kisközség Szepes vmegye szepes-ófalvi j.-ban, (1891) 1250 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, vizifürésszel. Lakói halinát készítenek. A helység fölött a Dunajec partján a hasonnevü vár épült, szemben a már Galiciában fekvő Csorsztin várral. A völgy a két várral gyönyörü tájképet mutat. N. vagy Dunajec várában fizettetett ki 1412. a zálogösszeg, melyért Zsigmond király a lengyel Ulászlónak a 13 szepesi várost elzálogosítá; a Szápolyai s Ferdinánd közti villongások alatt is nagy szerepet játszott N. vára. Később itt székelt Mynkovitz rablóbandájával, mig a vár jószágaival együtt a Palocsai Horváth-család birtokába ment át, melynek ivadéka, Salamon Tivadar most is birja és lakható állapotban tartja.
-család (nedeczki és lábatlani), ősrégi nemesi család, mely származását egész az Árpádok koráig viszi fel. 1384. Mária királynőtől Nedece birtokot nyerik. Okmányilag először Zsigmond király 1412. kelt oklevelében fordul elő a család neve. A család egyik legkiválóbb tagja N. Sándor volt, ki 1684. mint Esterházy Pál nádor titkára szerepel, majd a dikaszterium tagja, mint ilyen 1702. birtokaira királyi adományt nyer. Majd II. Rákóczi Ferenc pártjára állva, 1706. a fejedelem által Oroszországba küldetett követül, hogy a fejedelem részére orosz segítséget eszközöljön ki. 1711. hazajött. 1713. Komárom és Esztergom vmegye alispánja, megh. 1719. - N. Gáspár, történetiró, szül. Virten (Komárom) 1822 ápr. 26., megh. 1893 szept. 6. Iskoláit Vácon, Pesten és Győrött elvégezve, Nagyszombatban teologiát hallgatott. 1845. pappá szentelték. 1854. lett a dömösi egyház plébánosa, itt is halt meg. Művei: Dömös története s újabb leirása (Esztergom 1860); A Nedeczky-család (Budapest 1891). - N. Jenő, országgyülési képviselő, szül. Balaton-Edericsen (Zala) 1840 márc. 13. Tanulmányait Kőszegen, Győrött és Budapesten végezte. 1892 óta a keszthelyi kerületet képviseli nemzeti párti programmal.
község, l. Dráva-Vásárhely. Ide hivta meg Zrinyi György gróf, a szigetvári vértanu fia, a közel Alsó-Lendván működött Hoffhalter Rudolf nyomdászt, s itt nyomtatta ki általa Verbőczy Decretumának Pergosics János által eszközölt horvát fordítását.
község Varasd vármegye varasdi j.-ban, (1891) 1091 horvát lak.
D-i Norvégia egy kerülete, amely a parttól ék módjára húzódik É-nak Bratsberg, Lister-Mandal és Stavanger közt, 9348 km2 területtel, (1891) 77 352 lak. Mindenütt hegyek takarják, de ezek csak az É-i részeken érnek el 1000 méternél nagyobb magasságot. A fő foglalkozás az erdőgazdálkodás és fakereskedés, D-en pedig a hajózás. N. és Saetersdalen járásokra oszlik. Városai: Arendal, Grimstad stb.
folyó, l. Yssel.
(Nedsed, Nedjd, a. m. fensík), fensík Közép-Arábiában; a Dsebel-Tucik magaslatai szelik át. D-en a Dehna vagy Dahna homoksivataggal határos, amelynek nyulványai választják el K-en az El-Hasza partvidéktől, ÉNy-on a Dsebel-Semmertől és El-Kaszim tartománytól. A sziklás felföldet és a hegyeket völgyek és vizmosások valóságos útvesztője keresztül-kasul szeli: a völgyekben azonban csak esős időben van folyóviz; mind a mellett elég termékenyek; egyedül ezekben lakik állandó lakosság, mig a beduinok a sivatag szélein barangolnak. Az É-i részekben az eső november és február közt esik; ellenben nyáron a passzátszél száraz időjárást hoz magával. Az éghajlat egészséges. V. ö. Palgrave, Narrative of a year's journey through Central and Eastern Arabia (1865).
város, l. Meshed-Ali.
(növ.), a tápláló nedv v. növénynedv felvezetése és szétáramlása a növényekben. A fákban a tenyészés időszaka alatt valóságos folyó képződik, mely a gyökérkék végein átárad felfelé, a törzsben emelkedik, az ágakban szétoszlik, mig végre a levelekből mint vizpára a levegőbe jut. A fa tehát mintegy bámulatos erejü vizemelő gép, mely a tápláló nedvet látszólag erőfeszítés nélkül 100, sőt több méternyi magasságba is képes felemelni, hajcsövesség s átszivárgás útján. A fákon két nedvmozgást v. N.-t különböztetünk meg. Az egyik egyenes irányban a gyökértől a levél felé halad, a másik pedig egy időben a szervezetnek minden élő részét táplálja. Számos tapasztalatból kiindulva tudjuk, hogy sem a szinfa, sem a bél nem okvetetlenük szükséges a N.-hoz, sőt a kérget is lehámozhatjuk s a fa életben marad. Ha a meghámozott fa elpusztulna, nem a nedv megakadása okozná, hanem a kiszáradás. Az út, melyen ez a hatalmas áramlás halad, a fás növényekben az edénynyalábnak fiatalabb, még kevésbbé fásodott farétege, a fa fehérje. Az áram a sejtfal anyagában is mozog. A nem fásodott szövetekben a vizáramlás lassu. A felemelkedő nedv tele van levegővel, kiömléskor buzog s olyan sziszegés támad belőle, hogy a régiek a fejszével vagdalt fában rejtőzködő hamadryadok fájdalmas nyögésének és sóhajtásának gondolták.
A N.-hoz járul a gyökér nyomása. Minthogy a gyökér több vizet szí fel, mint amennyit a növény megkiván, nyomást gyakorol, mely a már felvett vizet feljebb és feljebb kényszeríti, sőt gyakran (a pázsitféléken és aroideákon) cseppecskék képében a levél szélére és tetejére ki is sajtolja.
Ez áramlás útján a nyers táplálék, melyet a gyökér felszí, a levelekbe jut s ott átsajátítódik. Az átsajátító levelek a körlég melegsége, különösen pedig a napsugár segítségével a beléjök áramló vizet kipárologtatják. Erre táplálékkal terhelt új vizmennyiség ér a levélbe s így lassanként elegendő táplálék gyülik a növényben. A sejtközben összegyült vizpárát a növény a szájnyiláson bocsátja ki. A növények, különösen a fák táplálkozása e szerint nem csupán földbeli, hanem részben a levegő útján s a levélzet segítségével történik.
igy nevezik a szervezetekben található finom üregecskéket. Az állat testét alkotó kötőszövetben és ragasztó anyagban tudniillik egymással közlekedő finom nedvlikacsok vannak, melyek szövetnedvet vezetnek. A nedvlikacsokat finom csatornák kötik össze egymással s igy képződik a kötőszövetnedvcsatorna-rendszere, a keringő, tápláló nedv számára, melyből a nyirokerek veszik eredetüket, l. Nyirok.