Igy nevezik az oltott mésznek és a nátriumhidroxidnak szemcsés vagy poralaku száraz elegyét. Rendesen ugy készül, hogy az égetett meszet (calciumoxid) töményebb nátriumhidroxid-oldattal megoltják és az igy kapott pépet vas serpenyőben folytonos keverés közben beszárítják. A N. nitrogéntartalmu vegyületekkel hevítve, ezekből ammoniakot (NH3) fejleszt és ezért a kémiai analizisben a nitrogén kimutatására és meghatározására használják. Ezenkivül a gázoknak a széndioxidtól való megtisztítására is alkalmazzák, mivel a N. igen sok széndioxidot képes elnyelni.
l. Timsó.
l. Üveg.
l. Nátriumszilikát.
lat. állatnevek után Natterer János (l. o.) nevének rövidítése.
1. Henrik, osztrák szobrász, született Graunban (Tirol) 1846 márc. 16., megh. Bécsben 1892 ápr. 13. Eleinte az augsburgi műegyetemet látogatta, azután Münchenben Widnmannak volt tanítványa. Olaszországban töltött néhány év után egy ideig Münchenben tartózkodott, azután végleg Bécsben telepedett le. Korábbi művei közé tartoznak: Vodan isten nagy szobra; Alvó szatir feje; A három Nona, a Bécs mellett levő Ober-St.-Veit temetőjének egyik síremlékén. Bécsben alkotta legsikerültebb műveit, ezek: Zwingli bronzszobra Zürichben; Haydn márványszobra Bécsben; Laube és Dingelstedt szobrai a bécsi udvari szinház számára; Walter von der Vogelweide szobra Bozenban; Hofer András nagy bronzszobra az Isel hegyen.
2. N. János Lőrinc, német drágakőmetsző, szül. Biberachban 1705., megh. Szt. Pétervárt 1763. Eleinte ötvös volt, azután Olaszországban a kőmetszésre adta magát és kiadta a Traité de la méthode antique de graver en pierres fines, comparée avec la méthode moderne et expliquée en diverses planches (London 1754; 2. kiad. u. o. 1781; angolul 1754).
János, német természetbuvár, szül. Laxenburgban 1787 nov. 9., megh. Bécsben 1843 jun. 17. Átkutatta Brazilját (1817-36) s aztán Bécsbe visszatérvén a császári természetrajzi kabinet segédőre lett; fő érdeme, hogy a braziliai ornitologia ismeretét előmozdította és gyarapította.
Riouw németalföldi residentiehez tartozó szigetcsoport a D.-Khinai-tengerben Borneótól ÉNy-ra, 1723 km2 ter. és 8000 lak., akik csaknem mind maláji halászok. Benne 3 csoportot különböztetnek meg, ezek: É-i Natuna v. Pulo-Laut; Nagy-N. v. Bunguran és D-i N. v. Szubi.
(lat.) a. m. természet.
(lat.), a természeti tárgyak, amelyek jóllehet az emberi tevékenység hozzájárulásával állíttattak elő, de anyagukban semmiféle technikai változást nem szenvedtek, p. gabonafélék, állatok, ásványi termékek stb.