(lat.) a. m. tagadás. - Negativ, tagadó; N. a fotográfiában, l. Fotográfia.
nem fémek, metalloidok. Igy nevezik az elemeknek a kisebbik csoportját, amelynek tagjai a fémekkel ellentétes sajátságuak. A N. tehát nem nyujthatók, törékenyek, a meleget és az elektromosságot rosszul vagy egyáltalán nem vezetik és ami a megkülönböztetésben a legfontosabb: hidroxil vegyületeik a savak sajátságaival birnak. L. Elemek.
nyomtató eljárás olyan nyomtatványok előállítására, amelyeknél a betük és díszítmények a papiros eredeti szinét képviselik, p. fehérek, mig környezetük, az u. n. üres tér más szinü, p. fekete. A N.-hoz nyomólemez szükséges; ez véséssel is előállítható, ugy hogy a lemezbe homoruan vésik a betük v. a rajz képét, mig az üres terek egyenletesen kidomborodnak. A lemeznek ily módon való előállítása azonban csak akkor praktikus, ha a szöveg rajta kevés; ellenkező esetben az átnyomáshoz és maratáshoz kell folyamodni. A könyvnyomtató betükből álló szedésről ekkor átnyomó-papirosra levonatot készítenek; ezt cinklemezre átnyomják s erre a cinklemezt sellakoldattal bevonják. A lemez betüit alkotó festék nem veszi föl a sellakoldatot, de az ezután következő mosással könnyen eltávolítható, mig a sellak megmarad. A lemeznek most már födetlen helyeit ekkor mélyre maratják, aminek következtében az a N.-ra alkalmatossá válik.
(nigidalc és neidalc is), tunguz eredetü nép az Amgunj mellékein, melyet Middendorff a következő kilenc törzsre oszt: muktag, ajumkan, alcsakul, toromkon, csukcsag, njesszekagr, uddan, csemakagr és tapkal.
(a lat. niger a. m. fekete szótól), máskép nigriciai vagy etióp, egységes népfaj az afrikai kontinensen, mely a Szaharától D-re egész a Fokföldig lakik; vele rokon tipust találunk a dél-ázsiai kontinensen, ennek szigetein és Melanéziában, melyet negritónak (l. o.) és pápuának (l. o.) hivnak. A N.-ek nagy családjába a szudáni, a bantu és a kaffer N.-ek tartoznak, melyekhez némelyek a hottentottákat, bushmaneket és nubiaiakat is hozzá számítják; mások ellenben nemcsak ez utóbbiakat, hanem a Kongo-népeket és a kaffereket sem tekintik N.-eknek. A tulajdonképeni N.-ek faji jellegei: a hosszufejüség (dolichokefalia), prognatizmus, messze szétálló szemüregek s ennek következtében fejletlen orrcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajkak, szőrtelenség, vékony végtagok, de leginkább a göndör, gyapjas hajzat. Még nincs kiderítve, hogy melyik törzs volt Afrika autochton lakója, de az bizonyos, hogy már igen korán nagy tömegü semita és hámita törzsek vándoroltak be, melyeknek keresztezéséből (különösen a Szaharától D-re és K.-Afrikában) a mai kevert népfaj sarjadt. Nagyobb városaik sohasem voltak, s belső Afrikában semmi sem mutatja, hogy lakosai bármikor is felülemelkedtek volna a kultura legalacsonyabb fokán. L. Afrikai népfajok szines melléklet. - Fehér N., l. Albinos.
(Negrilesty), kisközség Szolnok-Doboka vmegye dési j.-ban, (1891) 1556 oláh lak.
máskép szerecsen- vagy mogdadkávé, l. Cassia.
családja magában foglalja Afrikának legtöbb nyelvét (kivéve a sémi, khámi, kaffer és hottentot nyelveket). Ide tartoznak a mande nyelvek (l. o.), a volof nyelv, a bornu nyelvek stb. (Valamennyinek fölsorolása s a főbbeknek ismertetése Müller Frigy., Grundriss der Sprachwissenschaft, Bécs 1876, 1 köt. 83. old.).
(lat.) a. m. elmellőzés, elhanyagolás; negligens, hanyag, figyelmetlen; negligentia, hanyagság; negligál, elhanyagol.
(franc., ejtsd: - zsé), kényelmes reggeli öltözék; négligence, hanyagság; negligálni a. m. elhanyagolni.