nemzetgazdaságtan, l. Közgazdaságtan.
l. Közgazdasági kongresszusok.
népmozgalomból kiindult s teljes politikai átalakulásra törekvő parlament. Legnevezetesebb N.-ek: Franciaországban az 1789-1791-iki u. n. alkotmányozó, az 1791-92-iki törvényhozó N., továbbá az 1848 és 1871-76. évi N.-ek, a Majna melletti frankfurti 1848-49-iki és az 1848. évi porosz N. A francia alkotmány N.-nek (Assemblée nationale) nevezi a szentásunak és a képviselőháznak együttes ülésezését.
(eszt.). Újabb időben, mióta a nemzetiségi kérdés napirendre került és Európa mappáját átalakította, az a jelszó is adatott ki, hogy a művészet legyen N. Ennek jogosultságát vitatni nem lehet, a művészet a nemzet legintimebb megnyilatkozása és igy minden valódi művészet magától is a N. géniusz kifejezése. A magyarnak soká kellett fejlődnie, mig költészete N.-vé lett; tulajdonképen Vörösmarty tette azzá és Arany János, Petőfi Sándor a N.-t a népiessel vegyítve teremtették meg a valóban N. hangot. Zenében, képzőművészetben még nem nyilatkozott eléggé N. elemünk, de folyton fejlődünk. A nemzet géniusza meg nem tiltja azt, hogy az idegen nemzetek vívmányaival meg ne ismerkedjünk és annak legjavát magunkba ne ojtsuk, ha N. létünk megszilárdítása ezt megkivánja.
l. Nemzet.
félmillió osztrák értékü forintnyi teljesen befizetett részvénytőkével, 1893. alakult Budapesten. Működési köre Ausztria és Magyarország összes tartományaira kiterjed, felölelvén üzletkörébe a balesetbiztosítási ágon kivül az életbiztosítási és tűzviszontbiztosítási üzletágakat is. A társaság díjtartaléka 1894 végével 172,385 frt 50 kr. volt.
igy nevezik az É.-amerikai Egyesült-Államok ama jegykibocsátó bankjait, amelyek az 1862-iki National Bank-Act alapján keletkeztek. Az alapítás a kongresszus engedélyétől függ s ez engedély csak 20 évre adatik. Az illető banknak 5000-nél kevesebb lakossal biró városban 50,000, népesebb városokban 100,000, 50,000-nél is több lakosu városokban pedig 200,000 dollár alaptőkét kell kimutatnia. A bankjegykibocsátás alkalmával az állami ellenőrző hivataloknál (comptroller of Currency) legalább 30,000 dollár értékü államkötvényt kell letenni bankjegy-fedezetül s erre, mint biztosítékra, 100,000 dollár letétnél 90 %, nagyobb letétnél pedig 80-60 % erejéig ad az ellenőrző hivatal teljesen egyforma szövegü és alaku bankjegyeket, amelyek az illető bank nevére vannak kiállítva. Az állampapirok árfolyam szerinti értékükkel fogadtatnak letétbe s ha árfolyamcsökkenés esetében a fedezet hiányosnak mutatkozik, a letétet pótolni kell. Ezen kivül minden bank köteles külön jegytartalékról gondoskodni, amely nagyobb városokban a kibocsátott jegyek 25 %-ági emelkedik és ércpénzből, államjegyekből meg értékpapirokból állhat. A kibocsátott jegyeket minden állami hivatal köteles névértékükben elfogadni s viszont az államtól is mindenki köteles azokat ugy elfogadni, csak vámok s államadósságok fizetésére nem lehet azokat használni. A bankok is tartoznak egymás jegyeit névértékben elfogadni. A kisebb városok jegybankjai kötelesek arról gondoskodni, hogy jegyeiket a nagyobb városokan (Redemption cities) valamelyik bank beváltsa, ezek pedig new-yorki bankokat tartoznak a jegybeváltással megbizni. Ha valamelyik bank beváltási kötelezettségének az óvás megtétele után 30 nappal sem tesz eleget, akkor az ellenőrző hivatal fedezi azokat a nála elhelyezett állampapirok értékéből. E bankrendszernél tehát a törvényes gondoskodás nem a jegyek haladéktalan ércre váltását kivánta biztosítani, hanem csak a jegybirtokost akarta megóvni a károsodástól. A N. száma folyton emelkedőben van s ma már felül áll a negyedfélezeren, a jegyforgalom azonban csökkenő irányzatot mutat. V. ö. Földes, Társad. gazdaságtan, II., 297. old.). (L. még Osztrák-magyar bank.).
(jelenleg Egyesített nemzeti-hazafidíj), egy angol mérföldes (1600 m.) verseny a budapesti pályán tavasszal; értéke jelenleg 20,000 korona a győztesnek, 3000 korona a 2-ik beérkezőnek. Csak Magyarországon ellett és nevelt 3 éves mének s kancák futhatnak érte. Már 1 éves korában kelvén a csikót nevezni: egyike ez ama tenyészversenyeknek, melyekben (a megelőző 2 éves versenyekben már tájékozás nyeretvén a csikók képességéről) csak a jobbnak bizonyultak mérkőznek. A díjat már 1827-28 körül kezdék alapítani, s eredetileg ugy volt, hogy a N.-ra magyarországi főurak irtak alá (200-500 arany alapítványokat), a hazafi-díjra pedig erdélyiek, hogy ezek évi kamatai (akkor még 5-6 % aranyban) e célra fordíttassanak. A N. eleinte a mének, a hazafi-díj pedig kancák számára volt s értékük 300 és 150 arany körül állt. Mióta a budapesti versenyek új pályáján a totalizatőr működik s ennek fölöslege a lótenyésztés nemesítésére foríttatik: a többi közt (mert 6-7 ily alapítvány van) a N. egyesíttetett a hazafi-díjjal s még meg is toldották az évi jövedelemből, a hazafidíj helyett pedig kancák számára egy külön 15,000 frankos díj szerveztetett 2000 méterre. A tenyésztésben egy nemzeti v. hazafi-díjat nyert lovat természetesen nagyra becsülnek, s régebben a N. a bécsi Trial-Stakes mintegy ujjmutatás volt a Derby megnyerhetésére. Legújabban azonban a (1890 óta) Budapesten alapított alagi díjat (20,000 korona, 3000 és 1000) helyesebb mértéknek tartják, mert ennek távolsága már 2000 m. s igy megközelíti a Derbyét (2400 m.).
l. Evezősegyesületek.
fővárosi napilap a politika, társadalom és irodalom köréből; szerkesztette 1874 dec. 22-től Toldy István ellenzéki irányban; kiadta a Franklin-társulat Budapesten, kis ívrétü alakban; 1878 jul. 10. Márkus István vette át a lap szerkesztését; ettől fogva nagy ívrét-alakban jelent meg reggeli és esti kiadásban, kormánypárti szellemben, 1879 jun. 30-ig, mikor megszünt.