(gör., a. m. felhő), Athamas, vagy Ixion kedvese, akitől a tesszáliai Pelion hegyen a kentaurokat (l. o.) v. ezek atyját, Kentaurost szülte.
L. (növ.), l. Licsifa..
A himnusz-irodalom a nemzeti aspirációkra is kiterjeszkedett s manapság már alig van nemzet, mely külön nemzeti vagy király- s császár-himnusszal ne rendelkeznék. Kiváló e nemben a Haydn József által szerzett osztrák himnusz (Gott erhalte). Utána sorolhatjuk mindjárt az Erkel Ferenc-féle Kölcsey-himnuszt. A kiváló nemzeti himnuszok közé sorolhatók még: az angol God save the king és a Rule Britannia; az orosz nemzeti s cári himnusz (Lwoff Elek 1799-1870); Egressy Béni Szózata; a legújabb keletü német Wacht am Rhein és a francia forradalmi N., a Marseillaise. L. még Himnusz.
(növ.), l. Páfrány.
egyiptomi istennő, Osiris és Isis nővére, aki Osirisnek Anubist szült. Rendesen Seth feleségének hivják, bár gyakran Isisszel együtt ábrázolják, amint Osiris halálán kesereg. A görögök Aphroditének és Nikének nevezték, mert a hadistennek, Typhonnak volt.
l. Magyar táncok.
l. Házi ipar.
népoktatás. Az állampolgárok értelmi és szellemi műveltsége kiváló államérdek lévén, az állam azzal szemben semleges, közömbös álláspontra feladatának félreismerése nélkül nem helyezkedik. A szellemi műveltségnek két tényezője van: a nevelés és az oktatás. A nevelés, mint jellem- és kedélyképzés, első sorban a családnak feladata. Az ókorban p. Spártában felkarolt államnevelést a modern állam mellőzi, mert felismerésére jutott annak, hogy ennek a feladatnak megfelelni képtelen, s az arra irányuló kisérletek az egyéni s családi függetlenséget megtámadnák s veszélyeztetnék. A szoros értelemben vett nevelés terén az államnak feladata azért csak szubszidiarius, s az u. n. kényszernevelésre (l. Javító intézetek) szorítkozik, amelynek terén az államra elég, eddig kellően meg nem oldott teendő vár. Terjedtebb az államnak feladata az oktatás és tanítás, az ismeretek terjesztésének terén, amely feladat már az alsó oktatás határai között is számos család anyagi erején meghaladja. A N. v. elemi tanügy feladata annak a minimális ismeretkörnek terjesztése s biztosítása, amely a szellemi műveltség országos szinvonala érdekében szükséges, de amelyre közönséges életében mindenkinek egyaránt szüksége van. A kiváló államérdek, mely a szellemi műveltség általános szinvonalának bizonyos minimális fokához füződik, az államnak a N.-ra közvetlen befolyását teljesen igazolja. De túllőnek a célon azok, aki az államérdekre való tekintettel a N. teljes és feltétlen államosítását követelik. Nem azért, mintha az államnak erre való jogát kétségbe vonni lehetne, hanem mert nem célszerü s az ügy érdekében nem szükséges, hogy az állam a N. ügyének monopolizálása által magát oly kiváló munkatársaktól, minők jelesül a községek és az egyházak (esetleg magánosok s más társulatok is) megfossza. Az államérdek kevesebb anyagi áldozattal meg van óva az által, hogy a községi s egyházi elemi iskolák által elfogadott tantervhez alkalmazkodni kötelesek, többet igen, de kevesebbet nem taníthatnak, a tanterv s az oktatási irány megtartására vonatkozólag pedig az államnak ellenőrzése alatt állanak, amely ellenőrzési jog akkor, ha és ott ahol a nem állami N. az állam által elfogadott alapirányzatokkal ellentétes álláspontra helyezkedik, s az államérdekkel ellentétes szellemben működik, nagyon természetesen az iskolának egyszerü elkobzására is kiterjed. Egy másik fontos és a műveltség érdekében igenlően megoldott kérdés az iskolakényszer kérdése, amely azonban magával hozná, hogy a N. teljesen ingyenes legyen v. legalább a szegényebb sorsuak minden díjmentességet egyszerü kérelemre igénybe vehessenek. A legfontosabb kérdéseknek egyike végül a néptanítók állásának rendezése s biztosítása. Hogy a nem állami N.-kban az állam ellenőrzése s egyenes beavatkozási köre erre is kiterjed, az természetes. Hazánkban az 1868. XXXVIII. t.-c. rendezte a N.-i tanintézetek megszabott módon felállításának és fentartásának jogát s ezzel felruházta a hazában létező hitfelekezeteket, társulatokat, egyeseket, a községeket és az államot. A sorrend arra utal, hogy az állam a N. közvetlen átvételét csak in subsidium tekinti feladatának. A tananyag minimuma a hitfelekezet által fentartott N.-i tanintézetben: hit- és erkölcstan: olvasás és irás; fejből és jegyekkel való számolás és a hazai mértékek ismerete, nyelvtan, természettan és természetrajz elemei, hazai földleirás és történet, gyakorlati utmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, ének, testgyakorlat, tekintettel járul ezekhez: beszéd- és értelemgyakorlatok és némi általános földleirás és történet. Valamennyi N.-ban az 1879. XVIII. t.