a Duna baloldalo mellékvize, ered Krassó-Szörény vmegyében, a Szemenyik hegycsoportban, a Szemenyik D-t tövében; eleinte D-, majd Ó-Borlovéntól kezdve DNy-felé folyik s a termékeny Almásvölgyet (l. o.) öntözve, Új-Sopottól kezdve Román-Szászkáig a Plesuva hegységen érdekes hasadékon áttör s kanyargós folyással Ny-felé tartva, Ó-Palánkánál a Dunába ömlik; folyásának alsó része Krassó-Szörény és Temes vmegyék közt a határt jelöli. Hossza 125 km., forrásának torkolatától való távola 69 km. Jelentékenyebb mellékvizei jobbfelől a Mőris v. Ménis (Bozovicsnál), balfelől a Prigor (a hasonnevü községnél) és Rudaria patak (Prilipecen alul).
(Nar), 140 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Tibernek Közép-Olaszoszrszágban. A Monti-Sibilini Ny-i lejtőjén a Val l'Infanteban ered, fölveszi a Cornót és azután a Velinót, amely a 100 méter magas Catuda del Marmorét, Olaszország legszebb vizeséést alkotja. A N. a Velino fölvétele után a föld alá tünik és ezután Orténél torkollik.
(ejtsd: nerak), az ugyanily nevü járás székhelye Lot-et-Garonne francia départmentban, 24 km-nyire Agentól, a Bażse partján, a vasút mellett (1891) 6909 lak., sörgyártással, libamáj-pástétom- és dugókészítéssel, jelentékeny likörgyártással. A XV. sz.-ból való kastélyromok előtt ál IV. Henrik szobra. Igen szép az e kstélyromhoz tartozó nagy park, a Garenne-park. N. székhelye volt az Albret-családnak. IV. Henrik Medici Katalinnal 1579. itt békét kötött. V. ö. Samazeuilh, N. et Pau (1854.)
politikai község Szerém vmegye irigi j.-ban, (1891) 999 horvát-szerb lak.
k. Narbada.
város Transzbajkália orosz-szibériai tartományban, 848 km.-nyire Irkucktól a Nercsa balpartján, 4 km.-nyire a Silkába való tortkollásától, (1892) 5410 lak., pompás legelőkkel; környékén a nagy erdőkben sok a prémes állat. Fontosságot a városnak az kölcsönöz, hogy a hozzá tatrozó kerületben (89,850 km2,66,567 orosz, burjét és tunguz lak.) az orosz cár tulajdonát tevő ezüst-, cink-, aranyércbányáknak igazgatósága itt van fölállítva. 1689. itt kötöttek az oroszok a khinaiakkal szerződést, amelynek értelmében az előbbik Khinának átengedték az Amur-torkolat környékét, amit 1859. foglaltak vissza.
1. az orosz-szibériai tartománynak, Transzbajkáliának egyik kerülete az Onon, Silka és Argun folyók közt, 76,288 km2 területtel, 59,152 orosz, burjét és tunguz lak. A Nercsinszki-hegyek ágazzák be, amelyekben ezüst-, ólom- és aranyérceket bányásznak. A bányákban deportáltak (1891. 2318) dolgoznak. A bányatremékek értéke újabb időben állandóan csökken. - 2. N., az ugyanily nevü kerület székhelye az Altacsnak, az Argun mellékvizének szűk völgyében, (1892) 560 lak., meterologiai állomással, amelynek följegyzési szerint az évi középhőmérséklet -3.7°, + 36.6° maximummal és -47.2° minimummal.
város és az ugyanily nevü járás székhelye Kosztroma (ettől 42 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Szolonica és N. összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 3376 lak., vászonszövéssel, len- és lókereskedéssel.
a görög mitológiában Nereus (l. o.) ötven leánya, akik közt a legismertebbek Kalypso, Thetos és Amphitrite; a művészetben a N.-at rendesen a tritonok hátán ülve, gyakran meztelenül, mint bájos nőalakokat ábrázolták.
Cuv. (állalat), a soksörés gyűrüsférgek (Polychaeta) közé tatrozó féregnem, melynek fajai valamennyien tengeriek, lábcsonkjaik egyszerüek, egyik-másik szabadon él, de vannak tokot lakók is.