az ugyanily nevü járás székhelye Valladolid (ettől 44 km.-nyire) spanyol tartományban, vasút mellett, (1888) 6025 lak., kitünő fehér bortermeléssel; szép román templommal.
(ejtsd: hó) a. m. kés-indusok, az Apacho indus törzs egyik ága, mely számra mintegy 17 000, Új-Mexikóban és Arizonában kóborol. Azelőtt nomád rabló nép volt, mely gyakran nyugtalanította a rio-grande-menti telepítvényeket, most azonban juhtenyésztéssel foglalkozik.
(lat.) a. m. a hajózásra és tengerészetre vonakozó.
(ejtsd: nevven), város és püspöki székhely Leinster ir tartomány Meath grófságában, 13 km.-nyire Trimtől a Blackwater és Boyne összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 3963 lak., gyapjuiparral és malmokkal.
(Neo-Kasztro, Pylosz), Pilia görög eparchiának fővárosa, 43 km.-nyire Kalamatától, a Peloponnezus D-i partján, 11 km. hosszu és 7,7 km. széles öböl és igen biztos kikötő mellett, (1889) 2128, mint község 5949 lak. Az öböl É-i bejáratánál van a sziklás Koryfaszion hegyfok, amelyen az antik Pylos állott és a XIII. sz.-ban a frankok egy várat építettek. E várat Chasteux Navarresnek keresztelték. A N.-i öböl D-i bejáratánál 1572. a törökök építettek egy hatalmas citadellát, amely alatt az új város épült. N. a görög szabadságharcban többször volt mészárlásoknak szinhelye. Legnagyobb hirre azonban az 1827 okt. 20. vívott tengeri csata által tett szert, amelyben a Kapudan bej vezérlete alatt álló török-egyiptomi flottát (82 hajót) a francia, angol és orosz együttes haderő keményen megverte. 55 török hadi hajó pusztult el.
spanyol tartomány Basses-Pyrénées, Guipuzcoa, Alava, Logrono, Saragossa és Huesca közt, 10 478 km2 területtel, (1887) 304,122,1 km2-re 30 lak. A Pireneusokra támaszkodó É-i részében, a Montanában, hosszu hegyláncok vonulnak el, amelyekben a francia határon levő Pic d'Anie (2504 m.) a legmagasabb. A hágók és szorosok közül a legkiválóbb a roncesvallesi, a larraui, erayi stb. A D-i alacsony része a Ribera. Folyóvizekben N. igen gazdag; főbb folyói a Bidassoa vagy Vidasoa, a Nive és Urumea, amelyek francia földre folynak; többi vizei az Ebróba ömlenek; ilyenek az Ega, Aragon, Odron, az Alhama és Queiles. Az éghajlat a Montanában esős és hűvös, a Riberán meleg, de jóval szárazabb; amott a legelők, gyümölcs és az ércek a fő termékek, emebben a gabona, déli gyümölcsök, szőllő és olaj. A hegyek ércei a vas-, ólom- és rézérc; van bennök továbbá márvány, szén, só (Valtierránál), sós (Undiano, Artela) és egyéb ásványvizforrások (Fiterónál, Betelunál stb.). Az állattenyésztés a legelőkben gazdag vidéken virágzó. Az ipar újabban szintén fejlődésnek indult; jelentékenyebb iparágak a tégla-, üveg-, papir-, bőr-, szappan-, csokoládé- és tésztagyártás. 5 járásra van felosztva; ezek: Pampluna, Aviz, Estella, Tafalla és Tudela. N. a rómaiak idejében része volt a Provincia Terragonensisnek. A mórok és Ny-i gótok sohasem tudták teljesen meghódítani. 778. Nagy Károly uralma alá vetette, de csak rövid időre. Visszanyervén függetlenségét, első királyául Sancho Garciát (905-925) ismerte el. III. Sancho (1001-35) országát az Ebro felé tetemesen megnagyobbította. V. Sancho leánya férjhez ment III. Thibauthoz, Champagne grófjához. E házasság következtében 1234. N. V. Thibautra szállott. Ennek egyik utóda I. Henrik leányát Szép Fülöppel házasította össze, amely utóbbi 1285. N.-t örökölte. 1425. ugyancsak örökösödés útján Aragoniai Jánosra szállott, akinek dédunokája, Katalin, hozományként Albret Jánosnak juttatta. Fia, III. Henrik az örökségét 1517. foglalta el. II. Henrik hiába kisértette meg visszafoglalni N. azon részét, amelyet II. Ferdinánd aragoniai király elfoglalt volt és amely a mai spanyol tartomány. Leánya Johanna 1548. Bourbon Antalhoz ment férjhez; kettejük gyermeke volt IV: Henrik, aki 1572 óta viselte a N.-i király címét és midőn 1589. a francia trónra került, örökségét ezzel egyesítette. V. ö. De Rancy, Description de la N.; Bordenave, Hist. de Béarn et N. (Páris 1878); Bascle de Lagreze, La N. française (1881-82).
Juan Fernandez (el Mudo a. m. a néma), spanyol festő, szül. Logronóban 1526 körül, meghalt Toledóban 1579. Hosszabb időt töltött Olaszországban, főleg Velencében, hol Tizian hatása alá került. II. Fülöp király visszahivta Olaszországból, 1568. udvari festőjévé nevezte ki. 1571-75 közt elkészített négy képe Krisztus életéből (egy elégett) Tizian hatása alatt fejlődött merész művészetének tetőpontján állanak és olyan tetszést keltettek, hogy a király 1576-ban 32 oltárképet rendelt meg nála az Escorial kápolnái számára. Csak 8 készült el belőlök.
county Texas É.-amerikai államban, 2700 km2 területtel, 22 000 lak., Corsicana székhellyel.
Pedro, spanyol harcos, a lőporaknák föltalálója, szül. Val de Roncaleben 1446., megh. Castelnuovóban 1528. Leginkább Spanyol- és Franciaország zsoldjában harcolt; a lőporaknákat a várostromban ő használta először (Serezanello 1487, Nápoly 1503 stb.) és V. Károly császár fogságában halt meg.
Las-, falu Jaen spanyol tartományban, Santa Elenától 3 km.-nyire, a Guadiel mellett. Ismeretes az 1212 jul. 16. itt vívott csatáról, amelyben az egyesült kasztiliaiak, aragonok és navarraiak az Ibn-Abd-Allah marokkói szultán vezérlete alatt álló mórok erejét teljesen megtörték.