hadi kikötő, l. Kingston.
1. ókori város Sziciliában, a sziget K-i partján. Kalkisziak alapították Kr. e. 735. Nemsokára annyira népes lett, hogy maga is küldhetett gyarmatosokat Leontinoiba, Katanába és Zankléba. Egy ideig gelai Hieronymusnak lévén alávetve, később Athénhez szított, miért is Dionysos 403. elfoglalta és elpusztította.
2. N. (Naxia), a Kikladok legnagyobbika a szigetcsoport DK-i végében, 49 km.-nyire Szirától 448 km2 területtel, (1889) 15 572 lak. Nagyobb részét hegyek takarják, amelyek É-ról D-re a K-i part közelében húzódnak el és oldalaikon gnájszból, felső részeikben pedig mészkőből állanak. A hegycsúcsok közül a legmagasabbak Koronisz, Fanari és Zia (1007 m) a legnagyobb. Legszebb árnyékos völgye a drimalia. Fő termékei a különféle gyümölcsök, gabona, bor és olaj. Miként az ókorban, jelenleg is a fő kiviteli cikk a horzsakő (1888. 587,720 frank értékben). A sziget fővárosa, N. a Ny-i partnak északi felében ugyanazon helyen áll, mint az ókori N., egy domb lábánál, amelyen az ókorban az akropolisz, a középkorban pedig egy megerősített kastély volt. A sziget legrégibb lakói állítólag a trákok, később a kariaiak és azután jóniaiak voltak. Már korán virágzó ország lett; Kr. e. a VI. sz.-ban Lygdamis nevü zsarnok uralkodott benne. Rövid ideig a persák uralma alatt állott. Kr. e. 466. az athéniek uralma alá került. 376. partjai mellett Chabrias fényes győzelmet aratott a lakedemoniak hadain. Későbben felváltva egyiptomi és rodusi uralom alatt állott. A Mithridates elleni háboruban a rómaiak foglalták el. Ezután megszünt jelentékenyebb szerepet játszani mindaddig, mig 1207. Marco Sanudo velencei hajóvezér el nem foglalta. Ezután 1566-ig önálló hercegségnek volt középpontja, amelyben eleinte a Sanudo-, későbben a dalle Carceri-, végül a Crispo-család uralkodott. 1566. török uralom alá került. Görögország felszabadulása után Parosszal együtt a Kikladok nevü nomarchia egyik eparchiáját alkotja, amelynek (1887) 23 500 lakosa van. V. ö. Dugit, N. et les établissements latins de l'Archipel (Páris 1867); Curtius, N. (Berlin 1846); Miliriakisz, Kikladika (új-görögül, Athén 1864); Sauer, Altnaxische Marmorkunst (1892).
(ejtsd: né), város Basses-Pyrénées francia départementban, 15 km.-nyire Pautól, a Gave de Pau balpartján, vasút mellett, (1891) 3536 lak., jelentékeny malomiparral, számos bőrcserzővel, gyapju-iparral, főképen fezkészítéssel; nagy lóvásárokkal; érdekes renaissance-ízlésü házzal, amelyben állítólag Jeanne d'Albret lakott.
Saint- (ejtsd: szen nazer), az ugyanily nevü járás székhelye és Nantes (l. o.) kikötője Loire-Inférieure francia départementban, 52 km.-nyire Nantestól, a Loire-torkolat É-i partján, vasút mellett, (1891) 30 935 lak., hajógyártással és a hajósok számára szükséges cikkek készítésével, tengeri fürdőkkel, tengeri sófőzéssel, hidrográfiai iskolával. N. régi város, de csak újabban lett jelentőssé két medencéből álló, 33 ha.-nyi területü kikötője által, amelyben 1200 hajó fér el s amely Vigo, Lissabon, Cadiz, Gibraltár, Malaga, Martinique, Santiago de Cuba és Veracruz kikötőkkel rendes hajóösszeköttetésben áll. A főbb beviteli cikkek: gyarmatáruk, rizs, szén, fa, gabona, arany, ezüst, pamut, dohány; a kivitelé: szövetek, ruhák, bor, likőrök és bőráruk. V. ö. Bastart, Saint-N. (Nantes 1881).
igy nevezték egy ideig az első keresztényekezet, mint a nazareti Jézus követőit. Ezt a nevet a IV: és V. sz.-ban az a keresztény felekezet is viselte, amely a keresztények számára a mózesi szertartások megtartását is szükségesnek tartotta. Jelenleg is van egy ily nevü felekezet s ennek különösen Svájcban, Németországban és hazánkban vannak követői. Az apotoli hitvallást majdnem teljesen vallják, a szentségek közül csak a keresztséget és az úrvacsorát tartják; papjaik nincsenek és a szertartásokat elvetik. A gyermekek keresztségét érvénytelennek tartják s csak a felnőtteket keresztelik. A hatóságokat maguk fölött nem ismerik el, esküdniök és fegyvert viselniök nem szabad. Hazánkba 1839. Denkel János és Kropacsek János nevü magyar lakatoslegények hozták magukkal Zürichből e tanokat, amelyekbe őket Fröhlich Hnerik Sámuel avatta be. Nálunk a tulajdonképeni alapítójuk Hencsei Lajos kovácslegény, Denkel tanítványa volt. Budapesten alakult meg az első hitközség s 1840 máj. 8. tartották meg az első isteni tiszteletet. Azóta főkép az Alföldön terjed, a magyar reformátusok között. V. ö. Szőllősy Antal, A nazarénusokról (Debrecen 1871); Eötvös Károly, A nazarénusok története (megjelent a Pesti Naplóban 1873) és Szeberényi Lajos Zsigmond, Nazarenismus (Nagybecskerek 1888).
(en-Nasira), kis város az alsó-galilei hegyvidék dombjai közt; a régibb város romjai a mostani helyén fölül láthatók. N.-et sem az ószövetségi biblia, sem Flavius Josephus történetiró nem említi; János (I. 46) szerint jelentéktelen hely volt s későbbi nevezetességét annak köszönheti, hogy Krisztus itt nevelkedett. Ezért Jézus ellenfelei gúnyosan Názáretinek nevezték; igy gúnyolták Sziriában az első keresztényeket is és a moszlimek Nasszrâni néven (többese Nasszâra a. m. keresztények) még ma is Krisztust értenek. A zsinagógát, melyben Jézus tanított (Lukács, IV. 16.) és Mária házát (ez utóbbit bazilikává alakítva) már a IV: sz.-ban mutogatták. N. egyetlen kútja fölött most a görög nem egyesültek kápolnája (már a VIII. sz. óta) emelkedik. N. 6000 lakosa közül körülbelül 4000 keresztény; ezek nagy része (egy érsek alatt) a gör.kel. egyházat követi.
(arab) a. m. felügyelő; Törökországban magasabb közigazgatási hivatalnokok címe.
(a héber názir a. m. kiválasztott, megáldott szótól), az izraelitáknál s később a zsidóknál azok, akik bizonyos időre, vagy egész életükre fogadalmat tettek, hogy minden részegítő italtól tartózkodnak, hajukat nem nyiratják le és halottak érintésével nem szennyezik be magukat (Móz. IV: 6.). A héber monda szerint Sámson élete fogytáig nazierus volt; de még Jézus életében is sokan tettek ilyen fogadalmat. Az időleges N. fogadalmuktól bizonyos áldozatok árán szabadultak meg.
l. Mandeusok.
mint pénzverdei jegy magyar pénzeken 1849-ig a. m. Nagy-Bánya.