyítés után kiváló kristályokat előbb borszesszel, azután éterrel mossuk le. Vizmentes alakban akkor képződik, ha a nátriumszulfátot szénnel vagy hidrogénnel izzítjuk. Vizben könnyen oldódik; erősen maró és lúgos kémhatásu. A többi poliszulfidokat legegyszerübben ugy kaphatjuk, ha a nátriummonoszulfid alkoholos oldatát a megfelelő mennyiségü kénnel melegítjük. Ezeknek oldata a sárga és sárgásbarna szin között váltakozik és higított savaktól kénhidrogénfejlődés és kénkiválás közben elbomlik.
(kénsavas nátrium), Na2SO3. Ugy készül, hogy a kéndioxidnak vizes oldatát nátriumkarbonáttal telítik és besűrítik. Egyhajlásu prizmákban kristályosodik (Na2SO3+7H2O). Vizben könnyen oldódik, oldata lúgos kémhatásu. A N.-ot igen sokféle célra használják; igy a kelme fehérítésénél, bőr kikészítésénél stb., továbbá mint konzerváló és a fotografálásban mint redukáló szert alkalmazzák.
(alkénsavas nátrium), Na2S2O3. E só előállítása ugy történik, hogy nátriumszulfitet kénnel főznek és az igy kapott folyadékot megszűrés után kikristályosítják. A Leblanc-féle szódagyártás maradékát is felhasználják a N. nagyban való előállítására. A N. egyhajlásu prizmákban kristályosodik, a kristályok 5 molekula vizet tartalmaznak és 50°-on megolvadnak. Vizben igen könnyen oldódik, oldata a levegőn álláskor kén kiválása és nátriumszulfit képződése közben lassanként elbomlik. Tultelített oldata (épp mint a nátriumszulfáté) a portól elzárva sokáig folyékony marad, de egész tömegében kristályos tömeggé megmered, ha abba egy kis N.-kristálykát dobunk, vagy ha a tultelített oldatot a levegővel összerázzuk. Minthogy a N. a szabad klórt megköti, amennyiben ennek behatására a N.-ból nátriumklorid és tetrationsavas nátrium (Na2S4O6) keletkeznek, ezért az N.-ot az iparban főleg a klórral való fehérítésnél a klór utolsó nyomainak eltávolítására használják; de használják a fotografálásban is, a ciánkálium helyett, a fotográfiai lemezek és képek fixirozására, mert a különféle ezüstvegyületeket (klór-, bróm- és jódezüstöt) igen könnyen oldja. A N. ezenkivül még igen nagy szerepet játszik a térfogatos elemzésben is. L. Jodimetria.
(ásv.), l. Boronátrokalcit.
(ásv.), egyike a legközönségesebb zeolitoknak és pedig nátrium-zeolit (Na2O.Al2O3.3SiO2+2H2O). Rombors, hosszu oszlopos kristályokban és igen finom rostos halmazokban terem, amiért rostos zeolit-nak is mondják. Igen gyakori vulkáni kőzetek üregeiben v. mint bekérgezés. Fehér, szintelen, sárgás, vereses, üvegfényü, a rostos gyöngyfényü. K. 5-5,5. Fs. 2,1-2,2.
l. Nátriumhidroxid.
papirosgyártás céljaira alkalmas tiszta növényi sejtanyag, melyet fából v. szalmából, nátronlúgban való főzéssel készítenek. Gyártásának módját l. Növényi sejtanyag.
a. m. nátriumhidroxid (l. o.).
l. Lokomotiv (XI. 628. old. 2-ik hasáb).
l. Nátriumhidroxid.