(1869 óta Bad N.), város Felső-Hessen hesseni tartományban a Taunus É-i lejtőjén, az Usa és vasút mellett, (1899) 2863 lak., sófőzővel (évi 1500-2000 t. sótermeléssel) és só-, vas- és szénsavtartalmu ásványvizforrásokkal, fürdőintézettel; erdős környékkel. 1762 szept. 1. Condé herceg a város Ny-i részén levő Johannisbergnél megverte a braunschweigi herceget.
az athénieknél már Solon előtt fennállott közigazgatási egység (kerület), mely abból állott, hogy minden törzs 3 trittiát és 12 N.-t választott, ugy hogy a N.-k összes száma 48-ra emelkedett. Mindeniknek feladata volt arról gondoskodni, hogy az államnak rendelkezésére álljon egy hajó (azért N.) és két lovas katona. A N. élén a naukrárok állottak (később megfelel nekik a demarchos), kik fölött viszont a pritánok gyakorolták a főhatóságot, Solon előtt még birói jogkörrel is, mely később az archonokra, illetőleg a 400-as tanácsra származott által.
jelentékeny kereskedő város Alsó-Egyiptomban a Nilusnak egyik ága mellett (Naucraticum ostium). Miletosziak alapították Kr. e. 550 táján és minthogy a görögöknek csakis itt volt szabad megtelepedni, a kereskedés fejlődésével lakosságának száma hatalmasan felszaporodott. Ókori irók közül itt születtek Athenaios, Phylarchos és Julius Pollux.
argoszi görög szobrász, Polykletos testvére; számos alkotása közt legnevezetesebb a Hebe szobra, mely Polykletos hires Herája mellett állott és Eriuna görög költőnő ércszobra.
lat. állatnevek után Naumann Frigyes János (l. o.) nevének rövidítése.
(gör.), játék és látványosság céljából bemutatott tengeri csata, melyet a római császárok idejében rendeztek a népnek, hogy a cirkuszi játékok élvezetét még jobban fokozzák. A legelső N.-t Julius Caesar rendezte, aki a Campus Martiuson e célra hatalmas medencét ásatott, azt később ismét behányatta és helyén Marsnak templomot emeltetett. Nagyobb szabásu volt Augustus császár N.-ja (Kr. u. 2.). E célra a Janiculus hegy alatt a Tiberis partján 1800´ hosszu és 1200´ széles tavat ásatott; mig Claudius császár Kr. u. 52. a Fucinus-tó (mai Lago di Celano) szabályozását azzal kötötte össze, hogy ugyanezen tavon a legnagyobb szabásu N.-t rendezte, melyről a történelem megemlékezik. A későbbi császárok állandósították a N. intézményét. Két helyen is rendezték. Az egyik az Augustus által létesített tó a Janiculus alatt, a másik a Domitianus-féle, a Vaticanus alján (a Vatikán és Angyalvár közötti területnek az egész középkorban N. volt a neve). V. ö. Friedländer, Sittengeschichte Roms (II. 237, s köv. old.); Richter-Takács, A görögök és rómaiak játékai (Kassa 1894, 201 s köv. old.).
1. Emil, német zeneszerző, szül. Berlinben 1827 szept. 8., megh. Drezdában 1888 jun. 23. Mesterei voltak: a hires Ries apja, Mathieu asszony, Schnyder v. Wartensee, Mendelssohn és a lipcsei új konzervatorium. 1873. a drezdai konzervatorium zenetörténettanára. Krisztus c. oratoriumát már 1848. előadták; szerzett Judith és Loreley c. operát, de zenei irónak volt a legtekintélyesebb. Főbb könyvei: Deutsche Tondichter von S. Bach bis auf die Gegenwart (1871 óta); Italienische Tondichter von Palestrina... (1876 óta); Illustrirte Musikgeschichte (2 köt., 1880 óta); Wagner Rikárd ellen irt füzetei: Musikdrama oder Oper (1876); Zukunftsmusik und die Musik der Zukunft (1877).
2. N. János Frigyes, német ornitologus, szül. Ziebigkben 1780 febr. 14., megh. u. o. 1857 aug. 15. Az anghalt-kötheni herceg ornitologiai muzeumának felügyelője, s egyúttal tanár is volt. Irta: Naturgeschichte der Vögel Deutschlands (12 köt., Lipcse 1820-44), melyben saját és atyja (N. János András, szül. 1747., megh. 1826.) megfigyeléseit dolgozta föl; továbbá Buhlével: Die Eier der Vögel Deutschlands (Halle 1819-28). Emlékére a német ornitologiai társulat Naumannia-nak nevezte el folyóiratát, 1880. pedig Köthenben szobrot emeltek neki.
3. N. János Gottlieb, német zeneszerző, szül. Drezda mellett Blasewitzben 1741 ápr. 17., megh. Drezdában 1801 okt. 2. Iskolai énektanulásán kivül egész nagy készültségét saját fáradságának köszönhette. A zenét tanulmányozta Rómában, Nápolyban, Velencében is; itt egy dalműve akkora sikert aratott, hogy az egyházi zeneműveit már ismerő szász választó-fejedelemné 1764. udvari egyházi zeneszerzőjéül nevezte ki és szabadságolta 1768 őszéig. N. egymásután aratta babérait Olaszországban később is; 240 tallérnyi fizetése mint udvari karnagyé 1786. már 2000-re nőtt. A stockholmi udvar is meghivta zenekar szervezésére. Irt 23 operát (Achille in Sciro, Alessandro nelle Indie, La clemenza di Tito stb.), 10 oratoriumot (Davidde in Terebinto stb.), 18 szimfóniát és számos kisebb művet; jegyzéküket Mannstein adta ki, életrajzát megirták Meiszner (2 köt., 1803-4), Schubert S. H. (1844) és unokája.
4. N. Károly Frigyes, német mineralogus, szül. Drezdában 1797 máj. 30., megh. u. o. 1873 nov. 26. A freibergi bányász-akadémián, meg Lipcsében és Jenában tanult, aztán pedig beutazta Norvégiát, honnan megtérve kiadta: Beiträge zur Kenntniss Norwegens (Lipcse 1824). 1823. habilitáltatta magát Jenában, s aztán Freibergben és Lipcsében tanárkodott 1871-ig; 1866. titkos bányatanácsossá nevezték ki. Nevezetesebb művei: Elemente der Mineralogie (12. kiad. Lipcse 1885); Lehrbuch der Geognosie (u. o. 1858-72); továbbá Cottával: Geognost. Specialkarte des Königr. Sachsen (Drezda 1834-43); s ehhez a pótlék: Erläuterungen (u. o. 1855).
1. (N. an der Saale), az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg porosz kerületben, az Unstrut és Saale összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 19 793 lak., gyapjuszövéssel, üveg- és porcellán-festéssel, bőr-, szappan- és kefekészítéssel; jelentékeny bortermeléssel. Érdekesebb építménye a késői román ízlésü domja ó-német szobor- és faragványdíszítéssel, meg a régi kastély, amelyet Móric szász-zeitzi herceg számára építettek, aki 1653-63. benne is lakott. V. ö. Lange, Chronik des Bisthums N. (1893). - 2. N. am Queis, város Liegnitz porosz kerületben, az Ivenitz és Queis összefolyásánál, (1890) 2165 lak., jelentékeny cserépedénygyártással.
Vilmos Károly, XVI. Lajos állítólagos fia, l. Lajos (32).
görög város, l. Lepanto.