Nepos

(lat.) a. m. unoka, általában utód.

Nepos

Cornelius, római történetiró, szül. Felső-Olaszországban (valószinüleg Ticinumban) Kr. e. 99 táján megh. Kr. e. 24. Munkáinak nagy része (az Exempla 5 könyve, a Chronica, a De Viris illustribus 16 könyvének nagy része, Cato és Cicero életrajza stb.) elveszett és csak a De excellentibus ducibus exterarum gentium, meg a De latinis historicis egy töredéke, összesen 25 életrajz (Vitae) maradt ránk; ezeket egyes, másoktól föl nem jegyzett adatok teszik becsesekké, noha e vázlatok gyakran felületesek és nem mindig (kivált a külföldi életrajzokban) megbizható forrásokból merítenek. Az anyag kiválasztása és a feldolgozás is hiányos, az előadás maga pedig, bár egyszerü és korrekt, a klasszikus próza mögött áll. Sokszor állították, hogy e töredék csak kivonat N. fönt említett művéből, melyet a kései császárság korában Aemilius Probus készített, sőt Unger (Der sog. Cornelius N., München 1881) azt a föltevést is megkockáztatta, hogy e munka szerzője Hyginus, N. kortársa volt; ezen állítások azonban tarthatatlanok. Legjobb kiadások: Nipperdey (Lipcse 1879); iskolai használatra: Siebelis-Jancovius (u. o. 1886); e háromnak (Nipperdey és Siebelis-Jancovius) nyomán magyarázta Ring M. (Budapest 1872-74). Magyarra többször lefordították: A C. N.-nak, avagy Aemillius Probusnak, hires nevezetes hadi fejedelmeknek életekrül és tselekedetekrül irtt könyve (ford. Balog György, Sopron 1700); ezt többször utánnyomták; a kassai, 1746-iki kiadás után Pozsonyban 1777. újra közrebocsátotta Patzkó Ferenc; továbbá: C. N. a jeles hadi vezérek életéről (ford. Szentgyörgyi Gellért, Pest 1817); C. N. fenmaradt minden munkái (ford. jegyzetekkel Czuczor Gerg., Buda 1841, új kiad. Pest 1863); iskolai kiadások: C. N., szótárral ellátta Vass József (6. kiad. Budapest 1884). C. N. ford. és magy. Boros Gábor dr. (1-3. füz., u. o. 1885); C. N. munkái, magy. És ford. ifj. Schiefner Gyula (Pest 1864); C. N., magyarázó jegyzetekkel ellátta Márk Pál (Debrecen 1872) stb.

Néposz

(Vararea), nagyközség Beszterce-Naszód vmegye ó-radnai j.-ban, (1891) 1176 oláh lak.

Nepotizmus

(a lat. nepos a. m. unoka szóból), az igazságtalan pártfogás, melyben a befolyással biró emberek közhivatalok, állások, méltóságok elnyerésénél az érdem és képesség mellőzésével rokonaikat s családbelieket - a közérdeknek természetesen nem csekély kárával - részesítik. Másrészt megjelölése a VIII. Ince pápa s utódai által jó ideig követett rendszernek családjuk tagjainak pártfogásában.

Néppárt

1. Politikai párt, melyet Zichy Nándor gróf és társai alakítottak 1895 január 29-30. Jellemző programmpontjai ezek: az 1867-iki kiegyezés alapján áll s követeli a kötelező polgári házasság s állami anyakönyvezetésről szóló törvények revizióját, a kat. autonomiát s a kat. alapok és alapítványok kiadatását. Kiváló súlyt fektet a mezőgazdaságra s be akarja hozni a börzeadót. Eddig (1896 augusztus) egy képviselője van a képviselőházban. Naponként megjelenő organuma az Alkotmány. - 2 N. (német), legújabb programmját a Münchenben 1895 szeptember 21. Tartott pártgyülésen fejtette ki. E programmjában szocialista pártnak mutatkozik be; követeli minden polgár egyenjoguságát és a teljes népuralmat, továbbá a társadalmi ellentétek kiegyenlítését, a háboruk és a militarizmus megszüntetését, melyek helyett nemzetközi választott biróságok fölállítását javasolja, hogy a vitás kérdésekben ezek döntsenek. A pártnak ez idő szerint 12 képviselője ül a birodalmi tanácsban. - 3. N. (Populist party, People's party), politikai párt az E.-amerikai Egyesült-Államokban, mely csakhamar megalapítása urán a National Farmers' Alliance (l. o.) támogatásával több államban nevezetes politikai befolyásra jutott. Magáévá tette ennek programmját is, de követeli még a szabad ezüstpénz-veretést, a progressziv jövedelmi adót, a vasutak és táviró államosítását, továbbá, hogy az elnököt, az alelnököt és a szenátorokat a nép válassza. Legerősebb a Ny-i és D-i államokban.

Néprajz

l. Etnográfia.

Néprománc

l. Népdalok.

Népsűrüség

l. Népesség.

Népszabadságjogok

ellentétben az egyéni szabadságjogokkal azok a népjogok, melyek az egyént mint állampolgárt megilletik. Mint legnevezetesebbek említendők: a) a jogegyenlőség, mely jog azonban nem abszolút és anyagi értelemben veendő, ami épp ellenkezőleg a legnagyobb egyenlőtlenségre vezetne, hanem relativ értelemben vagyis «egyenlő viszonyok között, egyenlőség» értelmében; b) egyesülési jog; c) kérvényezési és panaszemelési jog (Right of petition); d) vélemény-, szólás- és sajtószabadság.

Népszámlálás

az a statisztikai művelet, melynek célja a népesség számát s esetleg - újabban rendesen - egyúttal a legkülönbözőbb életviszonyai kinyomozni. Mint ilyen, a modern államok legnagyobb fontosságu statisztikai tevékenysége. A régi N.-ok, minőkről Athénben és Rómában biztos tudomásunk van, valamint az egész középkor és újkor elején N.-ai egész céloknak köszönik eredetöket: a katonakötelesek és adózók nyilvántartása volt a számlálások. Lajstromok rendes feladata. Csak az állami élet legújabb fejlődése hozta magával a tudományos célu és valóban kimerítő N.-okat, melyek a nemzet demográfiai, gazdasági, közművelődési viszonyairól nagyon gazdag felvilágosításokat szolgáltatnak s ekkép az állami közigazgatást támogatják, a gazdasági, egészségügyi, közművelődési politikának pedig rendkivül fontos útmutatást nyujtanak. A N.-ok szervezése, a kutatandó viszonyok megállapítása, a kérdések fogalmazása, a számlálók kiválasztása, a feljegyzések módja és alakja, a számlálás határideje s végre annak feldolgozása és közzététele hosszas fejlődésen ment át s ma is egyike a gyakorlati statisztika legfontosabb problémáinak. L. Statisztika.


Kezdőlap

˙