-c. óta kötelező tantárgy a magyar nyelv. Az elemi N. két tanfolyamot foglal magában, u. m. a) a mindennapi és b) az ismétlő iskolai (l. o.) tanítást. Az első 6 évig, a másik 3 évig tart. Mindkettő kötelező. Az iskolalátogatás kötelessége a 6-ik év betöltésétől a 15-ik év betöltéséig tart. Az ismétlő iskola természetesen nem kötelező azokra, ki felsőbb tanintézetbe lépnek át. - A N.-ügy közigazgatását, mint N.-i hatóságok, az 1876. XXVIII. t.-c. értelmében a törvényhatóságok és azoknak közigazgatási bizottságai, a tanfelügyelők, a községi hatóságok és az iskolaszékek eszközlik. A néptanítók nyugdíjáról az 1875. XXXII. t.-c. s az azt részben módosító 1891. XLIII. t.-c. intézkedik. A néptanítók fizetését az 1893. XXVI. t.-c. rendezi, a fizetési minimumot tisztes lakáson és legalább 1/4 holdnyi kereten kívül rendes tanítónál 300 frt, segédtanítónál 200 frt és öt ízben esedékessé váló 50 frt ötödéves korpótlék. Tanítókul csak tanítóképző intézetet (l. o.) végzett s tanítói oklevelet nyert egyének alkalmazhatók; az 1879. XVIII t.-c. óta képesítési kellék a magyar nyelvnek beszédben és irásban annyira birása, hogy azt az illető a népiskolákban taníthassa. Az elemi iskolákon kivül az 1868. XXXVIII. t.-c. még a következő tanintézeteket szervezte a N.-i intézetek keretében. 1. Felső N., melyet oly községek tartoznak állítani és fentartani, amelyek legalább 5000 lakost számlálnak. Egymástól legfölebb félmérföldnyi távolságra fekvő helységek együtt is állíthatnak felső N.-t. Tanfolyama fiuk számára 3, leányok számára 2 év. Felvétetnek oly tizenkét éves tanulók, akik az elemi N. 6 osztályát jó sikerrel elvégezték, vagy akik ennek megfelelő felvételi vizsgálatot tesznek. 1872. A felső N.-kat fiuk számára megtoldották v. gazdasági vagy ipari egy éves tanfolyammal, de 1882. Ezt a külön tanfolyamot megszüntették s az akkor kiadott tanterv felvette a gazdasági és ipari szakoktatást a törvényben megállapított 3 évi tanfolyam keretébe. A felső N. tantárgyai: 1. Leányok számára: hit- és erkölcstan, anyanyelv (olvasás és nyelvtan, irálytan), a nem magyar ajkuak számára magyar nyelvtan, számtan, történettani tárgyak (földrajz, történelem), természettudományi tárgyak (természetrajz, természettan), női kézi munkák, éneklés. 2. Fiuk számára: a) ha gazdasági szaktanítással van egybekapcsolva: hit- és erkölcstan, magyar nyelv (olvasás, nyelv-, irálytan és fogalmazás), mennyiségtan tárgyak (szám- és mértan kapcsolatban az egyszerü gazdasági könyvvitellel), természettudományi tárgyak, földrajz, történelem és alkotmánytan (egybekötve a mezei rendőri törvényekkel), mezei gazdasági tárgyak (növénytermelés, kertészet, szőllőmivelés, borászat és erdészet; a növények betegségei; mezei gazdasági üzlettan; mezei gazdasági, kertészeti stb. gyakorlatok, méhészet, selyemtenyésztés), művészeti tárgyak (rajzolás és szépirás, éneklés); testgyakorlás, főleg katonai gyakorlatok; b) ha ipari tanműhellyel van egybekapcsolva: hit- és erkölcstan, magyar nyelv (magyar nyelvtan, irály és üzleti fogalmazás); mennyiségtani tárgyak (szám- és mértan kapcsolatban az ipari egyszerü könyvvitellel), természettudományi tárgyak (természetrajz, természettan, vegytan), történelmi tárgyak (földrajz, történelem és hazai alkotmánytan), iparmű- és nemzetgazdaságtan, ipari gyakorlatok, művészeti tárgyak (szabadkézi rajz, mértani és iparrajz, szépirás, éneklés), testgyakorlás, főleg katonai gyakorlatok.
2. Polgári iskola, melyet nagyobb községek tartoznak felállítani és fentartani felső N. helyett a község lakosai számára, felekezeti különbség nélkül. A polgári iskola fiuk számára 6, leányok számára 4 év. A felvétel az elemi iskola 4 évi folyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány, v. felvételi vizsga alapján történik. Tantárgyak: hit- és erkölcstan; anyanyelv, irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem; természetrajz és természettan, vegytan; mezei gazdaság vagy ipartan; statisztika; köz- és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz és szépirás, ének test- és fegyvergyakorlat. Rendkivüli tantárgyak, amint a község ereje engedi: a latin, francia nyelv és a zene. A törvény 76. §-a kimondja, hogy a polgári iskolák négy első osztályában a tanterv ugy állapítandó meg, hogy benne ugyanazok a tantárgyak tanítassanak, mint a középiskola négy osztályában, a latin nyelv kivételével. A polgári iskola e rendezkedés alapján az első négy osztályban általában, de különösen a fővárosban életrevalónak bizonyult. De annál kevésbé bizonyult életrevalónak a két felső osztály, mely 1884 óta számos helyen kereskedelmi iskolává alakult át. (l. Kereskedelmi szakoktatás.)
Az 1868. XXXVIII. t.-c. intézkedik még a tanítóképző intézetekről (l. Tanítóképzés) és a tanfelügyelőkről (l. o.). A felső N. és polgári iskolai tanítók képzéséről a törvényben nincs szó.
l. Népiskola és Iskolalátogatók.
l. Etnográfia.