város Minszk orosz kotmányzóságban, 64 km.-nyire Szlucktól, a Njemen mellékvizének, a Lipának partján, (1893) 9230 lak., posztószövéssel. 1224. történik róla először említés. 1544 a Radziwill hercegek tulajdonába került, akik óriási birtokai középpontjává és igy Litvánia egyik legjelentékenyebb városává tették. Az oroszok 1762. és végleg 1792. foglalták el.
(Neethe), a Kis- és Nagy-N.-ből alakuló folyó Belgimuban. A Nagy-N. Limbourgban Hechtek mellett ered, fölveszi a Kis-N.-t, Itegemnél hajózhatóvá lesz 104 km. hosszu folyás után Rumpstnál egyesül a Dylevel s alkotha a Rupelt.
folyó l. Hoyland.
l. Maladetta
város Prachatitz (ettől 16 km.-nyire) cseh kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 2805 cseh lak., szövőszékekkel és nagy lóvásárokkal.
Gáspár, hollandi festő, szül. Heidelbergában 1639., megh. Hágában 1674. Már gyermekkorában Hollandiába került, holt Terbochnak lett tanítványa Deventerben; egy ideig Franciaországban is tartózkodott, azután végleg Hágában telepedett le, hol 1662. a festőcéh tagja lett. Mint Terboch tanítványa főleg apró, finom, rendkivül gondos kivitelü genreképeket festett, melyeken az előkeleőbb néposztály házi életét, mulatságát ábrázolta. Később, midőn a legkedveltebb képmásfestp lett Hágában, mind modorosabb, üresebb lett és csak finom kivitelét tartotta meg. Java idejének képei legjobban vannak egyesítve a drezdai és müncheni képtárban. Vonzó, Terborch modorára emlékeztető kép a budapesti országos képtárban a Kisasszony katonát fogad (250. sz.). Képei különben egyáltalán nem ritkák. Fiai közül N. Tivadar (szül. Bordeauxban 1661., megh. Hulstban 1732.) főleg Francia- és Angolországban működött mint képmásfestő. N. Konstantin (szül. Hágában 1668, megh. u. o. 1722., atyjának hirnevét örökölte, ő is többnyire genreképeket festett, melyeket néha összetévesztenek atyja műveivel.
a. m. bobbinnet (l. o.).
a Rajna baloldali mellékfolyója, az Eifelben ered és 45 km.-nyi futás után Neuwieddel szemben torkollik.
l. Agrippa Henrik Cornelius de (I. köt., 177. old).
(olasz) a. m. tiszta; e névvel jelölik meg a különböző összetételekben azokat a mennyiségeket, amelyek a megfelelő számvetések után valamely összeget a hozzá nem tartozó részektől menten tüntetnek fel, P. N. ár az összes költségek levonása után mutatkozó ár, N. bevétel, valamely vállalatnak a behajtási költségek levonása után megmaradó bevétele; N. budget v. N. költségvetés, l. Költségvetés (X. köt, 884. old); N. cassa, minden levonás nélküli készépnzfizetés; N. jövedelem, valamely vállalatnak az összes termelési és értékesítési költségek levonása után megmaradó jövedelme; N. nyereség, valamely üzletben az összes nyereségből az összes veszteség levonása után mutatkozik; N. súly, valamely áruküldeménynél az a súlymennyiség, amely megmarad, ha a küldemény összes (bruttó) súlyából a burkolatnak (tara) súlyát és a súlyengedményeket (fusti, leccage, hesemschon, havaria stb.) levonjuk (l. Kalkuláció); N. tara a burkolatnak valóságos súlya. - N. á point, váltóforgalmi kifejezés. Oly összegre kiállított váltók, aminő a keresletnek megfelel. A kereslet p. o. 1000 frtos váltókra irányul. A bankár, aki az illető piacon 10,000 frt fizetést teljesíteni akar, nem egy 10,000 frtos, hanem tiz db. ezer frtos váltóval fizet.