(lat.), a törvénykezésben a. m. fő bizonyíték.
(lat., a. m. a dolgok veleje), a pénz fogalmának a körülirása, melyet az ismertebb N. agendarum formában V. Henrik császárnak tulajdonítanak. Aischynes szerint először Demosthenes használta azt a pénz megjelölésére: ta neura tvu pragmatwu; hasonló kifejezést találunk több római és görög irónál is.
(Nieszawa), az ugyanily nevü járás székhelye Varsó orosz-lengyel kormányzóságban, a Visztula és vasút mellett, (1894) 3290 lak., gabonakereskedéssel.
(lat.) a. m. nem tudom.
county Misszisszippi É.-amerikai államban, 1500 km2 területtel, 9000 lak., Philadelphia székhellyel.
l Blondel.
József, német szinész, szül. Bécsben 1844 jul. 2. A szinpadra 1867. lépett, s 1868. a Theater an der Wien, majd hosszabb vándorlás után 1874-84. a meiningeni udvari szinház tagja volt; 1884 óta a berlini királyi szinház tagja. Fő szerepei: Fiesco, Wallenstein, Essex, Othello, Szaladin, stb.
1. (Loch N,), tó Inverness skót grófságban, amelyet a Kaledoniai-csatorna szel át. Területe 50 km2, mélysége 240 m. Az Oich, Tarff és Morriston táplálja; lefolyása a 11 km. hosszu N., amely a Moray-öbölbe szakad. - 2 N., county Kansas É.-amerikai államban, 2800 km2 területtel, 4000 lak., N.-City székhellyel.
alsó rajnai nemesi család, melyről már a X. sz.-ban történik említés; hasonló nevü türzsfészke a Wupper mellett, Solingen közelében fekszik. A N.-Landskron nevü idősb ág, mely 1710. nyerte el a birodalmi grófi rangot, kihalt; a fiatalabb, N.-Chreshoven ág pedig 1705. emeltetett grófi rangra. Ez ágnak jelenlegi feje Miksa Bertram gróf, szül. 1817 dec. 20. Auguszta császárné volt udvarmestere s az urak házának tagja. A N.-Creshoven ág egyik mellékága 1740 körül Oroszországba utazott át; ennek leghiresebb tagja Károly Róbert gróf, kiváló orosz diplomata, szül. Lissabonban 1780 dec. 14., megh. Szt. Pétervárt 1862 márc. 23. Atyja, Miksa Gyula Vilmos Ferenc gróf, szül. 1728 okt. 24., megh.(Frankfurtban 1810 márc. 8.) lissaboni orosz követ volt, s fiát Belinben iskoláztatta, ki már kora fiatalságában a diplomáciai pályára lépett és 1802. a berlini orosz követségnél, majd Stuttgartban tartózkodott; 1805-6. mint követségi titkár Hágában s 1807. mint követségi tanácsos Párisban működött. Az 1813-14. orosz-francia háboruban számos szerződést kötött s a szövetséges hatalmak majdnem összes akkori jegyzékeit és nyilatkozatait, valamint az 1814 máj. 30. párisi békét is ő fogalmazta. A bécsi kongresszusnak egyik legbefolyásosabb tagja volt. 1816 aug. 9. I. Sándor cár külügyminiszterré nevezte ki, mely állásában 40 évig működött. Mint a szent szövetségnek egyik legbuzgóbb hive, I. Sándor cár kiséretében részt vett az aacheni, troppaui, laibachi és veronai kongresszusban és Miklós cár alatt is megmaradt állásában, akitől 1826. Oroszország D-i és Ny-i részeiben óriási földbirtokokat kapott; azonfelül az alkancellári, majd kancellári címet kapta. Esküdt ellensége volt minden forradalmi mozgalomnak és készségesen ragadta meg az alkalmat, hogy az 1849-iki magyar szabadságharcot elnyomhassa. 1856 márc. 20. kötötte meg a III. párisi békét és azután ápr. 15. a magánéletbe vonult vissza, V. ö. Selbstbiographie des Reichskanzlers Grafen N. (németül Berlin 1866); Correspondance diplomatique du comte Pozzo di Borgo, ambassadeur de Russie en France et du comte de N. (Páris 1890). Egyetlen fia, Dimitrij gróf, szól. 1816 dec. 23. valóságos orosz államtanácsos és császári főudvarmester.
1. Gyula, német agrikultur-kémikus és szakbeli iró, szül. Kehlben 1827 jun. 27. 1859, Karlsruheban magán agrikultur-kémiai kisérleti állomást állított fel, melyet később az állam vett át. Tanárrá neveztetvén ki, előadásai és gyakorlati tanácsai következtében a badeni gazdák bizalmát nagy mértékben megszerezte. Nevét szélesebb körökben ismertté tett a Nessler-féle reagens ammoniára és a Nessler-féle rovarméreg, melyet növénypreparátumok konzerválására használnak. Különösebben a bor és a dohány körüli kisérletekkel és vizsgálatokkal foglalkozik. Gyakorlatilag hasznos találmánya a Nessler-féle akona (l. o.). Fontosabb művei: Der Wein und seine Bestandtheile (Chemnitz 1866, 2. kiad.); Der Tabak, seine Bestandtheile u. seine Behandlung (Mannheim 1867); Bericht über die Thätigkeit der Versuchsstation Karlsruhe bis 1870; Die Bereitung, Pflege u. Untersuchung des Weins, besonders für Winzer, Weinhändler u. Wirthe (Stuttgart 1889, 5. kiad.); Die Rebwurzellaus (u. o. 1875); Naturwissenschaftlicher Leitfaden für Landwirthe u. Gärtner (Berlin 1880).
2. N. Viktor, német zeneszerző, szül. az elzászi Baldenheimben 1841 jan. 28., megh. Strassburgban 1890 máj. 28. Teologus korában 1864. Fleurette c. operája sikerére lett egészen zenésszé, a lipcsei városi szinház énekkar-igazgatójává. Számos karéneke, férfinégyese népszerü; 11 kisebb-nagyobb operája közül említést érdemel a Hamelni patkányfogó (1879) és a Scheffel Viktor elbeszélő költeménye nyomán irt Säkkingeni trombitás (1884), melynek óriási, de annál korábban elmult népszerüséget szereztek a folyékony s a kedélyhez szóló, bár alig eredeti dallamai.